Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-07-19 / 29. szám
045 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. a kiknek fegyverök nem a törvény, hanem az evangelium, s a kiknek majd arról kell gondoskodniok, hogy megszentelő erőket kapjanak azok, akik vasárnap nem dolgoznak, mert máskép a vasárnapi munkaszünet majd rossz következményekkel is jár. (X). * Aranykönyv. Mint az «Ev. E. és Isk.» 28-ik számában olvassuk: Ozv. Pisztóry Bódogné szül. Schmiedt Ida úrnő a pozsonyi ev. egyház jótékonyczélú intézetei javára, boldogult férje hagyatékából, ennek halála napjától számított 3 év alatt kifizetendő 10,000 frtot adományozott, melyből : a leányárvaháznak 5000 frt ; az ápoló intézetnek 2000 forint; a diakonissza-intézetnek 1000 frt; a házi szegények alapjának 600 frt; a helyi lelkészek és tanítók nyugdíjintézetének 200—200 frt jut; kisebb összegek az ev. nőegyletnek, a gyengélkedők, az özvegyek, szegény iskolás-gyermekek segélyalapjainak, a lyceumi és theol. önképző és segélyző egyleteknek javára adatnak. E ritka adomány mig egyfelől az adományozó buzgó, vallásos lelkületére vall, másfelől alkalmat ad a pozsonyi ev. egyház nagyszabású belmissziói munkásságába bepillanthatni. Áldásos munka az, melynek ilyen gyümölcsei vannak. * A tiszai ág. hitv, evang. egyházkerületi tanítóképző intézetben Eperjesen az iskolai év szept. hó 4-én veszi kezdetét. A felvétetni s az internatusi lakás, élelmezés és díjtalan tanítás jótéteményében részesülni óhajtok folyamodványaikat, melyekhez az iskolai bizonyítványon kivül keresztlevél, egészségi, szegénységi és újraoltási bizonyítvány csatolandó f. é. aug. hó 15-ig a tanítóképző intézet igazgatóságához Eperjesen küldjék be. A képző-intézet I. osztályába felvétetnek oly ép testű növendékek, kik 15. életévüket már betöltötték, s a magyar nyelvben, számtanban, földrajzban s történelemben legalább annyi jártassággal bírnak a menynyit a gymn. realiskola vagy polgári-iskola négy alsó osztályában tanítanak. A felvétetni óhajtó növendék tartozik erről nyilvános isk. bizonyítványt előmutatni vagy magát felvételi vizsgálatnak alá vetni. Későn érkező s hiányosan felszerelt folyamodványok csak feltételesen vehetők tekintetbe. A javító- s felvételi vizsgalatok, valamint a behatások szept. 1—4. történnek. Kelt Eperjesen, 1891. jul. 15-én. — Gamauf György, igazgató. * Felhívás a magyarhoni protestáns írókhoz a népies iratok tárgyában, A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság már legelső munkaprogrammjába felvette volt a nép között az erkölcsi s vallásos iránvú közhasznú olvasmányok terjesztését (Alapsz. 2. §.), hogy ezek által hathasson a protestáns öntudat emelésére. Azonban anyagi erői mind ez ideig nem engedték meg, hogy e téren is megkezdje munkásságát, ámbár a népies iratok kiadását mindig legelső rendű eszköznek ismerte el a maga elé kitűzött nemes czél megvalósithatására. De miután most protestáns közönségünk áldozatkészsége folytán már a Károli-alapra is legalább annyi begyült, hogy az a Társaság rendelkezésére bocsáttatván, az összegnek kamatai is némi biztosítékot nyújthatnak, hogy néhány kisebb terjedelmű népies művet már pusztán ebből is közrebocsáthatunk; másfelől meg a nagy angol Tract-Socieryvel való kedvező megállapodásaink szintén lehetővé teszik ily irodalmi termékek kiadhatását : bizalommal fordulunk hazai protestáns íróinkhoz, hogy méltóztassanak szives közreműködésükkel Társaságunk e nemű munkásságát is támogatni s a nemes czél érdekében írói tollúkat felvenni. E népies iratok czélja a múltnak emlékeiből, vagy a jelen élet kimeríthetetlen változatosságából vett kisebb elbeszélésekkel, rajzokkal, avagy az emberi érzés- és kedélyvilág legmélyéről fakadt elmélkedésekkel a nagy közönségben a vallás és egyház iránt való érdeklődést felkölteni, a hol ez megvan, fokozni, az egyház iránt való szeretetet és ragaszkodást növelni, a kedélyeket megmélyíteni, a gondviselésnek életünk eseményeiben jelentkező működésére rámutatni s mindenek felett az örök evangéliumot mind szélesebb körben annyira élővé tenni, hogy mindenek megismerjék, hogy a Krisztus evangeliuma ma is Istennek hatalmi minden hivőknek üdvösségére. E czél kitűzésével egyszersmind megjelöltük e népies iratok szellemét és előadási hangját is, a melyben és a melyen azok Írandók volnátnk. Mert mindezt tenni kellene népünk szellemének megfelelőleg, — távol minden erőltetett és keresett moraiizálástól és még inkább távol az egészségtelen kegyeskedéstől, mert ez egyik sem vezetne czélhoz. Történelmünk — fájdalom — nagyon is gazdag oly jelenetekben, melyeknek elbeszélése már önmagától képes az iránt az egyház iránt szeretetet és ragaszkodást felkölteni, mely annyi szenvedésen és vértanuságon át tudta jogait kivívni s mai híveinek a békességes lakozást megszerezni. Az előttünk folyó élet is rendkívül gazdag oly történetekben, melyekben az isteni világkormányzás útjaira, az evangelium felemelő vigasztaló és megnyugvást adó erejére rámutathatunk és ott van az emberi sziv- és kedélyvilág a maga mozdulásaival, melyek mind megannyi tiszta és közvetlen forrásul kínálkoznak, hogy feltárassanak azok előtt, kik az élet mindennapi munkái között ily tanulmányokra, ily megfigyelésekre rá nem érnek. Nem tanácsokat kívántunk ezekben tisztelt íróinknak adni, hanem csak egy újjmutatássai szolgálni, hogy mit és hogyan óhajtanánk e népies iratokban nyújtani. Teljes reménységgel vagyunk az iránt, hogy ugy régebbi, gyakorlott tollú, kiváló íróink, mint a fiatalabb írók készséggel támogatandjak társaságunkat e munkájában s hiszszük, hogy lassanként | egy egész írói gárda alakul e munkakör körül is s egy-egy lankadó kézből mindég ujabbak és ujabbak veendik ki a zászlót, hogy vigyék előbbre diadalról-diadalra 1 Meg vagyunk ugyan győződve, hogy vannak számosan, kik az ügyért való lelkesedésből is készséggel veszik fel a toll nemes fegyverét, hogy a protestantismus eszméiért harczra keljenek ; de társaságunk mindig azt is szem előtt tartja, hogy «méltó a munkás a maga jutalmára)), azért azt is kijelenthetjük, hogy a beküldendő munkákat mindenesetre díjazni fogjuk és pedig egyelőre a puszta fordításokat ívenkint 20, az átdolgozásokat 25 és az eredetieket 30 forint díjazásban részes'tendjük, föntanván e díjazásnak a Társaság ereje gyarapodásával fölebb emelhetését. HiszSzük, hogy szavunk nem fog a pusztában elhangzani s reményijük, hogy a tisztelt munkatársak nemes buzgósága minél előbb lehetővé teszi e népies iratok megindítását, szem előtt tartván, hogy épen napi eseményeink között valóban veszély volna* a késedelmezésben. Az első munkákra nézve legyen szabad ama kérésünket kifejezni, hogy azok már f. é. szeptember hó iy-re küldetnének be a Társaság titkári hivatalahoz (Budapest IX,, Csepelrakpart 7.) Budapesten, julius hó. — Tisztelettel Kenessey Bein, a Magy. Prot. írod. Társ. titkára. Szász Károly, a Magy. Prot. írod. Társ. elnöke. * Érdekes kiállítás nyilik meg legközelebb Budapesten a fővárosi vigadó termeiben. Hentaller Lajos orsz. képviselő és Farnek Béla rendezik azon ereklyékből, képekből stb., melyeket ők sok évi fáradsággal az 1848—49. évi szabadságharczra vonatkozólag egybe-