Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-01 / 44. szám

dés ült az apró teremtések arczár); öröm, mert az ő számukra volt rendezve külön az istenitisztelet; lelke­sedés, mert hitük megujittatásának ünnepét ülni sere­geltek egybe. Érdekes látvány volt, a mint a különböző iskolák növendékei egymásután vonultak be kettes so­rokban a buzgó theologusok és katecheták vezérlete alatt s foglaltak helyet, betöltve az egész templomot, az első soroktól kezdve a legutolsóig. Mintegy hatszáz apróság gyűlt össze, hogy ünnepet szenteljen. Az is­tenitisztelet a 37. dicséret első két versének eléneklé­sével vette kezdetét s igen megható benyomást gya­korolt a 600 gyermeknek buzgó és egyöntetű éneklése Majd Keresztesi Sámuel hitoktató mondott alkalomszerű s a gyermekek lelkületének megfelelő hatásos imát és beszédet, a mi után újra felhangzott a gyermek ajkak­ról buzgón s felemelően a XC-ik zsoltár első verse. Az ünnepélyen jelen voltak: Szász Károly püspök és Papp Károly lelkész urak is, s mindketten azon be­nyomással távoztak, hogy a gyermek-istenitisztelete­ket igen helyes és üdvös volna rendszeresekké tenni, mert valóban alkalmasak arra, hogy a kicsiny keblek­ben nemes érzelmeket, az egyház iránt élénk érdeklő­dést keltsenek. Mindketten meg is Ígérték, hogy adandó alkalommal ők is beszélni fognak a gyermek istenitisz­teleteken. Adja Isten, hogy e szép eredményű kezde­ményezés, melynek lelkes mozgatója Keresztesi Sámuel vala, folytatását találja a jövőben is. — Ugyanezzel kap­csolatban felemlítjük, hogy élénk eszmecsere és gon­dolkozás tárgyát képezi a budapesti hitoktatók és segéd­lelkészek körében az az eszme is, hogy a nép- és pol­gári iskolák növendékeinek legalább havonként egyszer gyermek istenitisztelet, a gymnasiumi tanulóknak pedig két hetenként egyszer ifjúsági istenitisztelet tartassék. Valóban ideje volna már, hogy e sokfelé és sokképen hangoztatott nemes eszmék testet is öltsenek ; s épen az ország fővárosában kellene e dolgokban nemes pél­dával elől járni; hogy mások is látván a sikert, hason­lókra ösztönöztessenek. Reméljük is, hogy a pesti ref. egyház vezéremberei nem fogják elaludni hagyni a szent tüzet, a mely most mintha éledni kezdene. Ügy legyen ! * írásbeli tételek az 1892-ik év őszén tartandó theol. alap-, s I-ső és II—ik lelkészképesítő vizsgára a dunamelléki ref. egyházkerületben. I. Alapvizsgára, a) Egyháztörténelemből: «A középkori barbárság meg­szüntetésére mi befolyással volt a szerzetesi intézmény ?» bj Vallásbölcsészetből: «Minő szerepe van a vallásban a képzelő, ismerő, érző és akaró tehetségnek ?» ej Beve­zetéstanból : «A birák könyvének isagogikai ismerte­tése kapcsolatban a főbb elbeszélések históriai értéké­nek bírálatával.)) — II. Első lelkészképesítő vizsgára, a) Hittanból: uA 19-dik századbeli magyar református dogmatikusok ismertetése és jellemzése.)) b) Exegesis­ből: «A zsidó főpapság és a főpapi áldozat jelentősége összehasonlítva Krisztus főpapságával a Zsidó levél alapján.)) cj Biblica theologiából: «Az ó-testamentomi papság kifejlődésének története és a papi törvényho­zásban megállapított szervezete.)) — III. Második lel­kéizképesitő vizsgára, a) Egyházjogtanból: «A presby­teri rendszer ismertetése Kálvin iratai és fennálló egy­ház szervezetek alapján.» b) Gyakorlati theologiából: «A dunamelléki egyházkerületben használt népiskolai és gymnasiumi vallástani kézikönyvek ismertetése a kate­khetika elvei szempontjából.)) ej Magyar prot. egyházi történetből: «A hazai református iskolaügy körében fölmerült külső és belső mozzanatok 1770 —1820. évek alatt.» dj Egyházi beszédre: «Ezsaiás III. r. 1. v.; Máté XXV. r. 1 —13. v.; Róm V. r. 8. v.» ej Gyakorlati bib­liamagyarázat tételek, melyek kidolgozándók és' meg­tanulandók : «Máté X. r. 32—42; XI. r. 25—30; XIII. r. 24—33 ; XVII. 1 —13; Márk X. 17—27; Lukács XII. 1 —12; XII. 13—21; 161 —13; János V. 1 —16; XI. 1—7; Róm IX. 1 —16; 2. Korinth. V. 1 —10; Ko­loss III. 1 —15; Zsid. V. t —14. * Templom avatás Szakálban. A biharmegyei szakáli ev. ref. egyház —• mint Lapunknak irják — októ­ber 25-én örömünnepet ült. Legfőbb vágya, legmele­gebb óhajtása ment e napon teljesedésbe. Több évig tartó küzdelemmel és lankadást nem ismerő buzgóság­gal felépített csinos kis templomát avatták e napon fel a közel és távolból ide sereglett számos lelkész és nagy sokaság jelenlétében, hogy lenne az a jövőben nemcsak a vallás-erkölcsi eszmék plánta helyisége, de e vegyes felekezetű községben az édes hazai nyelvnek, is ments­vára és terjesztője. Az ünnepély lefolyása a következő sorrendben történt. A fölavató imát egyházmegyénk esperese Szél Kálmán úr — ihlett lélektől áthatva — tartotta meg. Az alkalmi egyházi beszédet a szakáli gyülekezet egykori, jelenleg pedig vadászi lelkész Hajdú Elek tartotta. Lángoló lelkesedéssel buzdítva a híveket a vallás, egyház és haza iránti forró szeretetre. Az urva­csorai ágendát Márk Ferencz nagy-harsányi lelkész, az urasztalai záróimát pedig Nagy Imre ugrai lelkész tar­tották. Ok együtt osztották ki a szent jegyeket is az ( Ur oltárához járult nagy számú híveknek. Ezután jött ; egy esketési szertartás, metyet m.-homorogi lelkész Nyeste István végzett el. Végül a bezáró és megáldó imát a helybeli lelkész, Kis György tartotta meg kinek ez ünnepély nem ok nélkül csalt könyeket szemeibe ; hiszen ő látta, naponként átélte azokat a küzdelmeket, melyeket e kisded, alig másfél száz lelket számláló gyü­lekezet kiállott, mig az Úrnak e diszes hajlékát felemel­heté! Tudósítónk kiemeli, hogy ez alkalommal 12 frt 46 kr gyűlt a templom perselyébe, s hogy a templom fölszereléséhez idősb Kis György kornádi tanitó, néhai neje végakaratát teljesítendő egy arany poharat helyezett az Ur oltárára, Stahr Géza földbirtokos és leánya, Stefánia egy szép urasztala teritővel segítették meg egyházunkat s a Jelencsik nővérek egy díszes szószék teritővel mu­tatták be áldozatjokat az Úrnak. Az ünnepély után ősi magyar szokás szerint közös lakomára gyűlt össze a lelkészlakon az intelligens egyének jó nagy része. A lakomát számos felköszöntő fűszerezte. * Felhívás volt tanulótársaimhoz. Minda/.on volt tanulótár­saimat, (úgymint: Doniby Lajos, Sipos János, Papp Antal, Ko'vcr Antal, Matéka József, Rác% Lajos, Kiss Lajos, Kertész István, Hajdu Ignáczot), kik az 1875-ik évben Debreczenben együtt végeztük a theológiát, és a kik 1885-ben 10 éves baráti találkát adtunk Debreczenben egymásnak, s ugyan ekkor ismét tiz éves találkozást Ígértünk egymásnak, szeretet­tel felhívom, miszerint ezen egymásnak tett ígéretünket volt jeles taná­raink, nt. Balogh Ferencz és Tóth Sámuel urak jövő hóban Debreczen­ben tartandó tanári 25 éves jubeleumuk alkalmával, a kik még a 20 végzett pályatársak közül életbe 1 vagyunk, tanítványi hálánkat tanáraink előtt együttes megjelenésünk által róvjuk le. Remélem, hogy a felhívá­som viszbangra talál barátaim, illetve paptársaim lelkében. Jármi (Szat­mármegye), 1891. okt. 24-én. —• Kosa Ede. * Lelkésztársaimhoz. A konvent ez idei intézkedése folytán, a zsinat megnyitását megelőző vasárnapon, azaz november 29-én, az ország összes ref. templomában hálaadó isteni tiszteletet kell a lelkészek­nek tartaniok az 17®%, XXVI. t. cz. százados évfordulójának emlékére. Ez alkalomra általam készített egyházi beszédet hajlandó volnék — neháoy lelkésztársam javaslatára — közrebocsátani, de természetesen csak akkor, ha hozzám e czélból elegendő számú megrendelés érkezik. Felkérem azért lelkésztársaimat, hogy a kik közülök a megrendelésre hajlandók, tudassák azt velem a legrövidebb idő alatt, hogy a beszédet azonnal sajtó alá adhassam s nov. 29-ike előtt legalább egy héttel a megrendelőknek el is küldhessem. Ara lenne = 20 kr. Tartalma és kidolgozása pedig olyan, hogy a legegyszerűbb hallgatóság előtt is elmondható legyen. Erdőbénye (postahely), Zemplénm. Czinke István, ev. r_f. lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom