Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-01 / 44. szám

kesebb a könyvnek történet-bírálati része, mely tárgyá­nak forrásaival foglalkozik. Sorra veszi itt a Luther­párti források közül az egykorú följegyzéseket, a röp­iratokat, a leveleket s a római történetírás által túlsá­gosan kihasznált asztali beszélgetéseket; a pápás pártiak közül Aleander pápai követ tudósításait, a melyek kel­lemes betekintést nyújtanak Luther ügyének a pápai szék részéről való tanulságos diplouiatiaí tárgyalásába s a papai és a császári párt fondorlataiba, s végül hut­teni Ulrik leveleit Lutherhez, a császárhoz, a rendekhez síb. s a rendelkezésünkre álló birodalmi gyűlési aktákat. Főleg a történet-kritikai rész mutatja, hogy szerző tár­gyát alaposan ismeri, s történeti tárgyalásának magas­latán áll. Ügy látszik azonban, hogy szerző a «Verein für Reformationsgeschichtes c. legújabb német irodalmi vállalatnak tárgyára vonatkozó kiadványait nem ismeri Kolde tanár «Der Reichstag zu Worms» 1884. c. művét, valamint nem vett tudomást arról, hogy Baumgarten straszburgi tanár ösztönzésére Kalkoff ügyesen fordí­totta és magyarázta Aleander pápai követnek a wormsi birodalmi gyűlésről olasz nyelven küldött tudósításait, a melyek az említett vállalat 1886—87. cyklus kiad­ványai között jelentek meg. De igy is osztatlan elis­merés illeti meg a derék ref. szerzőt azért, hogy oly szép és hű képet nyújtott Luthernek wormsi szerep­léséről. A tanulmányt a legmelegebben ajánljuk lelké­szeink, tanáraink s prot. ifjúságunk szives figyelmébe! — (sz.) ** Számító Socrates. Irta: Brassai Sámuel. Nyol­czadik kiadás. Kolozsvárit Stein János könyvkereskedése. 1892. Ára 80 kr. A mi e könyvnek előnye, az hátránya is. Ugyanis vezérfonal kíván lenni a fejbeli számve­tésben s gazdag példatárával e czélt el is éri. De mint­hogy evvel az írásbeli számvetést teljesen mellőzi, hatá­rozottan vét a mai modern számvetés tanítása ellené­ben. A fej- és Írásbeli számvetést nem szabad olyan élesen elkülöníteni, mint azt Brassai teszi. Nagy hiánya a könyvnek, hogy az anyag nincsen az egyes osztályok között felosztva. Az egységen kezdi és az egészeknek és törteknek törtekkel való osztásán végzi. Hogy a tör­tekkel behatóbban az el. iskola III. vagy IV. osztályá­ban foglalkozzék-e az oktató, vagy már a 11.-ban, ezt ugyan ebből a könyvből ki nem vehetjük, hanem egé­szen zavarba jövünk szerzőnek ezen biztató szavaitól : «A kérdések oly egyszerűek, hogy majd minden 3—6 éves gyermek bír érteni felénél többet e könyvecskéből, 7—8 éves egészen megértheti.» (9. 1.). 7—9 éves gyer­mek — tudvalevőleg — rendesen csak a II. osztályba jár, a számtanitás köre itt 1 — 100-ig terjed. A III. osz­tályban a számtanitás köre 1000-ig halad és még csak előkészíti a gyermekeket a törtszámok előfogalmaira. Brassai pedig már a százas körben adja a törtek fogal­mát, beszél számlálóról, nevezőről, közös nevezőről (102. 1.), legkisebb nevezőjű törtekről (123. lap.) stb. Megismerteti a tér- és köbmértékeket. ^114. 1.). Példái között nagyon sok a hosszadalmas és bonyolódott. 7—8 éves gyermekeknek valók-e az ilyes példák: «Egy embernek volt egy dinnyéje s azt mondotta, hogy 1 li -ét Fanninak adja, ü /5 -ét Gyurinak s a mi megmarad annak adja, a ki kellőleg el tudja a dinnyét osztani és meg­mondja, hogy mennyi marad meg; de közülök senki­sem tudja elosztani stb.» (103. 