Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-12 / 28. szám

melynek tagjai egymással lelki, erkölcsi és hitéleti közösségben élnek, a Krisztus testének egy tagját képezik, szóval egy individuum ez, az egyetemes egyháznak egy monása. Az egyén nem élhet egyházi életet a gyülekezeten kivül, és minden jogát a gyülekezetben gyakorolja, annak csak belső életében vesz részt. Tehát az ekklézsia egy test, több kevesebb taggal, mely tagok között van néha gyengébb is, erősebb is, van köztük egyenetlenség is, de mindegyiket a Krisztus lelke hatja át, s mindnyájan egy test tagjai, együtt véve tesznek egy egészet. Igy tanítja ezt az írás, igy a történelem. Egészen más a politikai község. Állam létezhetik községek nélkül, mint a hogy példák bizonyítják, s az egyén élhet államban anélkül, hogy valamely községnek tagja lenne, szóval a község nem individuum, hanem több-kevesebb állampolgárnak és jogainak conglomeratuma. Itt aztán csakugyan minél több egyén, annál több jog. Igy esik meg aztán, hogy Budapest több képviselőt küld, mint Haraszti. Mivelhogy az a szokás, hogy bizonyos számú polgár választ egyet, ha tehát egy bizonyos helyen több bizonyos számú polgár lakik, az több képviselőt választ. Igy van aztán, hogy azt a képviselőt nem is Haraszti vagy Budapest választja, hanem az ott lakó polgárok, ha nem Harasztiban laknak is, csak abban a választó kerületben. Ne felejtsük el soha, hogy a gyülekezet nem azért van, hogy adminisztrálják és hogy szavazzon ; hanem azért, hogy tagjai egymást a hitéletben előbbre vigyék, s a pásztor az egésznek fejlődését okosan vezesse, juhait nevökön ismerje, minden bajaikat, szükségeiket egyenként jól tudja, s ő velők, azok vele, s mindnyájan egymással egy életet éljenek. Az előbbit könnyű megtenni egy 40 ezer lélekből álló gyülekezetnek is, mert azon még jobb adminisztrálás esik, s 40 ezer ember könnyen szavazhat akár 40-et is ; de hogy egy valódi keresztyén gyülekezetet alkosson, arról szó sincs. Fájdalom, de igaz, hogy a legerősebb gyülekezetek némely rétegei a leggyengébbek a hitben. Nem is azt mondom én, hogy a hol több egyén van, ott többet ne szavazzanak, mert hisz ez nem volna méltányos, hanem azt, hogy előbb csináljanak több egyházat. Ha két ezer lélek kiván egy szavazatot, csináljon kétezer lélek egy gyülekezetet, igy aztán a Sionbeli 40 ezer lélekre 20 szavazat esnék. Azért félek én ettől a javaslattól, mert épen a nagy egyházaknak kisebb, de életerős, lelkes, munkás gyülekezetekre oszlását fogja megakadályozni, a mit pedig minden erővel elő kellene mozdítani, mert addig nem lesz élet nagyobb egyházainkban, s mivel a kicsik ezek után mennek, azokban sem. Tehát ébredjünk. Dr. Aristophanes. Vallás, theologia, bölcsészet. Bölcsészeti tanfolyamot megnyitó előadás a párisi theol. facultáson R. Allier bölcsészet-tanártól. (Folytatás ) II. Azon álláspontra helyezkedve, melyet az imént kijelöltünk, a vallásban egy kiválóan együttes functiot látunk, mely lényünk minden részét érdekli és mozgásba hozza. Ha ezt emotiónak*m

felindulásnak vagy meghatottságnak definiáljuk, az annyit tesz, mint visszavinni arra az ingatag vallásosságra, mit oly sok igazán vallásos ember visszautasít. Ha azon cselekedetekből akarjuk meghatározni, melyeket előidéz, ez azt teszi, hogy megállapodunk külső nyilvánulásainál és mellőzzük a vallásos ismeret legtisztább képviselőinek tiltakozásait. Ha pedig a közvéleményből akarjuk meghatározni, akkor beleütközünk azokba a nehézségekbe, a melyekről fölebb beszéltünk. Mind e meghatározási kísérletek az igazságnak csak egy töredékét ragadjak meg. A valóság végtelenül gazdagabb és e mesterséges kereteket messze túl haladja. Kerüljük azt, hogy a részt egésznek, az okozatot oknak, a nyilvánulást elvnek tekintsük. A vallás élet, melybe minden egyesül: érzelem, gondolat, akarat. Figyeljük meg ezt a cselekményt, mely azt öszegezi és tömöriti. A meglett ember könyörgése ép ugy, mint a gyermek imája, Secretan rövid és velős fejtegetése szerint, együtt, és egyszerre «az értelem vizsgálódása, a szív meghatottsága, benső elhatározás, végül egyenes működés azon kérés által, melylyel folyamodunk azon reménynyel, hogy meghallgattatunk.)) A vallás élet. Most még nem merem fensőbbnek minősíteni, mert ez tanulmányunk következtetéseinek prejudikálna. Hanem csak életnek definiálom, a melybe lényünk minden tehetségei behatolnak és a melynek minősége e tehetségek öszhangzatával van arányban. A vallás élet. A lélektani fejtegetést a vallásos emberek szava erősiti, kik érezték azt, a mi bennök végbement Nézzük csak, hogy a keresztyénség alapitója, kinek ebben a tárgyban némi tekintélye tán van, miként határozza meg a predikálásának tárgyát: örök élet, azaz normális és absolut élet. Mindazok, kik befolyásának hódoltak, ugyanazon szavakat ismétlik: Mi, kik halva valánk, mondja Szent Pál, visszaadatánk az életnek ; és ugyanezen bizonyságot teszik az évszázadokon keresztül napjainkig mindazok, kik magukról ezt mondták: ((megtértek ». A most felhozott állitások nem engedik meg azt, hogy a vallást és theologiát azonosítsuk. Mert a theologia mindenek felett doctrinákból áll; ez a gondolat munkája és különösen a gondolathoz fordul. De a megkülönböztetés nem azonos a különválasztással és veszélyes tévedés lenne, ha egy vallást formulázott dogmák nélkül akarnánk felfogni. Ha a vallás valóban egész lényünket érdekli, ugy át kell hatnia a gondolatra is. Ezen felül az értelmi tevékenység a valódi életnek feltétele. Mert micsoda az értelem nélküli meghatottság vagy emotio ? Micsoda az olyan akarat, melyet elvek, maximák nem irányoznak ? Különböző működéseinknek gyökeres különválasztása nem jogosult