Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-20 / 38. szám

felesleges e kérés, de mégis engedjék meg, hogy azt előterjeszthessem. E kérés pedig az, hogy midőn az egyes változtatások felett véleményt szándékozunk mondani, tekintsük azokat az általam jelzett és mindnyájunk által érzett viszonyok között czélszerűségük és belértékük szerint s ne engedjük magunkat odadobott s körlevelekben is hirdetett jelszavak kicsinylő állításai által félrevezettetni. Én is olvastam, hogy azon javaslata a zsinatelőkészitő bizottságnak, hogy a szavazatok aránya megvá'toztassék, nem fogadható el, mert ezt a jogot a népesség arányához akarja kötni, mi, — mint ilyen — a demokraczia szellemével ellenkezik, mert hisz könnyű kimutatni, hogy e jog gyakorlatát a javaslat a népesség arányához egyáltalában nem köti, mert ha ezt tenné: én sem tartanám elfogadhatónak, mert ez ellenkeznék szerintem egyházunk érdekével, de ha tenné is, ez a demokraczia szellemével csakugyan nem ellenkeznék, mert annak egyik alapfeltétele az, hogy a népesség száma szerint arányuljon a jogok gyakorlata. A másik, ámbár meglehet, hogy ott ellentétbe jövök a főtisztelendő közgyűlés sok tagjával, de kötelességem meggyőződésemet kimondani, még ha ennek reám nézve kellemetlen következései lennének is, mondom: a másik, mit felhozok, az, hogy ne akarjunk egy, az egyházak életét veszélyeztető czenralizácziót látni a konvent tagjainak választásában. Mi a konventnek feladata ? Feladata egyházunk egyetemét a részleteiben képviselt testületek által kivánt arányban mindenkivel szemben képviselni s ezért ennek az utóbbiakra nézve sem törvényhozási, sem adminisztratív teendője egyáltalában nincs. Én tehát azt, hogy hol lehetne ez veszélyes czentralizáczió, a mely a vidéken az életet megöli s azt a czentrumba ragadja, mikor az összes adminisztráczió megmarad egyházkerületeinknél, egyházmegyéinknél és egyes eg) házainknál : ezt megérteni egyelőre nem tudom. Nem azt mondom én ezzel, hogy e két kérdést épen ugy, mint a többit, saját belértéke szerint ne biraljuk el; ellenkezőleg, mondjuk ki meggyőződésünket, hogy helyes-e az vagy nem ; csakhogy ne oly alapokon akarjuk azt elvetni, a melyek — szerintem — a kritikát meg nem állják. Ezek után bizom abban, hogy a főtisztelendő egyházkerületi közgyűlés véleményét komoly és semmitéle jelszó által félre nem vezetett tárgyalás után fogja megállapítani, bizom abban, hogy a zsinat oly módon fogja törvényeinket meghozni, hogy azok ugy egyetemes egyházunknak, mint egyes egyházainknak javára váljanak; bizom abban, hogy a zsinat alkalmával is két dolgot lógunk bebizonyítani. Az egyik az, hogy ragaszkodunk hitelveinkhez és felekezetünk önkormányzatához, de semmiféle érdekünk előmozdítását más, e hazában élő hitfelekezet rovására nem keressük ; a második pedig az, hogy bármennyire ragaszkodunk is ezekhez, még ezek czimén sem követelünk az államtól s annak kormányától semmit, a mit az állam saját érdekében meg nem tehetne s nem tagadunk meg semmit, a mire az államnak, mint ilyennek, szüksége van. BELFÖLD. A felsőszabolcsi egyházmegyéből. Évenkénti rendes számvevő gyűlését f. évi aug. 25— 26. napjain tartotta Kis-Várdán, Lukács Ödön esperes és Gencsy Albert országyülési képviselő, egyházmegyei gondnok elnöklete alatt. Rendin