Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-18 / 3. szám

jait felvesszük lelkiismeretesen, ha a híveket ugy gondos templomi tanításunkkal, mint igazi lelki atyai működé­sünkkel benső élő tagjaivá teszszük az egyháznak : nem kell féltenünk azt akkor a szerencse változó szeszélyétől, nem a rázkódásoktól. A megváltozott viszonyok súlyosabbá tették a meg­boldogultnak helyzetét is. Az öreg kor munkától elked­vetlenítő napjai is közelegtek reá, pedig számos gyer­mekének neveltetése mind több-több áldozatot követelt. Majd jöttek a csapások ; gyermekeit egymás után tette sirba, két fia felnőtt korában szakadt le kebeléről; az egyik lelkészi pályára készült s a theologia végzése után halt el; ennek halála végkép megtörte; elvesztette kedvét, rohamosan öregedett, míg végre három évvel ezelőtt, teljesen elgyengült, jóformán második gyermekké lett. Ekkor vett csak káplánt maga mellé, nem ugy, mint sokan mások, kik, ha az Isten annyira segítette őket, hogy 6o— 80 frtot nélkülözhetnek, rögtön átteszik a lel­készi munka súlyát a káplán vállára. Ekkor aztán letette azt a hivatalt is, melylyel egyházmegyéje megtisztelte, odahagyta a tanácsbirói széket, melyet, mig birta, lelkiis­meretes pontossággal töltött be. A sok megpróbáltatás, csapás és lelki törődés alatt talán hamarább megtört volna, ha neje, ez igazi papné, mellette nem áll mindvégig gondos figyelmével, szerető jóságával, mely eltudta feledni vele a szenvedett csa­pásokat, el tudta fedezni azokat a setét felhőket, me­lyek gyakorta ellepték életük egét; a megboldogult sohasem tudta meg, hogy volt idő, mikor neje sírva töprengett azon, hogyan kerül ki a másnapi kenyér, vagy a gyermekek ruházatára, taníttatására a szükséges összeg. Igazán, végig gondolva az ő együtt leélt életü­kön, az ember önkénytelenül is megemeli kalapját a hivatását jól felfogott nő, s különösen prot. papné előtt, s az ilyet Isten legnagyobb áldásaként tiszteli. Elkövetkezett végre a megoszlattatás ideje. A 80 éves aggastyán, kit öreg kora gyöngeségeivel is mindenki szeretett, becsült, kihez mindenki bizalommal közele­dett, mert tudta, hogy nála őszinteséget, feltétlen igaz­mondást és segíteni mindig kész jóindulatot talál, kit az iránta való szeretet az édeskedő «Dani bácsi !» névvel ruházott fel, s gyülekezete minden tagja atyaként tisztelt, közelegni érezte végét. Halálában mintegy kárpótolni akarta Isten élte szenvedéseiért, csendes, szenvedés nélküli halál­lal szólitá magához; mint az elaggott Jákob, «láoait az ágyra feltévén, kimulék a világból)) (I. Móz. 49: 33.): ugy ő is alig két napi ágyban maradás után fájdalom nélkül aludt el. Koporsójánál, melyet e hó 12-kén gyülekezete, csa­ládja tagjai s az egyházmegye több papja s a szomszé­dos evang. egyházakból is több lelkész állott körül, Gönczy Benő gödöllői lelkész mondott emelkedett hangú imát; a templomban, hol 38 évig hirdette az igét, Szilágyi Benő gyömrői lelkész tartott sikerült, nagyon tanulságos és számos helyen könyekig megindító pré­dikációt Dániel könyve XII: 13. verse alapján, majd a sírbolt előtt Papp Albert péczeli s. lelkész vert búcsút az enyészetnek átadandó hamvaktól. Az Úrnak agg szolgája nyugoszik már övéi között! Lebegjen sírja felett a szeretet és szelidség angyala, mint ő szeretettel s szelídséggel volt teljes, hosszú életében ! Hamar Andor, pesti reform, s. lelkész. KÜLÖNFÉLÉK. * Lelkészválasztások. A marosi egyházmegyében a vajai egyház rendes lelkészévé f. hó 11-én a beadott szavazatok nagy többségével Kocsi Dániel budapest­kőbányai segédlelkész választatott meg. Kócsi a buda­pesti theol. akadémia jeles növendéke, ki tanulmányai végeztével külföldön, Edinburgban, is töltött két évet. Szívesen üdvözöljük uj állomásán! —• A fólhi evang. egyházba Kemény Ödön utódjává Szebeiényi Lajos b.