Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-08 / 45. szám

dályozva lenne, akkor annak teljesítésére báró Prónay Dezső az ev. egyházkerületek főfelügyelője kéretik fel, emlékbeszéd tartására pedig Ritoók Zsigmond konventi világi jegyző és a bihari egyházmegye gondnoka. Ha pedig ugy báró Vay Miklós, mint báró Prónay Dezső mindketten akadályoztatnának tisztök végzésében: első esetben hivatalára nézve legidősb egyházkerületi főgondnok, második esetben legidősb egyházkerületi felügyelő fogja e tisztet teljesíteni. Röviden az elnökség telkéretett oly intézkedésre, hogy az ünnepély lefolyásánál mindkét felekezet akár a megnyitó beszéd, akár az emlékbeszéd tartásánál képviseltessék. A zsinat megnyitása után azonnal egy küldöttség jelenik meg kölcsönösen a másik zsinat tartásának helyén és ezen értekezlet megállapodását az ünnepély ügyében a zsinat elé terjesztendi. Az ünnepély helyének megválasztására Szász Károly püspök, gróf Tisza Lajos, báró Prónay Dezső kéretnek fel. A püspöki és főgondnoki kar e javaslatait a ref. konvent folyó hó 5-iki ülése elfogadta s egyszersmind tudomásul vett e javaslatokra vonatkozó két jelentést. Az elsőt Tisza Kálmán h. konventi elnök arra vonatkozólag terjesztette elő, hogy b. Vr

ay Miklós konventi elnök az ünnepélv megnyitását örömmel megígérte, ha csak egészségi állapota megengedi; a másikat gróf Tisza Lajos dunamelléki főgondnok terjesztette be arra vonatkozólag, hogy Pestmegye alispánja a vármegye házat az ünnepély megtartására készséggel átengedi. A konvent mindkét jelentést örvendetes tudomásul vette. Az ujbánovcei misszióból. Szeretetházunk harmadik évét töltötte el, s a negyedikbe lép. Anyagilag ily kedvező esztendeje, mint az elmúlt, még nem volt. Az 1890/91 -ki iskolai évben: Bevétel 611 frt 35 kr. Kiadás 271 frt 51 kr. Maradt 339 frt 84 kr., mely összeget a tavaly s két év előtt tőkésített 522 frt 70 krajcárhoz számítva, vagyoni állása jelenleg 862 frt 54 kr. Áz 1891/92. isk. évre megkezdtem a gyűjtést s szépen folyt be már eddig is. Az adományokat s adományozók neveit a szerkesztőség szives engedelmével később fogom közleni. Az idén egy kis nyomtatott felhívást bocsátok ki szeretetházunk érdekében. S ezt ezentúl, beszámolva az eredménynyel, minden évben szándékom tenni. Talán azáltal is, hogy szeretetházunk szélesebb körben lesz ismenetve, előbbre lehet ügyét vinni. Az idei szép bevételt Szász Károly püspök ur hathatós pártfogásán kivül, egyes privát gyűjtőknek köszönhetem. Az egyházak adománya — sajnos — évről évre apadt. Esperes ur idei gyűjtése azonban örvendetes emelkedést mutat. Az újvidéki és újsoóvéi egyházakon kivül a torzsai tűnt ki nagyobb adományával. (Két német s egy magyar egyház ; pedig a szeretetházba felvett gyermekek magyar!) Á szép bevétel arra bátorított, hogy míg tavaiv csak 7 gyermeknek adhattunk lakást és élelmet a szeretetházban, az idén 10 gyermeket vettünk fel. Mind a 10 magyar. A németek, ha még jönnek, egyes családoknál lesznek elhelyezve. Az idei magas gabonaárak mellett egy kis aggodalommal gondolok a sok gyermekre. De Isten mindeddig csudálatosan megsegített s -kiváltképen az elmúlt évben felebb, hogy nem mint