Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-10 / 50/a. szám

számítja a leghíresebb európai orvosokat és iskolai egészségügyi szaktekintélyeket. Belgium iskoláiban már régóta divatozik a csaknem egészen álló (Dierck-féle) irás, melynél a betűk csak io°-nyit térnek el a függélyestől s ez használtatik Angolország és Észak-Amerika iskoláiban is. Poroszország és Bajorország iskolái legnagyobb részében már az álló irás foglal tért, valamint Bécs városa iskoláiban is. Legújabban pedig az ausztriai legfelsőbb iskolai tanács mondotta ki, hogy: „Az álló irás, az első irás tanításánál, az egyenes tartásához való szoktatás, a gerinezoszlop elgörbüléseinek megakadályozása és a látási hibák elkerülése végett... általánosan használtassék." Végül hivatkozunk még az országos közoktatásügyi tanács f. é. október hó 20-án tartott ülésére, melyben elhatározta, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz javaslatot terjeszt fel az iránt, hogy az álló írással kísérletek tétessenek, s az ABC olvasókönyvekbe az álló irás betű-alakjai kinyomattassanak. TÁRCA. Karénekek az 1891. deczember 6-án tartott zsinati százados ünnepély alkalmára. I. Ima előtt. A 179-ik Dicséret dallamára. Dicséret dicsőség a magas égi királynak Trónjához hű szívek hála fohászai szállnak, Virágillat, madarak dalija Angyalok éneke sohajja Mind az ő nevét magasztalja ! Tégedet dicsérünk, áldunk mi is e nagy napért, Melyet szent nevedben híven küzdő néped megért. Te tartottál paizst felette, Te adtál neki győzelmet, Te ! Azért bízik a te nevedbe. Legyen is örökre e diadal napja áldott, Mely a te népednek megadá a véren váltott Könynyekkel szerzett szabadságot, Ragyogjon mint nap igazságod, Legyen állandó szent országod! II. Ima és beszéd közt. A CV-ik Zsoltár dallamára. Magasra szárnyalj szívünk hangja, Mint ébredő hajnal harangja, Röpülve buzgó énekünk Az eget nyissa meg nekünk, Uram magad elé bocsásd, Találjon meghallgattatást! Lelkünket ím elődbe öntjük, Kelő napod fényét köszöntjük, Melyből kegyelmed árad ránk, Oh Istenünk, védő Atyánk, Hálánk esdő szavát fogadd, Magasztalván jó voltodat ! III. Kimenőre. A XXV-ik Zsoltár dallamára. Áldásodért esdekelünk Menynek földnek királya ! Azért is mit tettél velünk, Él szivünkben a hála, Te tartottad népedet Vészek között oltalmadban, Magasztal is tégedet Szivünk valahányat dobban. Téged ismerni valóban Mint szerető jó atyát, Benned bizni roszban jóban, Ki néped el nem hagyád: Ez szívünkön a paizs, Lábunk alatt ez a kőszál Mindig az volt, az ma is, Maradj nekünk a mi voltál. Tarts minket az igaz hitben Krisztusodhoz kapcsolva, Légy földi hazánknak itt lenn S királyunknak oltalma. Fordíts el csapást, bút, bajt, És ha sírunk hantja föd be, A muló léten túl majd, Vígy be Uram öröködbe ! Beythe István és hittani álláspontja. (Folytatás.) Beythe Katechismusának második része : «Az evangeliomróh) tárgyal. Ezen szakaszban, a címiratról Ítélve, ugyan azt hinnők, hogy kitűzött célunkra alig találunk valamit, mert az evangeliom ugyanaz lutheránusnak, mint kálvinistának, de Beythe annak bevezetésében a hit-ről elmélkedvén, következetesen foglalkozik az apostoli hitformával, annak egész szövegét beleveszi könyvébe s ismert módszere szerint azt alaposan értelmezi és magyarázza. Tehát érdemes lesz megtudnunk, hogy a tíz parancsolatot a református gyakorlat, s a mi legfőbb református symbolum szerint magyarázó Beythe, mit csinál a credo-xal, hogyan, s mikép magyarázza azt ? «Mint érted amazt, szállá alá poklokra ?» kérdezi Beythe; melyre így felel: «Magyarázattya az felől megmondottaknak, azaz minden nyomorúságokat és az halálnak keserűségeit értünk megkóstoltolta és az halálnak halálát is elszenvedte, azaz, Istennek rettenetes Ítéletit és még a pokolbeliek is az Christus halála hatalmát meglátták, és a halálon és ördögön való győzödelmét. Hogy azt mondják némelyek, hogy pokolban nagy köröszttel aláment, és a pokol kapuit elrontotta, a Szentatyákat lymbusból kihozta, az Lucifert megkötötte : azok mind emberi gondolatok, mert sehol a lymbusnak emlékezeti sincs a szent Írásban és a szent