-csabai lelkész-tanár választatott a gyülekezet lelki­pásztorává. ^— A bihari egyházmegyében Csökmő köz­ség lelkészévé nagy többséggel Bőgős Lajos erdőgya­raki lelkipásztort választották meg a gyülekezet tagjai. — A h.-sámsoni egyház lelkipásztorává, mint egy későn érkezett tudósításból értesülünk, Bészler Imre vértesi lelkész választatott meg a beadott szavazatok nagy többségével. * A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság pénzügyi bizottsága f. hó 8-án d. u. 6 órakor gyűlést tartott a budapesti ev. ref. főgvimnasium könyvtár ter­mében Hegedűs Sándor elnöklete alatt, gr. Tisza Lajos, Szász Károly és Szőts Farkas választmányi tagok jelen­létével. Kenessey Béla titkár az 1890-iki pénztári évről tett jelentést, a mely szerint a Társaság összes betétele 10.068 frt 56 kr, összes kiadása pedig 9503 frt 89 ki­volt s igy a pénztármaradék 1891-re 564 frt 67 kr. Értékpapírokba 2909 frt 32 kr helyeztetett el. A befi­zetett alapítványi tőke 10.200 frt, a kötelezvények által biztosított tőke pedig 39.000 frt. A tagok száma az 1890. év végén volt 32 pártfogó, 215 alapító, 360 rendes és 443 pártoló. Az 1889-ik és az 1890-ik évről tag­dijaikkal hátralékban maradottakra nézve, kiknek száma elég tekintélyes, a bizottság akként intézkedett, hogy február hó közepén szétküldendő postai megbízássai fogja az azon ideig még mindég hátralékban maradóktól a tag­sági dijakat bekérni. A pénztár vizsgálat és költség­előirányzat megállapítása közvetlen az évi közgyűlést megelőzőleg leend. — A bizottságnak fentebbi határo­zatára tekintettel a titkári hivatal teljes tisztelettel kéri a hátrálékoknak minél előbb leendő beküldését, nehogy kénytelen legyen a t. tagoknak némi túlkiadást is és alkalmatlanságot is okozni. * A kisdedóvásról szóló törvényjavaslat január 19-én kerül tárgyalás alá a képviselőházban. Ugy hír­lik, hogy mind a pártkörök, mind a képviselőház tár­gyalásán több kiváló képviselő fel fog szólalni. Ez érdeklődés természetes magyarázata azon kiváló fontos­ság, mely e javaslatot nemzeti, közművelődési és köz­egészségügyi tekintetből jellemzi. Mi egyházi nevelési szempontból is jelentőségteljesnek tartjuk e törvény­javaslatot, mint azt Eötvös K. L. tisztelt barátunk e Lap mult évi hasábjain meggyőzőleg kimutatta. Bod Péter Hist. Hang. Eceles. cimű művére Tavaszy József m.-péterlaki lelkész a marosi egyházme­gye papi olvasóköre részéről alólirotthoz 8 frtot küldött, mint a fent nevezett mű előfizetésének második rész­letét. Az első részlet 1886. jun. 14-én főt. Szász Domo­kos erdélyi püspök úrhoz küldetett. Budapest, 1891. jan. 15-én Dr. Ballagi Mór. * A budapesti kathölikus nagygyűlés, melyet az elkeresztelési vita idején terveztek — egy kőnyoma­tos tud osito jelentése szerint — nem marad el végkép­pen. A kathölikus kör a nagygyűlés előkészítésére válasz­tott 400 tagu előkészítő-bizottságot, melyben a katholr-

Next

/
Oldalképek
Tartalom