Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-22 / 47. szám

mát a szavazás fegyverével szerezte, ugyanazon fegyver ölheti azt meg és pedig meglehet nem sokára, sőt ha az a rideg szavazás és szavazattöbbségi döntés vagy zsarnokság gyökeret ver, s rendszerré lesz egyházszervezetünkben, az bizonnyal egyházunk halála közelgetésének egyik jelensége fogna lenni» (Révész I. Prot. Egyh. Isk. Lap. 1880. évi 40. sz. 1278—79. 1.). — Ecsetelvén aztán a szavazattöbbséggel való döntésből származható bajokat és veszélyeket, ugyanezen tárgyról ekként végzi : «a mi reformált vallásunk és egyházunk alapelvei szerint a legtörvényesebb gyűléseken, sőt épen országos zsinatokon is, a nagyobb fontosságú dolgokra nézve nincs a szavazatok többségének feltétlen döntő hatalma s valóban több országos egyházakban az egyes gyülekezetek elnyomása s a zsinati többség zsarnoksága ellen határozott törvényes intézkedések vannak téve.» (U. o. 1279. lap.). Vájjon nem ily nagyobb fontosságú dolgok-e már a nagyobb egyházaknak adandó több szavazat, a közigazgatási bíróság ügye és a konventi tagok választásának a presbyteriumoktól való elvételének tervezete s igy az egyes gyülekezeteknek nem világos elnyomása czéloztatik-e ezen tervezetekben, melyek a mi reformált egyházunk régi sarkalatos elveit forgatják fel ? és apostoli, bibliai rendszerét, szerkezetét akarják megváltoztatni? S valószínű hogy az intézők majd a zsinaton is, a mint a konventen cselekedtek, midőn ezen tárgyakra kerülend a sor, elő fognak állani, hogy „szavazzunk" ; mert az elkeseredést az egyetemes ref. egyházban ezen vészes tervezetek miatt talán ők is megérezték már, a vitától, ép e miatt tartózkodni fognak; de tartózkodnak azért is, mert érveik alig vannak s félniök kell attól, ha egyházukat őszintén szeretik, a min én részemről nem kételkedem, hogv beteljesül rajtuk a Révész Imre jóslata, hogy a szavazás taktikájával : cca legveszélyesebb irányt követnék, szelet vetnének, s vihart aratnának s szakadást hoznának létre a reformált egyház kebelében minden bizonynyal.» (U. 0. 1289. ].). Látván azon rendszeres elnyomást, azon mondhatni semmibe sem vevést, melyben a felsőbb egyházi hatóságok az alsóbbakat részesitik, ezen czikknek «a fokozatos egyházi hatóságok egymáshoz való viszonyának rendezése a zsinaton» czimet akartam előbb adni és kiválóan erről beszélni: mert az igazán aggasztó, ' O Ou ' hogy azon panaszra, hogy a zsinati előmunkálatokat az egyes presbyteriumoknak már meg sem küldték, senki még csak nem is hederített, holott — ismét idézetekkel felelek — holott Révész Imre szerint p. a skót ref. szabad egyháznál, az angol, skót és északamerikai presbyteriánusoknál, a hollandus reformátusoknál, Bern és Appenzel kantonban annyira a presbyteriumokra fektetik a súlyt nemcsak a törvények alkotása, hanem a rendeletek kiadásánál is, hogy p. a presbyteriánusoknál a presbyteriumoknak Írásban kell nyilatkozniok, Bern és Appenzel kantonban pedig az egyes gyülekezeteknek vétó joga van a zsinati végzésekkel vagy törvényekkel szemben, s a zsinat által létrehozott uj egyházszervezetet minden egyes gyülekezetnek szabadságában állott elfogadni vagy visszavetni. S emlékeztetem azokat, a kik 1859-ben már éltek, hogy igy volt ez iákkor nálunk is. A pátens nemcsak az akkori egyházi főhatósághoz, nemcsak a püspökhöz küldetett meg, hanem az egyes egyházak lelkészeihez s presbyteriumaihoz és azok egyenként utasították viszsza, s igy győzedelmeskedtek ! Bizony jó, hogy nem vala még akkor határozatképes konvent; mert az Isten a megmondhatója, hogy ,,szavazattöbbs éggel" minő határozatot hozandott a pátens kérdésében ? ! ... Az egyes gyülekezetek jogkörére vonatkozó nézeteinek elemezését Révész I. azzal végezte, hogy: «a gyülekezeteknek kétségtelen joguk van tudni azt, hogy az egyházi hatóságok miképen fogják fel és tárgyalják az alkotmány kérdését)), (Zorn E.) továbbá, hogy «a vizsgálat és végeldöntés joga, vagyis az egyházi hatalom teljessége magoknál a gyülekezeteknél van és az voitaképen nem ruháztatik át a legtisztább képviseleti alapon álló zsinatra sem.)) ccMásik fődolog az, hogy nem valami egyházi főtanács vagy konvent, nem is valami zsinati bizottság, hanem maga a képviseleti zsinat az, a mely a törvénytervet készíti, s az egyes gyülekezetekkel akár közvetlenül, akár a közbeneső hatóságok utján közli s tulajdonképen ez a valódi korrekt és jogos eljárás, mert csak így ellenőrizhető az biztosan, hogy az egyes gyülekezetek észrevételei részesültek-e a tartozott figyelemben vagy nem ?» (Révész I.). Ili már most figyelembe veszszük azt, hogy a mostani tervezetek az egyes gyülekezetekhez egyáltalában le sem küldettek, ha figyelembe veszszük azt, hogy az egyházmegyék véleményét az egyházkerületeken semmibe sem vették s p. Tiszántúl 8 egyházmegye nézete ellen, ismét ,,szavazattöbbséggel5 egyházmegve véleménye emeltetett érvényre, sőt Tisza Kálmán O excellentiája Lukács Ödönnek e tárgyban azt válaszolta, hogy: «az egyházkerületi gyűlés nem arra való, hogy az egyh ázmegyék szavazatait számlálgass i.» Csudálatos, hogy az a kegyelme ur, a ki 1891. évi sz:pt. 30-án N.-Vára-