Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-18 / 42. szám

Dávid hárfáját és örvendeztessen meg bennünket oly hangulatos költeményekkel, mint a milyent a ((Naptárában «Nehéz órában» czim alatt közölt. Egyházi közéletünk jelesei közül Sárkány Sámuel püspök és Kovácsy Sándor, árva-egyleti alelnök jól sikerült képeit és jól megirt életrajzait hozza a «Naptár.» Egyik papi, másik világi, de mind a kettő a Krisztusnak kiván szolgálni; egyik lutheránus, másik református, de mind a kettő a haza és a nemzet boldogítására tör. Nevezetes czikk a naptárban az, mely a lefolyt egyházi év történetének nevezetesebb eseményeivel ismertet meg ((igazságban ítélve meg azokat» s felhiva a figyelmet a népies olvasmányok s a prot. nőnevelés ügyére. Majd a mult Sámueljei, az 1791. évi zsinatok alakjai szólalnak meg, a történetíró által felidézve; a nevezetesebbeknek arczképeit is látjuk a 47.. lapon. Az evangeliomi prot. intézetek közül megismertet a «Naptát')) a debreczeni ispotály s a budapesti «Bethesda» czéljaival, rövid történetével ; az épületeket képben is bemutatva. A két intézet leirása közt találunk egy kedves kis elmélkedést s egy szép képet az ezereket megvendégelő jézusról s a mit a két intézet története bizonyít, azt az elmélkedés szivreható módon fejti ki, hogy t. i. a Jézus isteni erői még ma is csodás hatással munkálnak. Az elbeszélések egyike Boszniába vezet, hol a magyar bakára irányzott golyókat a szívre tett könyv fogja fel. A könyv az élet könyve s ha nem is mondom, úgy is tudja mindenki, hogy a derék fiú édes anyja adta azt a könyvet útravalónak. A másik elbeszélés meg a régmúltba vezet s megrendülve olvassuk a kis Weber Ilona szomorú történetét. Egyik elbeszélést Könyves Tóth Kálmán irta, a másikat Hörk József. A költeményekkel tarkázott sok szép olvasmányt egy özvegy papné tanulságos életének leirása, néhány gazdasági jó tanács s pár apró történetke zárja be. Mindezek után az a kérésem tisztelt lelkésztársaimhoz s az egyház iránt érdeklődéssel viseltető tanítókhoz, hogy tegyenek meg fokozott erőfeszítéssel mindent e naptár terjesztésére, örüljenek és ne kétségeskedjenek azon, hogy annak majdnem kizárólag vallás-erkölcsi a tartalma. Ne feledjék el, hogy «Prot. Árvaházi Naptár» mindössze is egy csepp a nagy pusztaságban. Nemcsak hogy sok vallásellenes és erkölcstelen hatás közé jut népünk, hanem az élet általában annyira elhalmoz földi gondokkal, hogy annyi vallás-erkölcsi, annyi mennyei táplálék és ital, mint a mennyi a «Naptár»-ban van, csak a legkevesebb, a mit irodalmi uton nekünk evang. protestánsoknak okvetlen nyujtanunk kell. Sőt inkább méltányolják buzgóságukkal a jó törekvést, mely a viszonyokat is, de az elérendő czélt is tekintetbe veszi. A viszonyok olyanok, hogy az evang. protestáns népies irodalom el van hanyagolva, s a nép sok felől jövő rossz hatásoknak kitéve. Az elérendő czél evangeliomi, krisztusi szellemtől áthatott irodalom teremtése. De minden ilyen czél megvalósításánál legjobb, legbiztosabb a meglevő jóból kiindulni, akár milyen kicsiny is az. íme, most is ez történt. A nép által megszokott kalendáriumba bevitt a szerkesztő annyi valláserkölcsi tartalmat, a mennyit nagyon könnyen bevehet és élvezhet mindenki, s miután élvezte, étvágya még többre majd bizonyára felgerjed s megveszi a jó könyvet, ha földi viszonyai nem utalják is arra, mint a kalendáriumra, mert