Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-19 / 29. szám

045 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. a kiknek fegyverök nem a törvény, hanem az evan­gelium, s a kiknek majd arról kell gondoskodniok, hogy megszentelő erőket kapjanak azok, akik vasárnap nem dolgoznak, mert máskép a vasárnapi munkaszünet majd rossz következményekkel is jár. (X). * Aranykönyv. Mint az «Ev. E. és Isk.» 28-ik számában olvassuk: Ozv. Pisztóry Bódogné szül. Schmiedt Ida úrnő a pozsonyi ev. egyház jótékonyczélú intézetei javára, boldogult férje hagyatékából, ennek halála nap­jától számított 3 év alatt kifizetendő 10,000 frtot ado­mányozott, melyből : a leányárvaháznak 5000 frt ; az ápoló intézetnek 2000 forint; a diakonissza-intézetnek 1000 frt; a házi szegények alapjának 600 frt; a helyi lelkészek és tanítók nyugdíjintézetének 200—200 frt jut; kisebb összegek az ev. nőegyletnek, a gyengélkedők, az özvegyek, szegény iskolás-gyermekek segélyalapjainak, a lyceumi és theol. önképző és segélyző egyleteknek javára adatnak. E ritka adomány mig egyfelől az adomá­nyozó buzgó, vallásos lelkületére vall, másfelől alkalmat ad a pozsonyi ev. egyház nagyszabású belmissziói mun­kásságába bepillanthatni. Áldásos munka az, melynek ilyen gyümölcsei vannak. * A tiszai ág. hitv, evang. egyházkerületi tanító­képző intézetben Eperjesen az iskolai év szept. hó 4-én veszi kezdetét. A felvétetni s az internatusi lakás, élelmezés és díjtalan tanítás jótéteményében részesülni óhajtok folyamodványaikat, melyekhez az iskolai bizo­nyítványon kivül keresztlevél, egészségi, szegénységi és újraoltási bizonyítvány csatolandó f. é. aug. hó 15-ig a tanítóképző intézet igazgatóságához Eperjesen küld­jék be. A képző-intézet I. osztályába felvétetnek oly ép testű növendékek, kik 15. életévüket már betöltöt­ték, s a magyar nyelvben, számtanban, földrajzban s történelemben legalább annyi jártassággal bírnak a meny­nyit a gymn. realiskola vagy polgári-iskola négy alsó osztályában tanítanak. A felvétetni óhajtó növendék tartozik erről nyilvános isk. bizonyítványt előmutatni vagy magát felvételi vizsgálatnak alá vetni. Későn ér­kező s hiányosan felszerelt folyamodványok csak fel­tételesen vehetők tekintetbe. A javító- s felvételi vizs­galatok, valamint a behatások szept. 1—4. történnek. Kelt Eperjesen, 1891. jul. 15-én. — Gamauf György, igazgató. * Felhívás a magyarhoni protestáns írókhoz a népies iratok tárgyában, A Magyar Protestáns Iro­dalmi Társaság már legelső munkaprogrammjába felvette volt a nép között az erkölcsi s vallásos iránvú köz­hasznú olvasmányok terjesztését (Alapsz. 2. §.), hogy ezek által hathasson a protestáns öntudat emelésére. Azonban anyagi erői mind ez ideig nem engedték meg, hogy e téren is megkezdje munkásságát, ámbár a népies iratok kiadását mindig legelső rendű eszköznek ismerte el a maga elé kitűzött nemes czél megvalósithatására. De miután most protestáns közönségünk áldozatkész­sége folytán már a Károli-alapra is legalább annyi be­gyült, hogy az a Társaság rendelkezésére bocsáttatván, az összegnek kamatai is némi biztosítékot nyújthatnak, hogy néhány kisebb terjedelmű népies művet már pusz­tán ebből is közrebocsáthatunk; másfelől meg a nagy angol Tract-Socieryvel való kedvező megállapodásaink szintén lehetővé teszik ily irodalmi termékek kiadha­tását : bizalommal fordulunk hazai protestáns íróinkhoz, hogy méltóztassanak szives közreműködésükkel Társa­ságunk e nemű munkásságát is támogatni s a nemes czél érdekében írói tollúkat felvenni. E népies ira­tok czélja a múltnak emlékeiből, vagy a jelen élet kimeríthetetlen változatosságából