Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-23 / 34. szám

végre is békésen intéztetett el, olyformán, hogy a szóban levő 24 hold erdőterület (most szántóföld) javadalma, valamint a fa kivágatásából származott 900 írtnak kérdés és per tárgyát képezett kamatja továbbra is a mányi lelkészt illeti, a hívek azonban csakis a mányi határból lesznek kötelesek a lelkész által vásárlandó fát behordani, ellenben a mányi határon kivüli erdő területről való fahordásért a lelkész ölenkint 4 frtot leszen fizetendő az egyház részére. Ezzel a sajnos viszályt és sokféle kellemetlenséget előidézett ügy levétetett — legalább egyidóre — a napirendről. Az iskolaügy gyei az idén kissé hosszasabban foglalkoztunk, mint rendesen. Előző napon az egyházmegyei tanítótestület tartotta alakuló gyűlését az esperes ur elnöklete alatt, megállapítván (a már egyszer, ezekkel ez előtt elfogadott, de a miniszteri bürókban szerencsésen eltévedt) egyesületi alapszabályokat, melyek az egyházmegyei közgyűlés által is jóváhagyatván, ismételten fel fognak terjesztetni a közoktatási minisztériumhoz. Elénk megbeszélés tárgyát képezte a tanügyi bizottságban az u. 11. Insus-kérdés, melynek megoldására egyházmegyénk is beterjeszti az egyházkerületre a maga részéről czélravezetőnek gondolt javaslatát. E javaslat rövid summája ez : Mivel sem a tanitói fizetést csonkítani, sem az egyháztagokra nagyobb terhet rakni nem lehetséges, uj segédforrásokról kell gondoskodni. Ott van a felemelendő államsegély, ott a sorsjegy-kölcsön : juttassanak ezekből valamit az új tanitói állások szervezésére is; mig másfelől vétessék igénybe az állam segélye abban a formában is, a mint az már a középtanodákra nézve szükségesnek és üdvösnek bizonyult. Nem különben hivassanak fel a polgári községek is, hogy a felekezeti iskolák fenntartását a magok részéről megajánlandó nagyobb összegű évi segélylyel támogassák. Végül, a mennyiben elengedhetetlennek mutatkozik, a tanitói convenció-levelek kiigazítása az egyes tanitók változása vagy elhunyta alkalmával eszközöltessék. Bizony nehéz gordiusi csomót van hivatva megold ani az egyházkerület s illetőleg a felsőbb egyházi hatóságok. íme, csak egyházmegyénkben is Baracska, Vereb, Velencze, Szentpéter, összesen négy egyház van, mely ujabb tanterem felállítására utasíttatott a kir. tanfelügyelőségtől ; egyikük-másikuk meg is igérte már a mult években, hogy hajlandó ez ujabb áldozatra, mig most mind a négyen határozottan azt jelentik az egyházmegyei közgyűlésnek, hogy : non possumus !... Vagy fel kell hát adni felekezeti iskoláinkat, vagy nincs más mód, mint oda kiáltani az államnak, községnek, közalapoknak : jertek és segítsetek rajtunk ! A nagy-kőrösi tanítóképezde igazgatója, H. Kiss Kálmán ur részéről az intézet anyagi támogatására hivatván fel egyházmegyénk, esperes ur javaslatára a következő kettős indítványt terjeszti egyházmegyénk az egyházkerületi közgyűlésre: 1. «Mondja ki a kerület, hogy gondoskodni fog az egyházmegyék hozzájárulásával arról, hogy 8 olyan ifjú, ki a gymnasiumi négy osztályt jeles vagy jó osztályzattal végezte és jó magaviseletű, a nagy-kőrösi képezdében a négy osztály végzésére tápintézeti ingyenes jótéteménynyel fog elláttatni és felvétetni. (500 frtba kerülne évenkint a kiadás). A vértesaljai egyházmegye e czélra évi gyüjtelék szerzését előre felajánlja.)) 