kértük, cselekedett. Legyen ez évben is O reá vetve szeretetházunk gondja! A ref. missziónak elég ellensége volna, ha új nem is támadna. Pedig ilyen is akadt. O-Jankovcén 24 ref. család élt együtt mintegy 35 ág. evang. családdal. Együtt építettek maguknak imaházat s tartották fenn iskolájukat. Midőn a reformátusok hozzám csatlakoztak, csak azt kötötték ki, hogy évenként 4-szer prédikálhassak az imaházban, s-gyermekeik a ref. kátét tanulhassák. Egyébiránt pedig beleegyeznek, hogy mindig ágostai evang. hitvallású tanitó választassék. «Ebbe az imaházba ref. pap nem teszi be a lábát», ez volt a felelet. Más választás nem maradt: vagy ott maradnak az imaházban s ág. evangélikusokká lesznek, vagy ott hagynak mindent, keserves fáradságuk eredményét, s kezdik élőiről. Az utóbbit kellett választaniok. Két év alatt, püspök úrtól is segítve s buzdítva, összerakosgattak annyit, hogy ez évben, egy kis szalmával fedett házat vehettek. A ház első szobája megnagyobbittatott s imateremmé rendeztetett be. Ennek a 24 családnak egyelőre elegendő. Hiszen eddig olyan szobákban kellett meghúzódnunk, hol egyszer-egyszer annyi hely is alig volt, hogy állhattak volna. E hó 25-én tartottuk bevonulásunkat ebbe a mi szegényes, de legalább igaz tulajdonunkat képező imaházunkba. Lic. theol. Venetiáner Sándor ur volt szives ide is eljönni. A vidékről is sokan jöttek ; részt vett az ünnepélyben a község kath. polgármestere s jegyzője is. Előbb Waller presbyter házában gyűltünk össze. O volt az, a ki két éven át a gyülekezetet házába fogadta. S tette ezt ingyen, tisztán az Isten igéjéhez s gyülekezetéhez való szeretetből. Innen ének s ima után, együttesen vonultunk át az uj imaházba, hol az előbb megnevezett újsoóvéi lelkész ur, a ref. missziónak igaz barátja, tartotta a felavatási beszédet. Azoknak lelkében, kik a régi haza (Bácska) szép nagy templomaira gondoltak, s most ebbe a szegényes kis szalmafödeles imaházba vonultak, olyasmi mehetett végbe, mint Esdrás K. 3—ik részének végén olvastuk. De a hirdetett ige vigasztaló s reménységet ébresztő erejét a sziveken bebizonyította ugy, a mint még kevésszer volt alkalmam látni. Nem kell már itt sem többé zsellérségben élniök, van édes otthonuk. Legyen érte Jeruzsálem épitőjeé a dicsőség ! Új-Banovce, 1891. okt. hó 28-án. Keck Zsigmond, ref. miss. lelkész. IRODALOM. ** A Prédikátori Tár új folyamának III. kötete Szász Gerő kolozsvári lelkész, esperes és egyházkerületi főjegyző szerkesztésében a közelebbi napokban jelent meg s küldetett szét. Tartalmát 25 egyházi és 15 agendalis beszéd és illetőleg ima képezi. A beszédek irói között találjuk prédikáció irodalmunk sok hiváló művelőjét : Szász Károlyt, Szász Domokost, Szász Gerőt, Vass Tamást, Molnár Albertet, Muzsnai Pált, Irsay Józsefet, Csekme Ferenczet, Benkő Istvánt, Bitay Bélát stb. Péterfy József, irodalmi hagyatékából is két beszéd van felvéve. Á mostani kötetet is igyekszünk minél előbb részletesen ismertetni; de addig is szivesen hivjuk fel rá olvasóink figyelmét. A munka ára 2 frt. Megrendelhető a kiadónál, Szász Gerő úrnál Kolozsvártt. ** A „soproni irodalmi és művészeti kör" 1891 - ik évi ballada-pályázatán a pályadíjat számos ver-