1. a hol több ilyen ((fej­törő)) példa található). Látni való tehát, hogy a Szá­mító Socrates a tudomány mai álláspontjának megfe­lelő átdolgozásra szorúl. Ügyes és szakképzett tanítók, a kikről elegendő önállóságot feltételezhetek, a példa­tárnak hasznát vehetik. — Csingér János. KÜLÖNFÉLÉK. * Reformációi emlékünnepélyek. A reformáció évfordulóját templomainkban és tanintézeteinkben az idén is megünneplik. Több felölről vettünk értesítést és pro­grammot. A budapesti theol. akadémia hallgatói o k t. 31— e n a Lónyay-utcai" főgimnáziumban változatos műsorral tartják az ünnepélyt. A budapesti ref. főgimiáziun ifj u­sága okt. 31-én a főgimnázium dísztermében ünnepelt. A budapesti ág. főgimnázium tanuló-ifjusága, a pápai theol. önképző-tarsulat, a soproni ág. li. evang. theologiai ön­képzőkör s több más intézet lelkes ifjúsága szintén meg­ünnepli a nevezetes esemény évfordulóját. * Lapunk zsinati programmja ellen, illetőleg en­nek az erdélyi uniót tárgyaló pontja ellen dr. Kolozsvári Sándor három vezércikket irt a kolozsvári ((Protestáns Közlöny»-be. A cikkekben sok tudással és nagy buzgó­sággal azt bizonyítgatja a tudós szerző, hogy az Erdély­lyel való unió nagyon jó, hogy nem olyan ((félszeg)), milyennek mi látjuk, hogy nem «vegyes házasság)), mint mi neveztük, s hogy a mi felfogásunk e kérdés­ben «rideg», «nem helyes és nem igazságosa. Az érde­kes cikkekkel minél hamarabb érdemileg is fogunk foglalkozni. * Az 1791. XXVI. t. c. százados évfordulója a f. évi konvent rendeletéből az ország minden reformá­tus gyülekezétében jubiláris istenitisztelettel ünneplendő meg f. évi november 29-én, a zsinat megnyitását meg­előző vasárnap. Ez ünnepélyek a vallásos érzés, hithű­ség és egyháziasság fokozására kiváló alkalmak lesznek, mit bizonyára minden lelkésztársunk gondosan fel fog használni a lelkek építésére. Szó volt arról is, hogy ez ünnepélyeken minden községben gyűjtések rendeztesse­nek a Károli-alap javára, a vallásos népiratkák alapjá­nak megnövelésére. Nem tudjuk, hogy valósággal el­redeltetett-e a gyűjtés? Ha igen, annak csak örülni tudnánk, mert ez alkalommal szépen meg lehetne ne­velni a Károli-alapot. Ha pedig a gyűjtés hivatalosan nem rendeltetett el, mi azt hiszszük, társadalmilag, vagy a presbyteriumok helyi rendelkezése alapján is lehetne intézkedéseket tenni a felette fontos és nemes cél ér­dekében. Áron is megvegyétek a jó alkalmatosságot, azt mondja az Irás! * A primási szék betöltése ügyében hosszas huza-vona, sokféle hirlelések után a hét vége felé hatá­rozott és valónak mutatkozó hírek tartják magukat, sőt meglehet, hogy mire e sorok napvilágot látnak, hiva­talosan is közzé tétetik a kinevezés. Legújabb hír sze­rint Vaszary Kolos pannonhalmi főapát lesz az eszter­gomi érsek, a Samassa jelöltsége határozottan elejtetett. Nem tudjuk, hogy pusztán személyi vagy egyszersmind egyházpolitikai elvi jelentőséggel is fog-e bírni e vál­tozás ; de annyi bizonyos, mert megmutatta az utolsó decennium tapasztalata is, hogy a primás egyházpolitikája döntő befolyású nemcsak a római katholikus, hanem a minket még közelebbről érdeklő interconfessionalis vi­szonyokra is. Ha Vaszary egyszerűen folytatni fogja a Simor-féle egyházpolitikát, akkor a felette szükséges egyházi béke nehezen fog Magyarországon megszi­lárdulni. * A reformáció emlékünnepe a kicsinyek közt, Mult vasárnap Vs9~kor megható látványt nyújtott a kálvintéri templom belseje. A felnőtt emberek helyét apró emberkék foglalták el: a községi nép- és polgári iskolák 3—4. osztályos növendékei, kik ekkor ünne­pelték meg a reformáció évfordulóját. Öröm s lelkese-

Next

/
Oldalképek
Tartalom