támad benne éhezés és szomjuhozás mennyei dolgok után. A szerkesztő pedig tekintse jó omen-nek azt, hogy a «Naptár» olyan jól sikerült Mert ő hivatva van az evang. prot. népies irodalom megteremtésében nevezetes szerepet játszani s azt hiszszük, jogosult a reményünk, hogy nemcsak a tudósoknak való «Szemlét», hanem a «Naptán)-ból ítélve, mely egy valóságos prot. népies irodalmi mű, a nagyközönségnek szánt kiadványokat is jól fogja szerkeszteni. —b — d. ** A Luthard-féle „Theol. Literaturblatt" f. évi 33. és 34. számaiban dr. Szlávik Mátyás eperjesi theol. tanártársunk tollából egy gondosan szerkesztett ismertetés jelent meg a magyarországi legujabbb protestáns irodalomról. —• Az ismertetés sorban és szakonként mutatja be theol. irodalmunkat főbb képviselőiben. Szól először a hírnevesebb egyházibeszéd Írókról (kár, hogy Szilády Jánost kifeledte), azután a gyakorlati theologia és egyházjog mivelőiről, majd az egyháztörténet-irókat jellemzi röviden, tovább a systematica és exegetica theol. nevezetesebb termékeit, végül az irodalmi egyesületeket (Luther-társaság, M. Pr. Irodalmi Társaság) és a prot. egyházi sajtót ismerteti. Az ismertetés rövid, tömör, hű, tágyilagos és jóindulatú, de a teljesség szempontjából hagy fenn kívánni valót: itt-ott vannak némi hézagai. Eltekintve e csekély hiánytól, dr. Szlávik barátunknak csak gratulálhatunk a nagy gondra és utánjárásra valló munkájáért, hogy egyházi irodalmi viszonyainkat a külföld előtt ily gondos és tárgyilagos rövid-Ietben bemutatta. Végtelen csekély és irányzatos az az ismeret, a mit még a német theologus világnál is hazánkról tapasztalhatunk. Dicséret és elismerés illeti azokat, kik, mint Szlávik a német, Balog Ferencz az angol sajtóban tenni szokta, egyházi és irodalmi viszo nyainkat a Külföld előtt jó indulattal ismertetgetik. KÜLÖNFÉLÉK. * Az október—deczemberi évnegyedre előfizetést nyitunk 2 frt 25 kr jávai. A kiknek előfizetésük lejárt, azokat tisztelettel kérjük, hogy azt megujitani szíveskedjenek. * Személyi hirek. A tolnai egyházmegyében zsinati rendes képviselővé Göie Károly decsi lelkész választatott meg. — A pestmegyei evangelikus esperesség zsinati képviselőivé Török y^é/főesperes, Laukó Károly kecskeméti lelkész, a világi részről b. Podmaniczky Géza felügyelő és b. Kaas Ivor választattak meg. —- A brassói evang. magyar esperességből Moór Gyula főesperes és Fabiny Ferencz esp. felügyelőt választották zsinati rendes képviselőkké az egyházak. * A reformátusok egyetemes konventje, mint értesülünk Kun Bertalan püspök és b. Vay Miklós főgondnok társ-elnökök által f. évi november 5-ére hivatott össze Budapestre. Megelőzőleg november 2-án délelőtt 10 órakor a református és ágost. evangelikus püspökök, gondnokok és felügyelők tartanak értekezletet az r79r. XXVI. t. c. százados évfordulójának emlékére rendezendő ünnepély módozatjának megállapítása végett. November 3-án d. e. 10 órakor a Lónyay-utcai főgimnázium dísztermében a Konvent által kiküldött zsinati nagy bizottság kezdi meg tanácskozásait a zsinati törvényjavaslatokra beérkezett egyházkerületi észrevételek fölött. A Konvent is a zsinat előkészítése tárgyában ülésezik. * Az 1893-ik évi kultuszminiszteri budget, mely az országgyűlés elé terjesztetett, 300 ezer forinttal nagyobb az előző évinél. E 300 ezer frt szaporulatból ío ezer frt a reáliskolákra, 46 ezer frt a népiskolákra,