2. «Mondja ki a kerület, hogy ha a körösi képezdéből más egyházkerület gyülekezetébe megy tanítóul valamely ífju, ez az ifjú 10 frtot, az egyház pedig 20 frtot fizet a képezde számára.)) Ajánljuk ez indítványt előleges megszívlelésre az egyházmegyéknek. A tanügy köréből még megemlitem, hogy az abasárkeresztúri iskolai kör felügyelője — alantirt — ez állásáról lemondván, e tisztet jövőre Forgách Endre, sárbogárdi kollégánk fogja betölteni. A zsinati költségek fedezése czéljából, egyházmegyénk, tekintettel az idei nehéz gazdasági viszonyokra is, nem akarván a gyülekezeteket ezúttal megadóztatni, ajánlja, hogy a debreczeni zsinat költségeire gyük öszszegből egyházkerületünk által megtakarított mintegy 1000 frtnyi összeg pótoltassék ki az egyházkerület valamelyik igénybevehető pénztárából s ekképen az egyes egyházak mentessenek fel a hozzájárulás kötelezettsége alól. Végül a különféle nemzetiségek és felekezetek közé ékelt Ercsi kis leányegyház anyásitási kéreme került tárgyalás alá. A közgyűlés a maga részéről kívánatosnak tartja ugyan, hogy az ercsi-i kis leányegyházból anyaegyház és misszió központ legyen, azonban a mostani népesség számát s anyagi erejét tekintve, az önállósítást csakis azon feltétel alatt tartaná megengedhetőnek, ha Ercsi misszió központtá tétetnék s mint ilyen évi 400 frt állandó segélyt kapna a misszió pénztárából. A közgyűlés esti 7 órakor végződött. Törvényszéki tárgy, szerencsére nem volt. A közebéd ajkalmával esperes ur zajos éljenzéstől kisért pohárköszöntőben fejezte ki egyházmegyénk szerencsekivánatait gondnoknak ő méltósága irányában — házassága 25-ik évfordulója alkalmából. Viszont kiderülvén, hogy érdem koszorúzott esperesünk, örök ifjúsága daczára, pár hónap múlva a hetvenesek sorába lép : lelkes visszhangra talált felköszöntőben éltettük a még mindig «20 éves» (jóllehet 50 év óta) «nőtelen ifjut», szívből kiáltva feléje: ((hetvenkedhessék még soká!» Lévay Lajos. A belső-somogyi egyházmegye közgyűlése. Kaposváron f. évi aug. 6-án d. e. 7 és 8 óra közt istenitisztelettel vette kezdetét, s a gyűlés két napon át tartott. Helybeli helyettes lelkész, Matolcsy István, buzgó imája után a templomban egyházmegyénk derék esperese, Begedy István úr a nagy számmal egybesereglett gyülésalkotó tagokat szivélyesen üdvözölvén : a gyűlést megnyitottnak nyilvánította. A tárgysorozat 40 pontból állt, melynek letárgyalása két egész napot vett igénybe. 1. Az egyházmegyei gondnok választásáról szóló jelentés felolvastatván : a szavazatok nagy többségével megválasztott Szabó Kálmán úr az esküt az egyházmegyei gyűlés (és az ünnepélyes beiktatásra meghívott inteligentia) előtt letette, s nagyszabású programm beszéde után a társelnöki széket elfoglalta. 2. Csíre István lelkésznek a tanácsbiróságról való ismételt és komoly lemondását a közgyűlés elfogadja és érdemeit el nem hallgathatja s jegyzőkönyvi pontban méltatja 30 évi hivatalos működését, s ezt jegyzőkönyvi kivonatban számára megküldeni elhatározza. 3. Szabó János lelkésznek az egyházmegyei egyházi számvevőségről, úg.y Német Zsigmond lelkésznek minden egyházmegyei hivatalról a tanácsbiróság, pénztárnokság és a csurgói gymn. igazgató-tanács tagságáról való lemondását a közgyűlés nem fogadja el, hanem kéri őket hivataluk tovább viselésére. 4. Az elhunyt Sárközy Dénes úr helyére lelkészgyámoldai elnökül túlnyomó nagy szótöbbséggel Sárközy Ti tus választatott. • 5. Seregély Deziső egyházmegyénkbe segédleiké-