Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-25 / 4. szám

Melléklet a „PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISK OLAI LAP" 4-ik számához, oly lapban közzé, melyet e Lapok olvasóinak nagy ré­sze csak névből ismer ? Azonban, ha helyzete előnye által ő lett szeren­csés Siboltit megismertetni : ezen érdeme altal nyert-e oly előnyt, nyerhetett-e, hogy működése és búvárkodásai terén, emiitett érdemére való tekintetből, minden ész­revételezés ellen s minden bírálat altíl mentes legyen? S ha nem nyert: «miért tüntetném én föl magamat egy kissé kellemetlen színben» és «gustusomnak rövid két év alatti megvátozásárób miként bizonyítana az, hogy nem hallgatom el, sőt bírálom történeti tévedését annak, ki különben Sibolti ismertetése által magát ér­demessé tette? Bírálatom, azt hiszem, s ennek eldönté­sét az olvasóra bízom, komoly, tárgyilagos és olyan volt, milyenre a tudomány érdekében mindig szükség volt, van és leend, hogy az el ne posványosodjék, ne degeneráljon. Ha ily critica nem gyakoroltatnék: maga a tudomány vallaná kárát. Az írók túlbátrakká, elbizakodot­takká lennének, tovább képzésre, bővebb és biztosabb ismeret elsajátítására többé nem igyekeznének; az ol­vasók azon része, mely tudományos képzettsége alapján az írókat elbírálni illetékes volna, nem érezne többé kedvet az olvasásra s könyvek szerzésére; kik pedig erre az elbírálásra képesek nem volnának, azok hibás ismeretekkel saturáltatnának, a tévedések megsokasod­nának- s az irodalom agóniára hajolna. Nem szégyenlem soha — mert nem erkölcsi hiba, mit szégyenleni kelljen — bevallani azt, mit nem tudtam. S igazat adok Thúrynak, hogy az általa fölemiitett királyi rendeletet 1888-ban még nem ismertem, és bevallom azt, mit Thúrynál sokkal jobban tudok — hogy mily kevés volt, mit 1888-ban tudtam, mily kevés az, mit tudok ma, és mily sok az, amit nem tudok! Van még egy fegyvere Thúry collegámnak, mely­lyel a láthatlanok, a nem létezők ellen harezol, s ez bebizonyul, midőn rólam azt mondja, hogy kifogásoltam hogy ő, Thúry, a Veszprémi czikkét átvette. Soha! Sőt hallgatólag elismerem erre jogosultságát. Mert hiszen épen abból, hogy azt átvette, lettem bizonyossá afelől, hogy a két név alatt egy szerző van. Most utólag csak azt sajnálom, hogy Thúry ki nem igazította^ a Vesz­prémi nagy tévedéseit is ezen egy alkalommal. De va­rom, mert mit Veszprémi irt: azt is Thúry irta. Thúry pedig azért, mit megirt : felelős Isten és emberek előtt. Hogy Thúry cikkének a Szemlében — azon álla­potában mint közölve volt — megjelenni nem lehetett volna : ezt egyenesen és egyedül e folyóirat érdekében mondottam sine ira et studio. Két különösebb figyelemre méltó folyóirata volt mag37 ar protestáns egyházirodalmunknak. Az egyik a «Sarospataki füzetek », a másik Révész «Figyelmezője». Mindkettő rövid életet élt. Mindkettőt megölte a közö­nyösség és részvétlenség. Pedig nagyon beváltak és az utóbbiról még ellenségei is elismerték, hogy szerkesz­tése egy és ugyanazon tudós ferfiu vezetése alatt párat­lan és folyvást kifogástalan volt, maga a folyóirat pedig minden tekintetben a tudomány színvonalán állott. Mi lesz a Szemlével az első cyclus letelése után? En hosszú életet óhajtók neki !*) Makó. Szőllősy Antal, lelkész. .,.) E cikk első felében (3. sz. <SS-ik 1.) azon nyomdahiba történt, hogy a Limpetól vett idézet szavai között a N. B. nem közvetlenül a «praefecti Temesvár,ensis* szavak után közöltetett. Szerk. IRODALOM. ** Deutsches Lesebuch fül* Volksschulen von Ludwig Pás, Johann Polster, Kari Frühwirth. III. Theil. Viertes Schuljahr. Preis 60 kr. A mű a függeléken kívül, 1 melyből Luther életét ismerheti meg a tanuló, 3 nagy részre oszlik. Az első valláserkölcsi, a második termé­szettani, a harmadik földrajzi és történeti tárgyú ol­vasmányokat tartalmaz. Változatosság kedvéért a részek tartalmának megfelelő költeményeket is közölnek a szerzők, elszórva a prózai olvasmányok közt. A vallás­erkölcsi és hazafias szempontokat kellően érvényesítő olvasókönyvet melegen ajánljuk. ** Elemi Számtan. A) Elvi rész. Második kiadás. Szerzi Fabriczy jános, tanítóképző tanár. Eperjes. Kósch Árpád kiadása. Ára 20 kr. A kis füzetben jóravaló pae­dagogiai érzékről tanúskodó tanácsokat ad szerző a tanítóknak a számvetés tanításának kezdésére és foly­tatására. Nem veti meg szerző a mechanikus ügyessé­get sem, de igen helyesen jegyzi meg, hogy «a lel­ketlen formalismusra való dressirozás» csak kárára van tanulónak. Hogy azonban az anyagi és alaki kép­zés nem volnának megfelelők egymásnak, annak szerző példái is, különösen az első kettő, az ellenkezőjét bizo­nyítják. Az ügyes kis füzetet ajánljuk a tanítók figyel­mébe. — X. **A ((Prédikátori Tár» pályázatának eredménye, mint a Prot. Közlönyben olvassuk, a következő : ct) A beérkezett 26 közönséges egyházi beszéd közül nyert a 16 számmal jelzett «Az első zsoltár boldogjai,)) szezője Bitai Béla, brassói s. lelkész, jutalma 60 frank, b) Az alkalmiak közül nyertes az 5—ilc számú nagypénteki beszéd, szerzője Audrásy Kálmán buji lelkész, jutalma 60 frk. c) Az esketési agendak közül nyertes a 6-ik számú, szerzője Benkő István 1*.-palotai lelkész, jutalma 40 frk. d) A keresztelési agendák közül nyertes a 6-ik számú, szerzője Kiss Ferencz debreczeni s. lelkész, ju­talma ennek is 40 frank aranyban. A Prédikátori Tár, melyben a pálya-nyertes műveken kívül Szász Károly püspök úrtól is egész ciklus egyházi beszéd fog meg­jelenni, nem sokára kikerül a sajtó alól. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. A budapesti egyetemen a classica philologia tanárává dr. Hegedűs István kolozsvári egye­temi tanár és egyházi gondnok neveztetett ki. Flege­dűsben a fővárosnak nemcsak tudományi körei nyertek kitűnő szaktudóst, hanem a református egyházi élet is kiváló erővel gazdagodott. — A mármaros-ugocsai egy­házmegye lelkészi főjegyzőjévé, Nagy Frigyes utódjává, Biki Ferencz gyulai lelkészt választotta az egyházak bizalma. * A dunamelléki egyházkerület egyik lelkészi aljegyzői állására beadott szavazatok f. hó 19-én bon­tattak fel Szász Károly püspök ur elnöklete alatt mű­ködött bizottság által, melynek tagjai: Szilassy Aladár gondnok, Papp Károly tanácsbiró, Petri Elek pénztár­nok, Kálosy József és Várady Béla ker. aljegyzők voltak. Érvényes szavazat összesen 247 találtatott, melyek közül 113 szavazat Kenessey Béla pesti theol. tanárra, 34 Vö­rös Károly váczi lelkészre esett, a többiek vagy har­mincz felé oszlottak meg, pl. Mészáros János kapott 31, Kálmán Gyula 11, Lévay Lajos 7, Szilágyi Benő

Next

/
Oldalképek
Tartalom