Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-08-30 / 35. szám
A mult gyűlés nem akarván ez ügyben elhamarkodni vélemény-nyilvánitását egy többtagú bizottságnak adta azt ki, hogy az véleményes javaslatot nyújtson be az őszi gyűlésre. A bizottság eleget tett megbízatásának. Munkálatát beterjeszté s abban a 6—ik egyházkerület megalakítását elvileg kimondja. A bizottsági javaslat ellen csupán egy hang emelkedett. Igy egyházmegyénk is azokhoz állott, kik a jelenlegi állapotokkal nincsenek kibékülve s a hatodik egyházkerület felállítását mind anyagi, mind egyetemes egyházi szempontból szükségesnek tartják. Házi ügyeink-bajaink elintézésének leírását ezúttal mellőzve, bezárom tudósításomat. Biki Ferencz, egyházmegyei főjegyző. A pápai egyházmegye közgyűlése. A pápai ev. reform, egyházmegye f. évi aug. 17-én tartotta «ad hoc» gyűlését a zsinati törvényjavaslat, tőkekamatsegély kérvények és egyébb helyi érdekű ügyek elintézése tárgyában Szekeres Mihály esperes és Baráth Ferencz egyházmegyei gondnok urak elnöklete alatt* A zsinati törvényjavaslat fejezetenként kiosztva levén már előlegesen egyesek között, csak a beérkezett módositások tárgyaltattak, melyek nyomán egyházmegyénk a következő igazításokat kívánja a törvény szövegébe felvétetni : Az 5 - ik § első bekezdése után felveendő volna még, hogy ugyan ezen eljárás követendő az egyház gondnoka ellenében, ha az egyházmegyei, egyházkerületi, főiskolai egyházi adókat, melyek a gyülekezetre, mint testületre felsőbb egyházhatóságilag kivettettek, nem fizeti. Tapasztalaton alapszik az idézett § ily nemű módosításának szükségessége, mert a világi hatóság a közczélu egyházi tartozásokat csak ugy hajtja be, ha azok előbb a gyülekezeti tagokra kivettetnek, holott ezen tartozások a gyülekezeti közpénztárból szoktak kiszolgáltatni. A 28-dik § 11-dik pontját ugy óhajtaná egyházmegyénk módosíttatni, hogy mindegyik gyülekezet csak annyi szavazattal bírjon, a hány lelkészi állomást tart fen. Ugyan ezen § 12-dik pontja, mint fölösleges és zavart okozó kimaradhat. A 48-dik §-ba az egyházkerületi közgyűlés alkotó tagjai közé kívánatos felvenni az főiskolák, gymnasiumok és tanitó-képezdék gondnokait is, azért ezen § d) pontja, mindjárt az 0) pont után volna teendő. A 102-dik §-ban kötelezőleg kimondandó volna a szegény alapnak minden egyházban felállítása. A 116-dik § helyett, miután ez az egyházmegyékre nézve jogcsorbilást tartalmaz, sokkal jobb és czélszerűbb a mostani törvény 94-ik §-a. A 142, 143. §§ teljesen kihagyandók, mert ezek a cura pastoralis körébe tartoznak. A 149-dik §-ban a lelkészek hivatalos öltözetéül határozottan óhajtja egyházmegyénk a «reverendát és palástot)) megállapittatni. A süveg és nyakkendő lényegtelen dolgok. A lelkész választási törvényről szóló részben a lelkészek minősítése a 184—191. §-ig teljesen mellőzendő, s az ott elősorolt osztályzatok helyett egyedül csak a ((képesített» kifejezés használtassék. Pályázatoknál pedig kizárólag csak a szolgálati évek tekintessenek olyformán, hogy a lelkészi oklevél megszerzése után 10 évi szolgálatra I-ső, 6 évi szolgálatra lí-od, 2 évi j szolgálatra 111-ad, IV-ed osztályú egyházban pedig azonnal tér nyittassék a pályázatra. A 193. §-ban presbyterium helyett «gyülekezet» irandó, mert