Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-30 / 35. szám

térő részekre (s kérdés: van-e ilyen?) mondja azokat kötelezőknek; a ej pontot egészen kihagyandónak véleményezzük ; mert az azt is tenne, hogy a zsinat csak némely s talán Erdély által kiválasztott (közalap, tanügy síb.) ügyekben törvényhozója a — megfoghatatlanul — kiváltságolt Erdélynek. Nagyon becsüljük az erdélyi egyházkerületet, mert egyik bölcsője, és sokszor erős bástyája volt a magyar reformat iónak, de becsülésünknek kifejezést nem abban adunk, hogy a multak emlékein merengve előtte hódoljunk, s az erdélyi fejedelemség sajnálatos letűnése óta már indokolatlan püspöki szervezetét tisztelő bámulattal tekintve, magunk fölébe emeljük ; hanem abban, hogy vele mindenben egyesülve, ő mint igaz testvérünket gyámolítsuk, erősítsük ; de ennek fejében nem színleges — s a jogok kihasználására irányzott — hanem valóságos egyesülést, összeolvadást kívánunk, miről a «bérczes kis házában,» mint a zsinat óta hozott erdélyi törvényből látszik — tudni sem akarnak. ELSŐ RÉSZ. A 15. §. után uj §-t indítványozunk. •— §. Magyarország minden reform, vallású lakosa és honpolgára tartozik valamely ref. egyházközség tagjává lenni. E végre 0) megállapitandók pontosan az egyházmegyék területe és határai; b) az egyházmegye területén levő minden község, puszta illetve azok határai; tekintet nélkül arra, vájjon lakik-e ott az időszerint ref. hitsorsosunk, vagy nem: a legközelebb eső reform, anyagyülekezet kötelékébe beosztandó; s a netalán ott lévő ref. vallású lakosok igen mérsékelt egyházi teherviselésre kötelezendők. Az igy nyert beosztás nyilván tartandó ugy az egyházmegyei hatóság, mint az anyaegyház által. 28. §. b) A harangozás törvényes mértéke, mely nélkül halott el nem temethető, szigorúan megállapítandó; s a pogány szokás kiküszöbölhetése czéljaból «az igen korlátolt számú kivételek)) is csak tetemes díjfizetés mellett engedtessék. 11. pontját határozottan elvetendőnek tartjuk. Nézetünk szerint nem az a mérvadó szempont, hogy az egyházak lélekarány szerint mennyivel járulnak a közhatóságok fenntartásához, hanem az, hogy bármily számmal csoportosult híveink minő tevékenységet fejtenek ki a gyülekezetek fenntartása czéljából. Egy egyház, mely szavazni hivatva és jogosítva van csak egy egyház, akár 200, akár 40,000 lakossal bírjon is. Sőt a jogok kötelesség fejében adatván, fordított arány állana be, t. i. kevesebb kötelesség : több jog, s viszont több kötelesség : kevesebb jog. Ám ha nagyobb számban együtt élő híveinket több joggal akarjuk felruházni, utasítsuk, hogy szerezzék meg a jognyerés alapfeltételeit, alakítsanak egyházközségeket, gyülekezeteket; mert ezek nálunk az erkölcsi egyedek, a jogi alanyok, s mert a protestantizmus szelleméhez, természetéhez tartozik (nem levén: opus operatum) s czéljanak inkább, sőt csak is az felel meg, ha kisebb, 2000 lelket nem meghaladó gyülekezeteket képez, melyekben ugy az istenige hirdetés a maga czélját könnyebben éri el, mint a lelkipásztori gond is sikeresebben gyakorolható. A nagy lélekszámmal rendelkező egyházak alakuljanak hát kisebb, önálló egyházakká, s viselvén a gyülekezet alakítás és fentartás terheit: élveznék annak jogait is; de jogot, megfelelő kötelesség, vagy teher nélkül nem adhatunk. Gyülekezeti jogokat különben sem szabad személyes joggá tenni. Ezért a gymnáziumokat fenntartó egyházak szavazatának szaporítását is perhorrescáljuk, mert a tanintézetek képviseltetéséről a törvény más uton gondoskodik ; más felől pedig az egyházaknak a gym. fellálitására irányzott törekvése sokkal inkább érinti saját érdeküket mint a közegyház ügyét, s ez utóbbit szolgálván, attól a megfelelő ellenszolgálatot rendszerint megnyerik. A városok népesebb vagy előkelőbb helyek előjogaiból fejlett ki, a történelem tanúsága szerint, a katholicizmus princzipiuma: a püspökség és pápaság; mi, e czél felé nem futván, az odavezető utakat is gonJosan elkerüljük. Ellenben szívesen egyezünk bele e pont oly módosításába, hog}': «minden külön anyaegyház s az azt képviselő presbyterium 1—1 szavazattal birjon.» Több jogot akármely számú gyülekezetünknek nem adnánk ; nem akarván elzárni az utat, hogy belőlük, a mint kell, kisebb-nagyobb önálló gyülekezetek alakulhassanak. A 14. pont csak az esetben fogadható el, ha a presbyterek a gyűlésen leendő megjelenésre büntető sanctióval fegyelmi uton köteleztetnek. Második fejezet. 37. §. b) pontja kimarad. A 38. §. c) és d) pontja egygyé alakítandó, igy: «Az egyes egyházak képviseletében: minden rendes vagy helyettes lelkész, s annyi világi képviselő a hány rendes lelkészi állomást tart fenn. Képviselőinek költségeit a küldő egyház viselendin d) «Az egyházmegye területén működő minden lelkész; kik azonban csak tanácskozó, de szavazó joggal nem birnak.» 42. § igy volna módosítandó : «A közgyűlésről indokolatlanul elmaradó, szavazati joggal biró rendes tagok, az egyházimegyék által hozandó szabályrendelet utján birs ággal büntetendők. Harmadik fejezet. 46. ;-ból ez a szó : ((beleegyezésével)) maradjon ki, mert ez sok esetben a legüdvösebb reformnak útját állaná. 47. §-ból kimaradna: ((közigazgatási bíróságát az az egyházkerületi tanács, a második kikezdésből ez maradjon meg: «az egyházkerületi fegyelmi biróság szervezete, hatásköre és eljárása az egyházi törvénykezés szervezetében van szabályozva.)) 53. §. f) e szavak után: ((egyházkerületi tanácsbiráknak» odateendő : «conventi tagoknak)) stb. ellenben e kikezdésből «a conventi tagokatw maradjon ki. A conventi tagoknak választása az egyes gyülekezetek olyan elvitázhatatlan, joga mint az egyházmegyei és kerületi teinácsbirák, vagy zsinati képviselők választása. A mint az egyházmegyei tanácsbirói és egyházkerületi tanácsbirói kar, mint e testületek fő alkató része az egyes gyülekezetek választó ténykedésének közvetlen kifolyásai, eredményei, s lényegében az egyházmegyében vagy kerületben levő egyházak legvalódibb képviselete, melyek mellett szerepelnek a külön gyülekezeti, vagy egyházmegyei képviselők; ép ugy a convent zömét, magvát is a gyülekezetek és pedig az országos egyház minden gyülekezetének mint egy testületet képező egésznek, szavazat-többséggel választott képviselőinek kellene képezniök. E szerint a mi véleményünk oda irányulna, s szervezetünknek az felelne meg legjobban,