valónak tartom, ha e mostani mozgalmas napokban a gyűlés főbb tárgyairól értesítés adatik, azon reményben, hogy ma napság mindenki oly kíváncsisággal lesi a fenforgó nagy kérdésekben az egyes egyházmegyék állásfoglalását, mint az alólirott tudósitó. Számvevő gyüíésünk lévén, mindenek előtt az egyház megye felügyelete alatt levő pénztárak állását közlöm : 1. Lelkészi gyámpénztár állása = 68,092 frt 2r kr. 2. Tanitói gyámpénztár állása = 14,521 frt. 3. Egyházmegyei házi pénztár állása = 11,587 frt 74 kr. 4. Tűzbiztosítás! tőke = 1507 frt 38 kr. 5. Pazonyi templomalap = 30,994 frt 83 kr. 6. Pazonyi szegény alap = 2071 frt 1672

7- Miskolczi-féle alap — 10,727 frt 43 kr. 8. Bökönyi alap = 4318 frt 27 kr. A pénztárak, a számvevőszék által, a gyűlést előzőleg két napon át szigorúan megvizsgáltatván, rendben találtattak. A tetemes (6—•7000 frt tőke és kamat) hátralékok beszedésére és a pénztári szabályok módosítására nézve intézkedések tétettek, illetve küldöttségek menesztettek. A zsinati törvényjavaslat tárgyalása, bár többféle küldöttségi vélemények feküdtek a gyűlés asztalán, sok időt vett igénybe, különösen Fráter Sándor felszólalása által, ki nem látván eléggé előkészítve az ügyeket a zsinat megtartásához, külön határozati javaslatot terjesztett be; de a mely nem fogadtatott el. Ezzel szemben elfogadtatott a «nézetek és javaslatok)) czímen ismert s minden egyes egyházhoz megküldött munkálat az egyházmegyei küldöttség által tett némi pótlások hozzáadásával. E szerint kívánja egyházmegyénk az 1848. évi XX. t. cz. életbeléptetését s a vallásegyenlőség nagy elvének kimondását; továbbá az egyetemes papi nyugdíjintézet létesítését. Ellenben roszalja s elveti az egyházak lélekszám szerinti szavazatának törvénybe igtatását. Kívánja, hogy az egyházmegyei s konventi kép-i viselők, a gyülekezetek, presbyteriumok szavazatai által választassanak. Mellőzni kívánjuk a közigazgatási bíróságok szervezésének tervezetét. A köznevelési s közoktatási szervezetbe bevenni javasoljuk az egészségtan tanítását. Javasoltatott az előértekezleten, hogy hozassék az egyházmegyei gyűlés által oly értelmű határozat, melyszerint az egyházmegyei gyűlés által kimondott és megállapított irányelveket a képviselők a zsinaton hozzájárulásaik, esetleg szavazataik által megvalósítani törekedjenek; azonban a közgyűlés ezt mellőzte azon az okon, hogy a nélkül is azt reméli, s úgy van meggyőződve, hogy képviselőink az egyházmegye szellemi irányát ismerik s a határozatban kimondott nézeteket érvényre emelni nemcsak egyházmegyénk, hanem egyetemes egyházaink érdekében igyekezni fognak. Zsinati rendes képviselőkül : Lukács Ödön esperes, Gencsy Albert országgyűlési képviselő, egyházmegyei gondnok, pótképviselőül: Görömbei Péter egyházmegyei tanácsbiró választattak ; a világi pótképviselőségre Ujfalussy Béla és Jármy Miklós tanácsbirák közt új szavazás rendeltetett. Szikszay Pal megyei főügyész elfoglaltatásai miatt a világi tanácsbiróságról lemondván, a szavazás elrendeltetett. A jelenvoltak egy része azonnal állított jelöltet, egyik Jármy Márton nagybirtokos, másik Fráter Sándor személyében ; voltak még a kik Péchy Béla, ismét mások, a kik Szalánczy Bertalanról beszéltek. Az urna majd megmutatja : kit állitand egyházmegyénk a megüresedett díszes helyre.