vett kisebb el­beszélésekkel, rajzokkal, avagy az emberi érzés- és kedélyvilág legmélyéről fakadt elmélkedésekkel a nagy közönségben a vallás és egyház iránt való érdeklődést felkölteni, a hol ez megvan, fokozni, az egyház iránt való szeretetet és ragaszkodást növelni, a kedélyeket megmélyíteni, a gondviselésnek életünk eseményeiben jelentkező működésére rámutatni s mindenek felett az örök evangéliumot mind szélesebb körben annyira élővé tenni, hogy mindenek megismerjék, hogy a Krisztus evangeliuma ma is Istennek hatalmi minden hivőknek üdvösségére. E czél kitűzésével egyszersmind megje­löltük e népies iratok szellemét és előadási hangját is, a melyben és a melyen azok Írandók volnátnk. Mert mindezt tenni kellene népünk szellemének megfelelőleg, — távol minden erőltetett és keresett moraiizálástól és még inkább távol az egészségtelen kegyeskedéstől, mert ez egyik sem vezetne czélhoz. Történelmünk — fájdalom — nagyon is gazdag oly jelenetekben, melyek­nek elbeszélése már önmagától képes az iránt az egy­ház iránt szeretetet és ragaszkodást felkölteni, mely annyi szenvedésen és vértanuságon át tudta jogait ki­vívni s mai híveinek a békességes lakozást megszerezni. Az előttünk folyó élet is rendkívül gazdag oly tör­ténetekben, melyekben az isteni világkormányzás út­jaira, az evangelium felemelő vigasztaló és megnyug­vást adó erejére rámutathatunk és ott van az emberi sziv- és kedélyvilág a maga mozdulásaival, melyek mind megannyi tiszta és közvetlen forrásul kínál­koznak, hogy feltárassanak azok előtt, kik az élet mindennapi munkái között ily tanulmányokra, ily meg­figyelésekre rá nem érnek. Nem tanácsokat kívántunk ezekben tisztelt íróinknak adni, hanem csak egy újj­mutatássai szolgálni, hogy mit és hogyan óhajtanánk e népies iratokban nyújtani. Teljes reménységgel vagyunk az iránt, hogy ugy régebbi, gyakorlott tollú, kiváló íróink, mint a fiatalabb írók készséggel támogatandjak társaságunkat e munkájában s hiszszük, hogy lassanként | egy egész írói gárda alakul e munkakör körül is s egy-egy lankadó kézből mindég ujabbak és ujabbak veen­dik ki a zászlót, hogy vigyék előbbre diadalról-diadalra 1 Meg vagyunk ugyan győződve, hogy vannak számosan, kik az ügyért való lelkesedésből is készséggel veszik fel a toll nemes fegyverét, hogy a protestantismus esz­méiért harczra keljenek ; de társaságunk mindig azt is szem előtt tartja, hogy «méltó a munkás a maga jutal­mára)), azért azt is kijelenthetjük, hogy a beküldendő munkákat mindenesetre díjazni fogjuk és pedig egyelőre a puszta fordításokat ívenkint 20, az átdolgozásokat 25 és az eredetieket 30 forint díjazásban részes'tendjük, föntanván e díjazásnak a Társaság ereje gyarapodásával fölebb emelhetését. HiszSzük, hogy szavunk nem fog a pusztában elhangzani s reményijük, hogy a tisztelt munka­társak nemes buzgósága minél előbb lehetővé teszi e népies iratok megindítását, szem előtt tartván, hogy épen napi eseményeink között valóban veszély volna* a kése­delmezésben. Az első munkákra nézve legyen szabad ama kérésünket kifejezni, hogy azok már f. é. szeptem­ber hó iy-re küldetnének be a Társaság titkári hivata­lahoz (Budapest IX,, Csepelrakpart 7.) Budapesten, ju­lius hó. — Tisztelettel Kenessey Bein, a Magy. Prot. írod. Társ. titkára. Szász Károly, a Magy. Prot. írod. Társ. elnöke. * Érdekes kiállítás nyilik meg legközelebb Buda­pesten a fővárosi vigadó termeiben. Hentaller Lajos orsz. képviselő és Farnek Béla rendezik azon ereklyék­ből, képekből stb., melyeket ők sok évi fáradsággal az 1848—49. évi szabadságharczra vonatkozólag egybe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom