Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-29 / 48. szám

áldozatai mellett, a királyi Felségnek két izben nyújtott, összesen 1800 frtra menő, és nagybányai Kovács Lőrincznek 1000 frtnyi adományaikról. De méltó aggodalomra adott okot másfelől az a körülmény, hogy mire az intézetnek díszes, mintegy 26,000 frtba került csarnoka fölépült, 14,000 frtnyi földhitelintézeti kölcsön terhelte azt, s bénította évek hosszú során át, a haladó kor igényeihez mért belső fejlődésében. Ily küzdelmek között, majdnem kizárólag a két helybeli egyház támogatására utaltatva találta az intézetet az a pár évvel ezelőtt megindult mozgalom, az a szerencsés öntudatra ébredés, melynek várva várt kedvező nyomai részint az egyházkerületi és konventi gyűlések tárgyalásaiban, részint a protestáns egyházi sajtó tettre-áldozatra gyújtó fölhívásaiban, kedvesen örvendeztették meg a közérdekért viselt terhek súlya alatt már-már roskadozó helyi egyházainkat, mint az intézet eddigi fenntartó testületét. Eljött a protestáns felsőbb leánynevelés eszméjét illetőleg is az idők teljessége, s most már szives föl— karoltatásra talált intézetünk igazgató-tanácsának támogatásért esdő kérelme egyházkerületünk közgyűlésén, meghozván azon egyházhatósági testület 1890-ik évi junius 2-ikától 6-áig tartott ülései egyikén 173. sz. a. határozatát, melyet mint jelenlegi tárgyalásaink alapját és kiindulási pontját képezőt, a mélyen tisztelt értekezlet előtt mindjárt fölolvasni szerencsések leszünk, sőt egy évvel később e folyó évi május hó 21—>23. napjain tartott ülései egyikén 150. szám alatt azt is elhatározván, hogy az egyházkerület intézetünket, az építkezésből fennálló adósságai törlesztésére egyszersmindenkori 10,000 frttal, további fenntállásának és fejlődésének biztosítása czéljából pedig évenkénti 1000 frtnyi segélylyel gyámolítja. A múltról a jelenig ennyit láttunk szükségesnek a mélyen tisztelt értekezlet elé terjeszteni, miután még eddig e mostani az első — de erős a hitünk és bizodalmunk, hogy nem utolsó — alkalom, midőn ezen szélesebb érdekeltségi köz tüzetesen foglalkozni van s lesz hivatva intézetünk ügyeivel. Intézetünk jelenlegi képét azok előtt, kik azt még épen nem ismerik, jóformán csak a kereteket feltüntető vázlat vonásokban ekként mutatjuk be : Intézetünk 6 osztályú felsőbb leányiskola : Első osztályába a négy alsó elemi iskolai osztály végzése után léphetni. Hogy ezen 6 osztályú tanfolyam megfutása, mely szakiskolákba lépésre jogosít föl, az alább van fölsorolva ez előterjesztés folyamán. Kapcsolatban van ezen intézettel mint külön-külön tanfolyam, egyházi munkaosztály, és az intézet első osztályára előképző négy osztályú elemi iskola saját külön helyiséggel, és külön tanerővel ellátva az intézet épületében. Kormányzata alatt áll egy a helybeli két ref. egyház tagjai közül választott 34 tagu igazgató-tanácsnak, melynek elnöke dr. Farkas Antal ügyvéd, s egyházkerületi főjegyző. Felsőbb hatóságai ezenkívül a szathmári evang. ref. egyházmegye, mely évenként látogatja és felügyeli a tanulmányi előhaladást, továbbá a tiszántúli egyházkerület és az egyetemes konvent. Belső szervezet tekintetében azon szabályokhoz alkalmazottan van az intézet berendezve, melyeket a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1887. évi julius hó 7-én 28,999. szám alatt kiadott rendelettel «Az