Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-13 / 50/b. szám

örök ittessék meg; b) fejezze ki a zsinat köszönetét b. Vay Miklósnak a tegnapi napon, a fényes ünnepen való elnöklésért; c) fejezze ki a zsinat Győry Eleknek köszönetét a tegnapi szép, nagy beszédért; d) adja ki emléklapokban a tegnap, tegnapelőtt templomban, ülésteremben történtek leírását, ej s főleg közösen a közös ünnep leisását a református testvérekkel s ez lehető olcsó áron terjesztessék. Elfogadtatik mind ez egyhangúlag. Ö D Győry Elek felolvassa az elfogadott határozati javaslatot. Zsilinszky Mihály. Erről a ref. zsinatot jegyzőkönyvi átiratban, kívánja értesíteni. Meg lesz. Az ügyrend jővén szóba, felszólal b. Prónay D. s az ügyrendet «en bloc» elfogadtatni kivánja. A többség elfogadja. Elnök kihirdeti, hogy dec, 8-kán 10 órakor előtanácskozmdny lesz, s azután lesz a nyilvános ülés. 9. Zsinati értekezlet: dec. 8. Bizalmas természetű értekezlet lévén, csupán a zsinati tagok vehettek részt. Az elnök tesz jelentést a további tanácskozások rendjéről. Bizottságok lesznek alakitandók : (Az igazoló meg van.) Kérvényi bizottság, szakbizottságok, melyek a beadványok felett adnak véleményt. Fabiny Teophil indítványt tesz, hogy a zsinat hódolatának és hálájának kifejezést adjon egy felterjesztésben s egy hódoló küldöttség kiküldésében O felségéhez, a zsinat elnökének vezetése alatt. (Éljenzés.) b. Prónay D. Kivánja, hogy az egyetemes zsinati bizottság felterjesztéseid vétessék Zelenka Pálnak (nagyszerű, részieres) elaboratuma, mert az egyet, zsinati bizottság kérte volt fel Zelenkát a vagyon-íigyre vonatkozó elaboratum elkészítésére. Bemutatja azt. Egyhangúlag elfogadtatik. Sztehló Kornél a házassági ügyet is a zsinati szabályozás tárgyául kivánja tekinteni, ki azt indítványozza, hogy a prot. zsinatok a házasság kérdésének álllami rendezése ügyében lépést tegyenek. Bizottság kiküldését kéri ez ügyben. B. Prónay D. A reformátusokkal közös kérdésekhez kivánja ezt csatolni. Amig azok álláspontja iránt tájékozódunk, maradjon ez függő kérdésnek. De a fó kérdés az, viicsoda tárgyat vegyünk itt elő ? Dogmatikus kérdésekbe nem bocsátkozu nk. Ő a zsinati bizottság előterjesztése keretében kivánja a zsinati munkálatokat berendezni. Sorrendre nézve a zsinat adjon a kiküldendő bizottságoknak directívumot. Annak tárgyalására utasítsa, adjon nékik elaboratumot. Az alkotmányi bizottságot illetőleg először az alapelveket fejtse ki a bizottság s azt mutassa be. Mert különféle alkotmányi rendszerek vannak. Mi presbyterianusok vagyunk. 1791-ben vegyes rendszert kívántak. Mi a jog folytonosságot kívánjuk. Megakarjuk tartani alapúi a gyülekezetet s alapul hirdetjük az egyetemes papságot. Hogyan valósítsuk meg ? Küldjünk bizottságot, mely az aj egyházi alkotmánynyal b) törvénykezéssel és c) vagyon ügygyei foglalkozzék. Radó. A vagyon-ügyet kivánja rendszeresen feldolgozni, közalapot kiván teremteni, az egyházi fizetések stb. ügyét kivánja rendezni. (Éljenzés.) De a tanügyet is igen fontosnak tekinti, nem ugyan mindent, de a tanitó- és papképzést, a szóbeliséget a törvénykezésnél csak az első és második forumon