Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-25 / 43. szám

csak az egyházmegyék véleményét számitaná össze és így mondaná kí -a határozatot. Távol van tőlem az egyházkerületi közgyűlés erkölcsi tekintélyének és súlyának piedesztálját csak érinteni is; én ezt határozottan károsnak tartanám. Az én szerény felfogásom az, hogy eltekintve az egyes ügyektől, melyek fölött kell, hogy az egyházkerületi közgyűlés minden befolyásolástól szabadon döntsön, a hitfelekezctünk létalapját, szervezetét és kormányzási módját illető alkotásokban ott, hol az egyházmegyék nagy száma, nagy többsége ugyanazon elvi bázison áll, még pedig olyanon, mely ősrégi szervezetünk és kormányzásunkat akarja továbbra is fenntartani, talán az egyházkerületi közgyűlés a nélkül, hogy a maga tekintélyét, méltóságát legkevésbé is alábbszállítaná, csak a közügynek, az együvé tartozandóság érzületének megerősítésére szolgálna rá, ha az egyházmegyék nagy többségének igaz protestáns elveken nyugvó nyilatkozatait venné a maga megállapodásának sinórmértékéül. Másként állana — mindig az én egyéni nézetem szerint — a dolog, ha a fő elvi kérdéseknél az egyházmegyék véleménye többfelé oszlanék, ha a túlnyomó többség meg nem állapítható, ezen esetben feltétlenül és minden utógondolat kizárásával, magán az egyházkerületi közgyűlésen alakul meg a többség és ekkor még csak szó sem férhet hozzá, de ha jövőre is — mindig fő elvi kérdésekről szólva, melyekre nézve az egyházmegyék megkérdeztetnek — azon elv, azon eljárás érvényesítené magát, mely most győzedelmeskedett, akkor nyíltan kimondható, hogy az egyházmegyék semmik, az egyházkerületi közgyűlés a minden. Az én gondolkozásommal ez a jöhető éles ellentét kiegyenlíthető oly formán, a mint azt előbb körvonalozni megkisérletiem ; éppen azért nem lenne-e czélszerü a «Törvény javaslat»-nak ((Egyházkerületekről)) szóló szakaszában oly szövegezést hozni be, mely az egyházkerületek hatás- és jogkörét szabatosabban irná körül, főleg az egyház igazgatását, szervezkedését s más lényeges dolgokat illető kérdések elvi megállapítására nézve az egyházmegyék többségének is biztosítana jogokat ? 1 Ezek előrebocsátása után legyen szabad — ha ugyan unalmas nem lenne — elmondanom a történteket, egymással szembeállítva az elvi főkérdések közül csoportosult egyházmegyék számarányát, s veszek magamnak bátorságot némely észrevételeket megkoczkáztatni. Első kérdés, mely vitatás és döntés alá került, «a közigazgatási bíróságok felállítása.)) Ezt mindenféle alakban, határozottan elvettetni kívánta a beregi, debreczeni, érmelléki, felső-szabolcsi, máramaros-ugocsai, n.-bányai, n.-károlyi és szathmári, tehát 8 egyházmegye ; némi módosításokkal hajlandó elfogadni a bihari-és heves-nagykúnsági, aggodalmának ad kifejezést a békés-bánáti és csakis az alsó-szabolcsi és n.-szalontai egyházmegye nyilatkozott a «Törvényjavaslat»-ban foglalt tervezet mellett. Itt vette kezdetét az első csatározás s rögtön előre veté magát az ügyes taktika, a jól felkészültségnek árnyéka. Ugyanis a közgyűlésnek egy igen tisztelt s nagy tudományu tagja, ki a közigazgatási bíróságok felállítása tervezetének más alakban és más uton való keresztülvitelére benső inspíráczióval bírt, oda nyilatkozott, hogy ha ez, t. i. a közig, bíróság semmiféle alakban nem kell, ugy a ((Törvényjavaslat)) szövege mellett szavazna, ha pedig csak a