Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-13 / 50/b. szám

lása folytán kifejtetett alkotmányos szervezete érintet­lenül bagyatik stb», mely hely magyarázata felett na­gyan sokat lehetne vitatkozni. Aztán az erdélyi egy­házkerület felterjesztette az egyetemes konventhez né­zetét, melyről annak idején lehet beszélni. Senki nem vonja kétségbe a zsinat azon jogát, hog3^ az az erdélyi egyházkerületnek is rendelkezik. Kéri a jegyzőkönyv hitelesítését. Antal Gábor is a jegyzőkönyv hitelesítése mellett szólal fel; az ott előadott tények igazak. Más eldöntés alá jön az igazolás kérdése. Ha az igazoló bizottságnak aggálya lett volna annak idején, most a zsinat nem volna megalakulva, de mivel aggály nem volt, igy a zsi­nat megalakultnak tekintendő. A dolog érdemére nézve, mely az Erdélylyel való uniót illeti, azt hiszi, hogy a kérdés e zsinat folyamán tisztázandó. Fejes István nem akar állást foglalni, csak épen feleletet akart kapni, azért tette fel kérdését. Kun Bertalan püspök egyházi elnök ismerteti az igazoló bizottság eljárását. Igazoltattak a képviselők az egyházkerületek bizonyit ványai alapján, hol a választás mikéntjéről nincs szó. A vita eredménye gróf Dégenfeld J. rövid felszó­lalása után végre is az lett, hogy a jegyzőkönyv hite­lesíttetett és a felvetett kérdés felett a zsinat napi­rendre tért. 5. Tóth Sámuel egyházi jegyző jelenti, hogy a zsinati képviselők közül Gyarmathy Miklós, Somkereki Miklós, Izsaák Dezső, Koncz Imre megbizó leveleiket beadták, melyek alapján nevezett egyének véglegesen igazolt képviselőknek jelentetnek ki. Ugyancsak egyházi jegyző jelenti, hogy a bécsi császári és királyi egyházi főtanács folyó év dec. 2-án zsinatunkhoz üdvözlő iratot intézett. Zsinatunk a rokonszenv és szeretet eme nyilat­kozatát köszönettel fogadja és felkéri az elnökséget hasonérzelmű válasz megtevésére. Egyházi jegyző beterjeszti továbbá az amerikai ref. egyház zsinati hatóságának megbízásából Rocntgen H. J. C. lelkész üdvözlő iratát; nem különben Jurány Gusztáv clevelandi magyar missziói lel­késznek az üdvözlő iratot kisérő, Szász Károly püspök­höz intézett levelét. Az országos zsinat köszönettel fogadja a megem­lékezés e szép tényét és válaszában az elnökség által hasonló érzelmeknek kiván kifejezést adni. Miután pedig az üdvözlő iratban azon megkeresés is intéztetik zsi­natunkhoz, hogy mit lehetne tenni Amerikába kiván­dorló hitrokonaink ugy anyagi, mint vallás-erkölcsi érde­keinek biztosítására : az értesítés véleményezés végett a megválasztandó kérvényi bizottsághoz tétetik. 6. Tóth Sámuel jegyző felolvassa az elnökség azon ajánlatát, hogy fogadja el a zsinat az 1881—82. évben Debrecenben tartott országos zsinat által megállapított tanácskozási és ügyrendi szabályzatot s ennek alapján vegye tárgyalás alá már a legközelebbi ülésen «A ma­gyarországi ev. ref. egyház alkotmányos szervezete)) című törvényjavaslatot az 1891. nov. 5—6. napjain Buda­pesten tartott egyetemes konvent jegyzőkönyvébe foglalt módosítások szem előtt tartásával. Elfogadtatik. 7. Tóth Sámuel jegyző felolvassa az elfogadásra ajánlott tanácskozási éi ügyrendi sz ibályzatot. A sza­bályzat Tisza István, Váradi Gábor és Tóth Sámuel néhány kisebb módosításával elfogadtatik. 