Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-06 / 36. szám

tiszt, hivataloknak dijaztására, ugy kell lenni arra is, hogy végre valahára a tanárok egyenlőképen díjaztassanak. Egyenlő a munka egyenlőnek kell lennie a jutalomnak is. E szempontokat igen helyesen emelte ki az előadóval szemben Mayer Endre tanártársunk. A tanitóképző-intézet jelentésénél a gyakorló iskola ügye a 24-es coll. és kerületi bizottsághoz utasíttatott. Toldozás helyett itt is gyökeres reformokra van szükség. A régi állapotok püspökünk bölcs kezdeményezésére Gamauf Gy. igazgatósága alatt megszűntek, az örvendetes haladásról a püspöki jelentés dicsérőleg szóllott, most már csak a gyakorló iskolát kell mielőbb nyélbe ütni. Az éretts. vallástani vizsgákról Csiskó J. kassai lelkész referált, s több fontos javaslattal lépett föl a vallástanítás intenzivebbé tétele tekintetében. Ha valahol, ugy e téren észlelhető az, hogy ugyan «sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak.» A közgyűlés második napján ott láttuk a lőcsei gyámint. közgyűlésre készülő vendégek sorában Baltik püspököt, kit a gyűlés Péchy ékesszavában melegen üdvözölt s lelkesen éljenzett, Gyurátz F., Bognár E., Brunner, Eürst, Ihász s több más követet. A jövő évi kerületi közgyűlés helyéül Göllniezbánya tüzetett ki. Sok ilyen gyűlést adjon az Isten Zelenka vezetése alatt 1 Poprád, 1891. aug. 23. Spectator. A felső-zempléni egyházmegye nyári közgyűléséből. Kis egyházmegyénk augusztus 3-ikán s 25-én tartotta nyári közgyűlését. Amaz, t. i. a 3-iki rendkívüli, emez a 25-iki rendes közgyűlés volt. Fontosság tekintetében az első fölötte áll ez utóbbinak, mert mig ez csupán kebelbeli ügyekkel, chárta erősítéssel, panaszok hallgatásával, s más effélékkel foglalkozott, addig a rendkívüli gyűlés zsinati törvényjavaslatainkat tárgyalta, megtevén azokra a maga észrevételeit ugy általánosságban, mint részletekben. Azt hiszem ez képezheti tudósításomnak legfontosabb tárgyát, azért hát erről szólok mindenek fölött. A felső-zempléni egyházmegye általánosságban elfogadja a javaslatot, mert magát a törvénytervezetet egy fényesen sikerült törvényalkotási műnek kell tekinteni, mely rendszerének következetes és szabatos keresztülvitele, nyelvezetének erőteljes és világos magyarsága által nagyobb részében maradandó életre van hivatva. De kívánatosnak tartotta volna s tartja az egyházmegye ma is azt, ha intézkedést tett, s véleményt mondott volna a zsinati előkészítő bizottság az államsegély méltányos fölemelésének eszközlése tárgyában, a vallásügyi törvények módosításának s kiegészítésének kérdésében, hogy a vallásegyenlőség végre valahára valósággal életbe lépjen s az alapok s alapítványok ügyében, mely az idők századai által a gyakorlati élet számára már meg van érlelve. Azt is óhajtja az egyházmegye, hogy a Szent-István napnak, mint ünnepnek megülése ellen határozott állás foglalandó azért, mert annak a napnak ünneplése ref. híveinket sok helyen igazán s valósággal arra bírhatja s már is bírja, hogy a r. kath. hitfelekezet által ekkor rendezett búcsúkon részt vegyen, ez pedig kétségkívül prot. ellenes s a hívek lelkiismeretét veszélyeztető dolog volt régi idők óta. A részletekben ekként szól az egyházmegye véleménye : A nagyobb egyházaknak javasolt 12-ig terjedhető szavazati jog, mint a mely nemcsak szokatlan, de alapjában véve törvényellenes is, hiszen százados egyházalkotmányunk sarkalatos elveit alapjukban veszélyezteti, az egyházak közötti jogegyenlőséget szümeti meg, a népesebb egyházakat juttatja uralomra; határozottan elvetendő s meghagyandó a régi eljárás, t. i. : minden egyház annyi szavazatot ad, a hány lelkésze van. A konventi képviselők választása a gyülekezetek joga. A javaslat fölött e tekintetben határozottan pálczát kell törni, mert centralistikus törekvést árul el, az pedig autonomikus egyházunknak halálos ellensége. A zsinat tagjainak száma nem 116, hanem 118 legyen, azaz : egyházunk körében minden egyházkerület — természetesen Erdélyt kivéve, hol a képviselet küldés egyházkerületi jog — egyházmegyéi száma szerint küldjön 2 — 2 képviselőt minden egyházmegyéből. Ez különösen kívánatos a szóban forgó egyházmegyét illetőleg, mely csak egy zsinati tagot választ s a tornai egyházmegyével alkot együtt egy egészet. Különben a tagok választásánál óhajtaná, ha lajstromos szavazás volna, a mely lehetővé tenné, hogy a legkiválóbb egyének mind bejussanak s igy ne csupán a helyi körülmények lennének az irányadók a szavazásnál. A lelkészválasztási törvény elfogadható. Az özvegyi s kegyeleti évet illetőleg ajánlja az egyházmegye a tiszáninneni kerületnek 1890-ik évi tavaszi 1 gyűlésén tartott határozata törvénybe iktatását, mint a mely e tekintetben elfogadhatóbb. A közalapra vonatkozó részlet elfogadandó egész terjedelmében, csupán azzal a módosítással változtatva hogy : minden egyházban állami egyenes adója alapján köteles az egyházi közalaphoz járulni. Az országos özvegy-árva gyámintézet a nyugdíj intézettől elkülönített alakban állítandó föl, s e tárgyban a konvent sürgősen felkérendő. A 2J$—§-okat, tehát a bíróságokról szóló részt a maga újításaival egyetemben határozottan elveti. Az egyházmegyei vagy az egyházkerületi tanács fölállítása nem volna más, mint a vármegyei rendszerbe beillesztett közigazgatási bizottság majmolása, másolata. Az az egyházmegyei vagy ker. tanács csak a szűkebb közgyűlésnek lenne kinyomata. A ref. önkormányzat fészke, alapja a gyülésezésben van; főelvünk az, hogy minél több ember, minél közvetlenebbül vegyen részt az érdeklődés utján az egyházi ügyek elintézésében. Ez olyan jog, melyet sértetlenül meg kell őrizni, mely fölött alkudozni nem szabad, melyet elragadni a zsinatnak sem lehet. A köznevelés és közoktatási szervezetről szóló részben azt kívánja kimondatni az egyházmegye, hogy az elemi iskolákra megállapított óra számok kevesbittessenek ; a tanítók fizetésének legalább 300 forint minimumra emelése tárgyában a konvent tegyen lépéseket, t. i. hogy államsegély utján nyerjenek tanítóink fizetésemelést, miután egyházunk maga képtelen ezt keresztülvinni. E tárgyban igen ajánlatos lépés tételére hívja töl az egyházmegye a kerületet, a mikor azt tanácsolja, hogy úgy az iskolákat föntartani, mint a tanítókat tisztességesen díjazni nem képes egyházközségeket vegye számba s az így megindított mozgalom országossá tétetvén : a kormánynál, mint az állam képviselőjénél ennek alapján tétessék lépés a tanítás, a közoktatás terén, mely bármennyire ápolt gyermeke is ref. egyházunknak, kénytelen ápolási költségek árában megosztani e szeretett gyermeket 1 Ezekben van kimondva a felső-zempléni egyház-