Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-08-30 / 35. szám
tom pályatársam 1859. osztatlan bizalommal megválasztatván az őt igazán szeretni meg nem szűnő, derék zsérczi hívek által, mely szeretetnek eléggé nem dicsérhető bizonyítványát adta a gyülekezet azon egyhangú óhajban, miszerint a megboldogult lelkészpásztornak Bereczky Júliával, a Miskolcz melléki Csabán lakó Bereczky család, példás összetartásról és egymást anyagilag és gyámolító szeretetéről ismert gyermekeinek egyikével 1868-ban kötött boldog — fájdalom csak 6 évig tartott házasságból származott a papi pályán lévő káplánfiával Biitatannal szeretné betölteni a megüresült helyet. Sajnos, hogy e kegyeletes törekvésnek — mit mondhatom jó lélekkel, sem alkalmi nép- s kegyvadászat, sem jellemet piszkoló fizetés leengedés elő nem készített — útját állja a fennálló választási törvény. Korán elvesztvén, leghívebb barátját, házas társát a sírjában nyugvó : az özvegység terheivel megbirkózásra szánva el magát, 2 immár nagy korúvá lett fiának élt, és eg\ házának boldogitására szentelte munkásságát, magához fogadással gyámolitva özvegységre s elhagyatott állapotra jutott 2 nővérét, kiknek egyike volt végfogytig ápolgat ója, háza ügyeinek gondozója. Hogy mily odaadással, buzgósággal működött halálba szenderült halottunk : eléggé igazolja ama túlzó szerénység, miszerint házassága első éveiben sem saját kényelmének törekedett, ridegségig igénytelen parochiája helyett ujat építtetni, hanem az egyház fennállhatását biztosító «magtárnak» készíttetett költséges hajlékot. Majd a tanitó lakását idomíttatta türhetőleg alkalmassá, s végül páratlanul példás áldozatkészségre hevítő lángleikével teremtett, gyűjtött pénz alapot, az ezerekbe került igen Ízléses uj torony emelésére és a templom újból tetőzése végett. Következett vala immár az őt koránál, érdemeinél fogva is méltán megillető kényelmesebb paplak előállítása ; de fájdalom a már rajzban is látható tervezetnek kivitele leendő utódára vár. Nem tapodtad hát nemes keblű barátom, hiába a földet ! emlékezetedet fentartja, a falukon ritka szépségű templomfronttal épített díszes torony, századokig, ha ki hal is az általad tanitott, irántad hálás szívű nemzedék, melynek hiszem, nem volt olyan tagja, ki keblében tőled vett sérelem fájdalmával sóhajtana. Legyen pihentető a sír ágya neked ! Isten veled ! Édes Ábráhám. KÜLFÖLD Németországi egyházi és irodalmi szemle, A bajor minisztériumot s a német prot. sajtót még mindig élénken foglalkoztatja a redemptoristák visszahívásának s a jezsuitákkal való rokonságának a kérdése, illetve az e kérdés eldöntésére adott s a bajor minisztérium által csak most értékesített Döllingerféle vélemény. Beysehlag tanár éles kritikája sürgeti e vélemény teljes szövegének közzétételét, a mit azonban a bajor minisztérium jól érthető indokokból következetesen megtagadott. Tény az, hogy a vélemény Döllinger apáttól élte utolsó perceiben kicsikartatott s csak halála után lett a minisztérium által a redemptoristák kérdésére előnyösen, tehát egyoldalúan felhasználva. A minisztérium Döllinger véleményének tekintélyével fölékesítve minden áron ki akarja mutatni, hogy a redemptoristák mm rokonok a jezsuitákkal, mely alapon aztán nem volna többé akadály a redemptoristák visszah ivásá dolgában. Az a bajor kormány, mely a mult évben a derék ó-katholikusokat kiszolgáltatta a vatikanizmusnak, arra is képes, hogy egy elhunyt nagy tudós tekintélyére tendentiósus irányban .támaszkodva, behívja a redemptoristákat, s ezáltal utat ajtót nyit már Németországban is a jezsuitáknak. A jezsuiták visszahívásának kérdése körül tudvalevőleg már egy nagy csomó pro-és contra-irodalom keletkezett, mely éles bepillantást enged Kémetország belső egyházi viszonyaiba, s Rómi önző, s mindig erősebben követelő egyházpolitikájába. «Bismarck mégis csak Canossába vitte a németeket.» Hogy mennyire mentek Németországban a józan vallásos-erkölcsi és egyházpolitikai érzék dolgában, mutatja az a körülmény, hogy újból kiállítják a trieri rokkot! E színjátéknak újbóli fölelevenitése máris sok előkészületekkel jár, s valószínű, hogy Korúm béke-püspöknek s Trier városának anyagi tekintetben gazdagon jövedelmez a vallásos-erkölcsiség kimondhatatlan nagy kárára. A rokk. kiállítása ügyében máris egész irodalom képződött ki. így Willems püspöki titkár «bib -liai-archaológiai alapon» boncolgatja e rokk történetét, s bevallja, hogy az 1844. kiállított rokk nem Krisztusnak varratlan köntöse, hanem csak egyik darabja, stb., s így megy ez tovább állítólag «legszentebb vallásunk» revében. Az irat függelékében az «imák és elmélkedések» között «Litanei vom heiligen Rock» c. alatt következő épületes ima olvasható : «O Kleid, das unzei schnitten ist, Daríiber's Loos geworfen ist: Du zündest Bitss und Liebe an : Das Herz nicht wider-teilen kann. Den Horm hast du umhüllet, Mein Dank Dir heiss erquillet. Singet, singet: dreimal heilig, Dreimal heilig Ch-isti Kleid, Denn es ward ja einst gewürdigt, Zu umhüllen Gottes Leib u. s. w.» Ezt követi dr. Förster hallei sup. «Der heil. Rock von Trier im Jahre 1844 und 1891. ein geschieht!. Rückblick», című irata, a melyben az 1844. kiállításnak politikai jellegére utal, mint öröm ünnepélynek az előnyösen végződött kölni vita után. A következtetés világos. A culturharc bevezetése emlékét hasonlóan csak a rokk kiálitásával lehet méltóképen megünnepelni ! Egy ó-katholikus tudós végül, ki nemrégebben az ismeretes fuídai pásztori körlevelet vette éles bírálat alá, geniális kritikával a püspöki titkári iratnak „archäologiare abstirdumait demonstrálja ad ocuios, kimutatván a szent rokk kiállításának vallásoserkölcsi hátrányát s benső igaztalanságát. A kis irat legalább is annyi példányban érdemli meg a terjedést, a hány zarándok fordul meg a trieri legújabb szentség előtt! Hasonló természetű Rieks «Der Trierer Rock.» Ein lehrreiches Stück kath. Kirchengeschichte zur Werthschätzung der Reformation» citnű irata is, mely a «Kirchl. Leit- und Streitfragen» vállalatában jelent meg. Az ó-kath. egyház belső és külső életét továbbra is a létért való nehéz küzdelem jellemzi. A kormányok közönyössége s a protestánsok kis liitűsége felette árt az evangyéliumi jellegű reformmozgalomnak. Lélekemelő képet nyújtanak a német, svájci és osztrák zsinatok, a melyeken a szervezkedés nehéz műve mellett a benső vallásos-egyházi ügyek is sikeres megoldást nyertek. Az ó-kath. sajtó-egylet egy év óta sikeresen működik a népies vallásos-erkölcsi irod. termékek terjesztésében. Az olasz