állami felsőbb leányiskolák szervezete)) czimen bocsátott közre s tett kötelezővé. Élén all a belső munkálkodásnak Fülöpné Sargavy Erzsébet mint igazgató, belmunkatársak, azaz rendes és kizárólag csak az intézethez alkalmazott tanerőkt Dus Ilona a számtani, Fodor Erzsébet a magyar és történelmi, Pozorszky Valéria a magyar nyelvtani szakcsoportra, mind a négyen polgári vagy női középiskolában való tanításra jogosító oklevéllel. Továbbá Ritoók Piroska mint a kézi munka osztálynak, Thamásy Ilona mint a négy osztályú elemi iskolai tanfolyamnak vezetői, megfelelő képesítési oklevelekkel. Külmunkatársak, vagyis az intézetbe bejáró óraadó tanárok : A vallás és egyházi ének tanítására Nagy Károly szathmári segédlelkész. A magyar irodalom tanítására a magasabb osztályokban dr. Hantz Jenő, a természettan tanítására ugyanazon osztályokban Bod Sándor, a történelem tanítására ugyanazon osztályokban Bakcsy Gergely, a számtan és mértan tanítására ugyancsak a felsőbb osztályokban Markos Imre, mind a négyen az ev. ref. főgymnasium okleveles rendes tanárai. A rendkívüli, vagy óraadó tanerők alkalmazását csak mint ideiglenes és átmeneti állapotot tűri meg az állam s egyik legközelebbi teendő a jövőben intézetünk igazgató-tanácsa előtt is a tanerők rendszeresítése fog lenni. (Vége köv.) IRODALOM. ** Ötven év a római katholikus egyházban. Irta Chiniquy Károly, fordította Révész Mihály. Mező-Túr, 1891. Gyikó K. kiadása. Ara? — Chiniquy írói egyénisége, sajátos modora, meggyőző egyénissége ismeretes már a magyar közönség előtt «A pap, a nő és a gyóntatószék» című munkájából. Az «Otven év»-ben még erőteljesebben nyilatkozik iró 1 erőteljessége. Mathezi ecseteléssel tünteti fel borzasztó tapasztalatait, melyeket a római egyházban 50 év alatt tett, miből 25 évét mint pap töltött el. Az egész munka két kötetből áll. A most megjelent első kötet Ch. belső küzdelmeit, gyermek-és ifjúkori élményeit festi tanulságosan, megrázólag, hiterősitőleg. Nagy érdeklődéssel és tanulsággal fogja olvasni minden gondolkozó olvasó. Evangeliumi érzülettel, népszerű modorban, nagy erővel van írva. Mai Tárcánk mutatványt hoz belőle. ** „A kisdednevelés és Módszertan kézikönyve" czimmel második bővített kiadásban Szerdahelyi Adolf volt orsz. óvóképezdei igazgató tollából egy sok tekintetben hasznos és becses munka jelent meg Révai testvéreknél Budapesten. Leszámítva az első bevezető részt, melyben iró a lélek alaperóit kérdő és feleltető alakban fejti ki — és a függeléket — hol a kisdednevelés módszerének rövid történetét adja, a mű három könyvre oszlik : «A kisded házi nevelése», «A kisded nyilvános nevelése», ((Módszertan.» Tehát rendszerében elsőnek veszi a házi nevelést, ebben elsőnek az erkölcsit és csak másodiknak az értelmit, mig a nyilvános nevelésnél épen megfordítva jár el. Lehetőleg súlyt fektet az érzékeltetve szemlélő módszerre, hogy a növendékeknek tiszta képzetet nyújthasson egyes tárgyakról, következőleg Commenius Ámossal és Pestalozzi Henrikkel nem ért mindenben egyet, kik a kisded nyilvános neveléséről legalább hat éves koráig tudni sem akarnak, hanem házi nevelést sürgetnek anyai felügyelet alatt, mert az anya befolyása gyermekére a zsenge korban legnagyobb. Azonkívül Commenius és Pestalozzi először is az értelmet foglalkoztatják és ennek fejlesztésére fogalmak gyűjtését tanácsolják. Könnyen