kivánja, a harmadikon drága az. Vétessék fel a dunántúli és a tiszai (és a többi) egyházkerületek elaboratuma, mint anyag. Az anyagot, az itt alakuló bizottságok az előadó reformálására bízzák s ha az elkészült öszszejönnek, letárgyalják, mindeniket öszsze állítják, s egységesen megállapítják. (Lelkes éljenzés.) Zsilinszky Mihály szerint alkotmányi, perrendtartási, pénzügyi és tanügyi bizottság kell. Kramár Béla azt a kérdést veti fel, mely keretben tárgyalandók s szabályazandók a tárgyak. Indítványt tesz egy a munkarendet megállapítandó bizottság iránt. Elnök közbe szól, hogy ugy látszik érdemlegesen folyik a tárgyalás, azért kimondja, hogy a mai ülés csak a jövő ülés napi rendjét van hivatva meghatározni s csak Fabinyi indítványát és b. Prónay indítványát fogja tárgyalni. O csak a zsinathoz beérkező dolgoknak előkészítő bizottságait contemplálta, de nem a nagy szakbizottságokat. Terray az egyházalkotmány s törvénykezés mellett, vagyon-ügyi és tanügyi bizottságot kiván. Hörk ugy látja, hogy a zsinati előmunkálatok «szép keretében» megvannak a szükséges bizottságok, megnyugszik a nagybizottság kiküldésében. B. Kaas Ivor 7 bizottságot kiván és részletezi azok teendőit. Az alkotmányozó bizottság működését rögtön kezdetni kéri. És lényegében csatlakozik b. Prónay D. indítványához. Zelenka P. kimondatni kivánja, hogy az egyházi élet egésze vétessék fel, hiszen készülünk reá 1 868 óta. A négy bizottságot kéri, azok dolgozzanak, s ha elkészültek, üljünk öszsze az elvi kodofikálásra. Győry Elek az egyház egész életét nem hiszi szabályozhatónak, az alapelvek megállapítása mindenfelé nehéz, s azért csak az alkotmány alapelveinek megállapítását s azok itt történt elfogadása után a többi munka végzését kivánja eszközöltetni. (Ellentmondások.) Andorka Gyula a Radó szavai után elhangzott éljenek muratják mi legyen a tárgy, de ő még a miszsziót is kivánja szabályozni. Radó K. félreértett szavait igazítja helyre. Dr. Stefanovits. Tegnap aen bloc» elfogadtuk az ügyrendet. Most ((törvényjavaslat)) nélkül kívánunk törvényt alkotni. Ő a Radó és Zelenka által megjelölt anyagból kivánja azt bizottságilag meghatároztatni. (Élénk éljenzés.) Szentiványi Árpád báró Prónay D. indítványához járul. Bánó F. a 4 bizottság kiküldését kéri. B. Prónay D. a közös prot. ügyek kijelölésére szinte egy bizottságot kiván kiküldetni a reformátusokkal egyetértve. Viszszatér a fő kérdésre. Mit tárgyaljunk ma r O csak a régi kikötőt akarja kitatarozni. Most a tengeren vagyunk, nem akar uj kikötőbe vezetni. A mi zsinati törvényhozásunk nem teljesen autonóm. Az állam igen sokat kivesz a kezünkből. Az 1791-ki XXVI. t. cz. sem adja meg, a mire törekednünk kell s a mi tekintetben az ujabb törvényhozás sem végzett teljes munkát, a teljes egyenlőséget, szabadságot. O a zsinat utján az egyházi szabadságot kivánja biztosítani, ha szegények vagyunk is és maradunk is, mert a főpapi pompa s fény ma nem vonz ugy már s nem veszély a protestantismusra. (Ellentmondások.) Ő jó rendet és sok szabadságot kiván. Csak azt foglaljuk szabályokba, a mit okvetlen kell, s ugy elég lett volna az egyetemes gyűlés törvényes