csere utjáni lelkész választás nem lehet a presbyterium joga. A 242-dik §-ban kimondandó volna, hogy a presbyterium az egyházi adók kivetését és a költség előirányzatot az egyházi év utolsó negyedében a jövő évre elkészíti s azt a kivetés ellen felszólalók felebbezésével együtt április végéig az esperesi hivatalhoz beterjeszti. A 247-dik §-ban meg kellene határozni, hogy a személyes járandóság fizetésére hányadik év betöltésekor kötelezhetők az egyház tagok, mert e tekintetben még gyakorlat sincs, mely irányadóul szolgálna. Legjobb volna a 16-dik év megállapítása. A 256-dik §-ban körvonalozandó volna az egyházi adók beszedése és kiszolgáltatási ideje, a mi legczélszerűbb volna, ha negyedévenként előre történnék. 261-dik §-ban a misszió czélokra szánt nagymérvű kiadásokat gyümölcsteleneknek tartja, s a lehető legkisebb mértékre redukálandóknak kívánja egyházmegyénk. Ellenben óhajtja az országos lelkész özvegyárva gyámintézet felállítását s a közalap évi 25°/0 -kának e czélra fordítását, vagy ha az intézet létesítése nem sikerülne, azon esetre az egyházmegyei közalap járulékok 25°/0 -ka az egyházmegyei gyámoldák javára törvény hozásilag biztosíttassék. A 263-dik § 2-dik bekezdése módosítandó volna az igazság szempontjából oly képpen, hogy a közalap járulékkal indokolatlanul hátralékban levő gyülekezetek lelkészei ha az esperesi hivatalnál igazolják azt, hogy őket a közalap be nem szolgáltatása körül hanyagság nem terheli : a közalap segélyében részesítendők. A 268-dik §-ban a közalap járulékoknak oly képpen való felemelését, hogy a lélekszám arányának 5 kr feleljen meg, elviselhetetlen tehernek látja egyházmegyénk, mert a mostani 3 krral való kivetés is elegendő súlyos. Az egyházi közigazgatási bíróságról szóló részt elhagyandónak véleményezzük, mert gyakorlati kivitele nehézségbe ütközik, e mellett költséges és az egyházmegyei gyűlést tárgytalanná teszi. Az egyházi törvénykezési szervezetnek az egyházmegyei, egyházkerületi és konventi bíráskodásról szóló részeibe óhajtja egyházmegyénk az illető testületek ügyészeit a közvádlói vagy védői tisztséggel felruháztatni, illetve ezen tisztségeket a szervezetbe beillesztetni. Ezek voltak a törvényjavaslaton eszközölt főbb módositások, melyeknek az egyházkerületre felterjesztése határoztatott. Gyűlésünk egyik főbb tárgyát képezte a mult évben beszüntetett tanitóképző-intézet visszaállítására vonatkozó indítvány. A képezde beszüntetésével dunántuli kerületünkben felette meg lett nehezítve, sőt majdnem lehetetlenné téve a tanítói pályára hitfelekezeti intézetben való készülés, már pedig ha azon állítás, hogy az iskola és egyházi édes testvérek : nem üres frázis, ugy egyházkerületünk érdeke okvetlen megköveteli, hogy leendő tanítóink hitfelekezetünk képezdéiben neveltessenek a tanitói pályára. Az indítványt egyházmegyénk melegen pártolta s e tekintetben határozott állást foglalt a képezdének ha másként nem, még államsegély kikérése mellett is visszaállítása tárgyában. Ugyan csak inditványoztatott a kerületi gyámolda alaptőkéjének gyarapítása. Ez indítványt is lelkesedéssel fogadta egyházmegyénk, mely a lelkész özvegyek és árvák keserű sorsán igyekszik javítani. Az indítvány az egyházkerületre fel terjesztetik, Vikár Vincze.