8. Tisza Kálmán elnök ajánlja, hogy a legközelebbi ülés december 10-én csütörtökön tartassék és ugyanak­kor az egyes bizottságok is választassanak meg. Elfo­gadtatik. 9. Tóth Sámuel egyházi jegyző felsorolván 1881 —82. debreczeni zsinat bizottságait, következő bizottságok megválasztását indítványozza : egyházalkotmányi, lelkész­választási, köz alapi és adózási, törvénykezési, kérvényi, iskolaügyi s végre naplóbiráló bizottság, melyek minde­nike 12 tagból fog állani. 10. Báró Vay Béla indítványt nyújt be arra nézve, hogy a lefolyt százados emlékünnepély alkalmával ugy az ev. ref., mint az ág. hitv. templomában elmondott imák és egyházi beszédek, valamint a közös ünnepé­lyen tartott megnyitó emlékbeszéd közköltségen, egyező akarattal nyomassanak ki, hogy azok — mint a két hitfelekezet testvéri kapcsolatának jele — a protestáns közönség között elterjeszthetők legyenek. Elfogadtatik. Ezzel az ülés délután 2 órakor véget ért. A második rendes ülés dec. 10-én d. e. 10 óra­kor veszi kezdetét. Elnökök : Kun Bertalan püspök és Tisza Kálmán főgondnok; jegyzők: Mitrovics Gyula és Véghely Dezső. r. Tóth Sámuel a mult ülés egyházi jegyzője a jegyzőkönyvet felolvasván, észrevétel nélkül hitele­síttetik. 2. Elnökség bejelenti azon zsinati képviselőket, kik megbizó leveleiket újabban beadták és azok alapján igazoltattak. Egyszersmind jelenti, hogy Cseh Ervin, gróf Ráday Gedeon, Szőke János képviselők halaszhat­tan ügyben haza utazván, helyökre a póttagok : Kozma László, Hajnal István, Kis Albert hivattak be. Tudomá­sul vétetik. 3. Tisza Kálmán világi elnök felhívja a zsinati kép­viselőket a mult ülésen megállapított bizottságok meg­választására. Ajánlja, hogy időkímélés céljából a szava­zatok egyszerre külön-külön lapra leírva adassanak be. Mi elfogadatván, az ülést 5 perezre felfüggeszti, hogy azok is tehessék meg a szétirást, kik szavazatukat ne­tán egy lapra írták. 4. Öt perez eltelvén, Tóth Sámuel egyházi jegyző a szavazó lapokat a dunamelléki, dunántúli, tiszáninneni, tiszántúli, erdélyi egyházkerületek képviselőitől ezen sorrendben beszedi. 5. Tisza Kálmán világi elnök jelenti, hogy az el­fogadott tanácskozási s ügyrendi szabályzat 17. §-a ér­telmében a szavazás eredménye azonnal kihiidethető, vagy e legközelebbi illésre halasztható, jó lenne azon­ban az eredményt még ez ülésen megtudni, hogy a bizottságok azonnal alakulhassanak meg. Világi elnök indítványát a zsinat elfogadja # és a szavazatok összeszámítására Tóth Sámuel, Szilády Áron, Kolozsváry Sándor és Tisza István zsinati jegyzőket küldi ki. 6. Tisza Kálmán világi elnök : Következik a napirend második pontja, neveze­tesen a ((magyarországi ev. ref. egyház alkotmányos szervezetéről szóló törvényjavaslat az egyetemes kon­vent által elfogadásra beterjesztett határozatok alapján.)) Ajánlja, hogy nevezett törvényjavaslat hat része ugyancsak hat részben tárgyaltassék, mert úgy sokkal könnyebben és alaposabban hozzá lehet szólani. Ajánlja továbbá, hogy a tanácskozási s ügyrendi szabályzat 4. §-a értelmében mindenik rész felett tartassék álta­lános vita s ennek bevégeztével a részletes pontonkénti tárgyalás. Világi elnök indítványai egyhangúlag elfogadtatnak. 7. Tárgyálás alá vétetnek: először a törvényjavaslat «I. Egyházalkotmánv»-ról szóló általános határozatai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom