Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-01 / 44. szám
kesebb a könyvnek történet-bírálati része, mely tárgyának forrásaival foglalkozik. Sorra veszi itt a Lutherpárti források közül az egykorú följegyzéseket, a röpiratokat, a leveleket s a római történetírás által túlságosan kihasznált asztali beszélgetéseket; a pápás pártiak közül Aleander pápai követ tudósításait, a melyek kellemes betekintést nyújtanak Luther ügyének a pápai szék részéről való tanulságos diplouiatiaí tárgyalásába s a papai és a császári párt fondorlataiba, s végül hutteni Ulrik leveleit Lutherhez, a császárhoz, a rendekhez síb. s a rendelkezésünkre álló birodalmi gyűlési aktákat. Főleg a történet-kritikai rész mutatja, hogy szerző tárgyát alaposan ismeri, s történeti tárgyalásának magaslatán áll. Ügy látszik azonban, hogy szerző a «Verein für Reformationsgeschichtes c. legújabb német irodalmi vállalatnak tárgyára vonatkozó kiadványait nem ismeri Kolde tanár «Der Reichstag zu Worms» 1884. c. művét, valamint nem vett tudomást arról, hogy Baumgarten straszburgi tanár ösztönzésére Kalkoff ügyesen fordította és magyarázta Aleander pápai követnek a wormsi birodalmi gyűlésről olasz nyelven küldött tudósításait, a melyek az említett vállalat 1886—87. cyklus kiadványai között jelentek meg. De igy is osztatlan elismerés illeti meg a derék ref. szerzőt azért, hogy oly szép és hű képet nyújtott Luthernek wormsi szerepléséről. A tanulmányt a legmelegebben ajánljuk lelkészeink, tanáraink s prot. ifjúságunk szives figyelmébe! — (sz.) ** Számító Socrates. Irta: Brassai Sámuel. Nyolczadik kiadás. Kolozsvárit Stein János könyvkereskedése. 1892. Ára 80 kr. A mi e könyvnek előnye, az hátránya is. Ugyanis vezérfonal kíván lenni a fejbeli számvetésben s gazdag példatárával e czélt el is éri. De minthogy evvel az írásbeli számvetést teljesen mellőzi, határozottan vét a mai modern számvetés tanítása ellenében. A fej- és Írásbeli számvetést nem szabad olyan élesen elkülöníteni, mint azt Brassai teszi. Nagy hiánya a könyvnek, hogy az anyag nincsen az egyes osztályok között felosztva. Az egységen kezdi és az egészeknek és törteknek törtekkel való osztásán végzi. Hogy a törtekkel behatóbban az el. iskola III. vagy IV. osztályában foglalkozzék-e az oktató, vagy már a 11.-ban, ezt ugyan ebből a könyvből ki nem vehetjük, hanem egészen zavarba jövünk szerzőnek ezen biztató szavaitól : «A kérdések oly egyszerűek, hogy majd minden 3—6 éves gyermek bír érteni felénél többet e könyvecskéből, 7—8 éves egészen megértheti.» (9. 1.). 7—9 éves gyermek — tudvalevőleg — rendesen csak a II. osztályba jár, a számtanitás köre itt 1 — 100-ig terjed. A III. osztályban a számtanitás köre 1000-ig halad és még csak előkészíti a gyermekeket a törtszámok előfogalmaira. Brassai pedig már a százas körben adja a törtek fogalmát, beszél számlálóról, nevezőről, közös nevezőről (102. 1.), legkisebb nevezőjű törtekről (123. lap.) stb. Megismerteti a tér- és köbmértékeket. ^114. 1.). Példái között nagyon sok a hosszadalmas és bonyolódott. 7—8 éves gyermekeknek valók-e az ilyes példák: «Egy embernek volt egy dinnyéje s azt mondotta, hogy 1 li -ét Fanninak adja, ü /5 -ét Gyurinak s a mi megmarad annak adja, a ki kellőleg el tudja a dinnyét osztani és megmondja, hogy mennyi marad meg; de közülök senkisem tudja elosztani stb.» (103. 