Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-15 / 46. szám

politikai és vallási sérelem gyűlik össze. A nádor a király elé pártolólag terjeszti, de a király a gyűlést eloszlatja. A rendek felingerülnek, Rákóczy György erdélyi fejedelem szövetkezik a svéd és franczia hatalmakkal és a harczot megkezdi Ferdinánd ellen a vallás és politikai szabadság lábbal tapodása miatt. A polgárháború, a forradalom kitör, változó szerencsével foly. Majd béketárgyalások kezdődnek, folytattatnak a sárosi táborban, majd a tokaji országgyűlésen, hol a nádor békét ajánl, de fenyegetést is használ. A rendek felírnak a királyhoz, kérik a bécsi béke megtartatását. Az ónodi gyűlés tárgyalja az előzetes békepontokat. Válasz, viszonválasz egymást érik a király és fejedelem közt. Végre a bártfai országgyűlésen a békepontok megállapittatnak s elküldetnek a királyhoz Linczbe, hol a béke megköttetik 1645. évben, pontjai pedig a következő országgyűlésen törvénybe iktattatnak. A klérus óvást tesz, de kimondatott, hogy óvásuk örök időkre érvénytelen 1... Ezen főbb vonásokban jelzett eredményekkel az erdélyi fejedelemség vallásügyi viszonyai is kapcsolatban vannak. Magyarország és Erdély között az érdekközösség nyilvánvaló; annak szálai egyaránt gyökeret vernek mind a két ország polgárságának szivében; sőt a kis Erdély sokszor foly be kezdeményezőleg és döntőleg a megtámadott politikai és vallási szabadság ügyének elintézésébe. Ajánljuk e szép és erőteljes magyarsággal, kellő műgonddal irott érdekes és tanulságos könyvet, ezt az egyrészről fájdalmas emlékeket keltő, szomorú hangulatot ébresztő, de másrészről hazát, vallást szeretni megtanitó művet, a mivelt magyar protestáns közönség figyelmébe. B. P. BELFÖLD. A reformátusok egyetemes konventjéből. A dunántúli egyházkerület indítványozza, hogy a 149. §-ba tétessék be, miszerint a lelkészi ruha reverenda legyen. A nagybizottság e § szövegezésére egy szűkebb körű bizottságot óhajt kiküldetni, mi elfogadtatik és Szász Károly püspök elnöklete alatt kiküldi Bánffy Dezső báró, Beöthy Zsigmond, György Endre, Szilády Áron és Fejes István konventi tagokat. Á tiszáninneni egyházkerület a 161. § f) pontjának megfelelően a 167. § a) pontja után beiktatni kivánja az esperesnek kötelességei közé, hogy szavazás utján elnöktársaikkal egyetértve intézkedjenek, mit a nagybizottság azon módosítással ajánl elfogadásra, hogy e határozmány a 164. § végéhez tétessek külön kikezdésben, mi elfogadtatik. A tiszántúli egyházkerület óhajtja, hogy a 165. § elé egy szakasz tétessék, melyben az esperesek kötelességeinek némely részei specifíkáltassanak. A nagybizottság, mivel az esperesek kötelességei egyenként amúgy sem sorolhatók föl, ez indítványt elejteni kivánja, mi el is fogadtatik. A közigazgatási bíróság intézményére vonatkozó egyházkerületei nyilatkozatai valamennyien feleslegesnek tartjákez intézmény szervezetét, de óhajtják, hogy a közigazgatási ügyek ellátása is az egyházi biróságokra bizassék; a tiszáninneni a közigazgatási ügyek ellátását is a közgyűlések hatáskörében kivánja hagyni. Az egyetemes konvent magáévá téve a többség javaslatát, kimondja, hogy az egyházi bíróságok mind a javaslat 284. §-ban foglalt közigazgatási pörös, mind a fegyelmi ügyek elintézésére hivatottak, valamint azt is, hogy a nagy bizottság munkálatának a közigazgatási bíróságra vonatkozó §-ai ez elvnek megfelelően illesztendők be az egységes bíróság keretébe. Felolvastatnak az egyes egyházkerületek véleményei a bírósági elnökség kérdésében. A nagybizottság az egyházkerületek óhajának megfelelően kivánja a kettős elnökséget továbbra is fentartani, de ugy, hogy az egyes esetek tárgyalásánál mindig a hivatalánál fogva Iegidősb elnök végezze az elnöki teendőket, ha pedig akadályozva lenne, a másik bírósági elnök töltse be tisztét. Elfogadtatik. A dunántúli egyházkerületnek a szóbeliség és vádképviselet ügyében tett felterjesztését a nagybizottság mellőzi. Az egyetemes konvent a munkálat idevonatkozó határozmányait fogadja el. A tiszáninneni egyházkerület kéri, hogy a 346. § ej pontja alá foglalt büntetés mellőztessék, mig a nagy bizottság a d) és ej pontok egybeöntését következő szöveggel ajánlja: «azon helytől hivataltól való elmozdítás, és pedig Vj, vagy V2

nyugdíjjal, vagy minden javadalom nélkül; a nyugdijelvezet megszűnvén, ha az illető más egyházközségbe megválasztatik, vagy más életpályára lép.» E javaslat fogadtatik el. A 361. § ej és fj, pontját, mely az egyházi sajtószabadság megszorításáról szól, a dunamelléki egyházkerület törültetni kéri, s helyébe a törvény 257. §-a dj pontját kivánja iktattatni. A nagy bizottság ajánlatára elfogadtatik az eredeti szöveg. Ugyancsak a dunamelléki egyházkerület kéri, hogy a perújítás csakis oly bizonyítékok alapján engedtessék meg, melyek az alapeljárásban nem használtathattak. A nagy bizottság rámutat a 401. §-ra, hol ez óhajnak elég van téve és csak e szakasz ((használtattak)) kifejezése módosítandó ((használtathattak)) kifejezésre. Az egyetemes konvent a 401. §-t a jelzett módosítással fogadja el. Az egyetemes konvent elfogadja a nagybizottság ajánlatára a dunamelléki egyházkerület azon javaslatát, hogy a konventi bíróságban Ítélethozatalkor az egyházmegyei öt és az egyházkerületi hét tagnak megfelelően legalább kilencz biró legyen jelen. Az egyetemes konvent magáévá teszi a nagybibizottság azon javaslatát, hogy közigazgatási pörös ügyekben "végső fórum az egyházkerületi bíróság legyen. A lelkészválasztási törvény-fejezetnél a tiszántúli egyházkerület a 185. §-ba betétetni óhajtja, hogy a lei— készminősitési évek az első képesítő vizsgálatletételétől számíttassanak. A nagybizottság ajánlatára az egyetemes konvent e változtatást nem fogadja el. A 186—191. §-ok helyett, melyek a lelkészminősitést szabályozzák, három saját szövegezésű § elfogadását ajánlja a dunántúli egyházkerület, mit az egyetemes konvent a nagybizottság ajánlatára nem fogad el, hanem megtartja az eredeti szöveget. A tiszáninneni és tiszántúli egyházkerület töröltetni kívánják a 186. § harmadik kikezdéséből azon megszorítást, hogy jó osztályzatot nyert segédlelkészek négy év alatt csak azon esetben pályázhatnak 2-ik osztályú egyházakba, ha egy évet legalább első vagy második osztályú egyházakban töltöttek.