külön k. ig. bír. szervezése perhorreskáltatik, akkor ő is ott foglal állást, mely esetben egy indítványt lesz szerencsés előterjeszteni. Szavazásra elsőben így tétetett fel a kérdés : «a kik a külön k. ig. bír. felállítását óhajtják, álljanak fel!» és felállott 30 egyházkerületi közgyűlési tag, a nem óhajtók pedig 39-en jelentkeztek. Most jött a gyermek elbérmálására s más módon életben tartására szánt és készen tartott javaslat, melyszerint a Törvényjavaslatban tervezett k. ig. bíróságok jogkörébe utalt ügyek ellátása a konsistóriumokra bizassék. És azonnal eloszlott Békés aggodalma, meg lettek adva a Bihar és Heves által kívánt módosítások, mert ezen indítvány feletti szavazás eredménye 32 ellen 37-tel a többséget melléje sorakoztatta. E kérdésnél tehát 8 határozottan nyilatkozó egyházmegyével szemben 2 szintén elvi elhatározással bíró, sőt e kettőhöz hozzá kellvén adnunk a 3 hullámzó egyházmegyét is, 5 lett többség a 8 felett. (Vége. köv.) Sütő Kálmán, bereg-somi ev. ref. lelkipásztor. IRODALOM. ** Magyar ABC-és Olvasókönyv. Az el. népiskola I. oszt. számára. Szerkesztette Nagy Sándor, sajókazai tanitó. Sárospatak, 1891. Ára kötve 21 kr. Tartalmaz előgyakorlatokat az Íráshoz, az I. rész a kis abc-t, a II. rész a nagy ABC-t hozza, a III. rész pedig olvasmányokat foglal magában. A munka általában sikerült. Jó öreg és tiszta nyomású betűk, czélszerü papír, erős bekötés a munka külső ki állításának csak becsületére válnak. A belső tartalom is jobbára megfelel a paedagogiai követelményeknek. Jó oldalai a könyvnek ezek: az írott betűknek a vonalközökben való feltüntetése megkönnyíti az írástanítást, a sok versike és mondóka megkedvelteti a gyermekekkel az olvasást, a magyar népköltési gyűjtemények czélszerü felhasználása igen alkalmas a magyar nemzeti szellem és érzület ápolására és fejlesztésére. Kifogásaink ezek: Ha már a szerző felölelte az íráshoz szolgáló előgyakorlatokat, akkor az olvasás előgyakorlatairól sem kellett volna megfeledkeznie. Azok a hanggyakorlatok nagyon fontosak és mindenesetre helyet foglalhatnak az írásbeli előgyakorlatok mellett. Nem helyes a szerző azon utasítása, hogy «az írási előgyakorlatok ugy alkalmazandók, hogy az egyes betűk íratása előtt vétessék elő a megfelelő gyakorlat.)) Hisz azért nevezzük írási előgyakorlatoknak ezeket az írási gyakorlatokat, hogy az irás tanítását előzzék meg. Ezek révén tesz a gyermek szert a szükséges kézügyességre, a mely nélkül sikeres irástanitásról szó sem lehet. Az olvasmányokban itten-ottan egy-egy helytelen kifejezésre is bukkantunk. Pl. 3. A vak koldus. (74. 1.). «.. .kis kutyájára kötött egy kötelei.» (Nem elég a zsineg ?) 19. Hazug Miska. (84.1.) ... «hozzá közel napszámosok kapáltak.» (Talán : közelében.). A hiányok azonban sokkal kisebbek és gyérebbek, sem hogy a könyvet ne ajánlhatnók. A ((sárospataki irodalmi kör» igen helyes dolgot cselekedett, midőn ez ügyes ABC-és könyvet kiadta. — Csingér János. ** Magyar szépírási minták. Iskolai és magánhasználatra módszertanilag kidolgozta Zubriczky Endre, polg: iskolai tanár. XI. kiadás. Budapest, 1891. Kókai Lajos bizománya. Szerző 12 mintalapon nyújtja a kis és nagy betűk képzésének megfelelő betű- és szóalakokat. Nem rosszabb, de nem is jobb a hasonfajtájú mintalapoknál. Csakhogy — tapasztalatunk szerint — ilyes mintalapok segélyével soha sem tanúi meg a gyermek