1. a hol több ilyen ((fejtörő)) példa található). Látni való tehát, hogy a Számító Socrates a tudomány mai álláspontjának megfelelő átdolgozásra szorúl. Ügyes és szakképzett tanítók, a kikről elegendő önállóságot feltételezhetek, a példatárnak hasznát vehetik. — Csingér János. KÜLÖNFÉLÉK. * Reformációi emlékünnepélyek. A reformáció évfordulóját templomainkban és tanintézeteinkben az idén is megünneplik. Több felölről vettünk értesítést és programmot. A budapesti theol. akadémia hallgatói o k t. 31— e n a Lónyay-utcai" főgimnáziumban változatos műsorral tartják az ünnepélyt. A budapesti ref. főgimiáziun ifj usága okt. 31-én a főgimnázium dísztermében ünnepelt. A budapesti ág. főgimnázium tanuló-ifjusága, a pápai theol. önképző-tarsulat, a soproni ág. li. evang. theologiai önképzőkör s több más intézet lelkes ifjúsága szintén megünnepli a nevezetes esemény évfordulóját. * Lapunk zsinati programmja ellen, illetőleg ennek az erdélyi uniót tárgyaló pontja ellen dr. Kolozsvári Sándor három vezércikket irt a kolozsvári ((Protestáns Közlöny»-be. A cikkekben sok tudással és nagy buzgósággal azt bizonyítgatja a tudós szerző, hogy az Erdélylyel való unió nagyon jó, hogy nem olyan ((félszeg)), milyennek mi látjuk, hogy nem «vegyes házasság)), mint mi neveztük, s hogy a mi felfogásunk e kérdésben «rideg», «nem helyes és nem igazságosa. Az érdekes cikkekkel minél hamarabb érdemileg is fogunk foglalkozni. * Az 1791. XXVI. t. c. százados évfordulója a f. évi konvent rendeletéből az ország minden református gyülekezétében jubiláris istenitisztelettel ünneplendő meg f. évi november 29-én, a zsinat megnyitását megelőző vasárnap. Ez ünnepélyek a vallásos érzés, hithűség és egyháziasság fokozására kiváló alkalmak lesznek, mit bizonyára minden lelkésztársunk gondosan fel fog használni a lelkek építésére. Szó volt arról is, hogy ez ünnepélyeken minden községben gyűjtések rendeztessenek a Károli-alap javára, a vallásos népiratkák alapjának megnövelésére. Nem tudjuk, hogy valósággal elredeltetett-e a gyűjtés? Ha igen, annak csak örülni tudnánk, mert ez alkalommal szépen meg lehetne nevelni a Károli-alapot. Ha pedig a gyűjtés hivatalosan nem rendeltetett el, mi azt hiszszük, társadalmilag, vagy a presbyteriumok helyi rendelkezése alapján is lehetne intézkedéseket tenni a felette fontos és nemes cél érdekében. Áron is megvegyétek a jó alkalmatosságot, azt mondja az Irás! * A primási szék betöltése ügyében hosszas huza-vona, sokféle hirlelések után a hét vége felé határozott és valónak mutatkozó hírek tartják magukat, sőt meglehet, hogy mire e sorok napvilágot látnak, hivatalosan is közzé tétetik a kinevezés. Legújabb hír szerint Vaszary Kolos pannonhalmi főapát lesz az esztergomi érsek, a Samassa jelöltsége határozottan elejtetett. Nem tudjuk, hogy pusztán személyi vagy egyszersmind egyházpolitikai elvi jelentőséggel is fog-e bírni e változás ; de annyi bizonyos, mert megmutatta az utolsó decennium tapasztalata is, hogy a primás egyházpolitikája döntő befolyású nemcsak a római katholikus, hanem a minket még közelebbről érdeklő interconfessionalis viszonyokra is. Ha Vaszary egyszerűen folytatni fogja a Simor-féle egyházpolitikát, akkor a felette szükséges egyházi béke nehezen fog Magyarországon megszilárdulni. * A reformáció emlékünnepe a kicsinyek közt, Mult vasárnap Vs9~kor megható látványt nyújtott a kálvintéri templom belseje. A felnőtt emberek helyét apró emberkék foglalták el: a községi nép- és polgári iskolák 3—4. osztályos növendékei, kik ekkor ünnepelték meg a reformáció évfordulóját. Öröm s lelkese-