Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-06-14 / 24. szám
ejusmodi vagis hominibus Ministerio suo adesse, nomine et verbo nostro Regio seriam accipiat monitionem. Qjuapropter talis modi monitionem erga eundem praemittere, hac vero facta eundem ex Aresto dimitti curare, ac ex parte etiam Vestra Magistruali invigilari facere noveritis, ne praeter Regni hujus Incoias exteri et Vas;i homines fine habendi Acatholicorum Exercitii # • T • 1 ad praenominatum Valesium connuere possint: de eflectuatione hujus Benignae Resclutionis nostrae relationem praestolaturae. Vobis in reliquo Gratia nostra Regia benigna propensae manemus. Dátum in Arce nostra Regia Posoniensi. Die 28. Mensis Julii Anno 1741. Maria Theresia m. pr., \ Comes Ludovicus de "T3attyam, m. pr., Petrus Végh., ni^prj A fentebbi rendelet erejénél "Togva Valesius János augusz_tus 14-én. szabadon. .bocsáttatott, s prédikátori '^Hivatalát a nemes-ócsai ref. egyházban továbbb folytatta. Földvári László, váchartyáni református lelkész. KÜLFÖLD. Külföldi apróságok. Mivel a katholicismusnak egy csalhatatlan feje van, azt hozná magával a csalhatatlanság is, meg az egy fej theoriája is, hogy a katholicismus mindenütt egyforma és változhatatlan lenne. Én azonban ugy látom, hogy csupán egy dologban egyforma, t. i. azon rettenetes axióma követésében: hogy a cél szentesíti az eszközöket; minden egyebekben annyiféle, a hányféle a katholikus nemzet. Igy pl. Németországban tudományra törekszik, s a egész világon itt vannak az igazi kath. theologusok. A Egyesült-Államokban demokratikus és liberális; mert e nélkül az álarc nélkül nagyon kirivó lenne a protestantismus közepette; Franciaországban, a forradalom óta, bizonyos mérsékletet mutat. Hanem a hol ő az ur, ott aztán terjesztése ügyében kimutatja foga fehérét olyan argumentumok használatával, melyek a józan ész előtt nevetségesek is, szégyenletesek is, ildomtalanok is, (nem akarom ez utóbbi jelző comparativus gradusát használni : azaz az otromba szót). Igy pl. Kanadában, a hol a protest. népesség csaknem egészen angol, s a kathol. francia lapoknak épen semmi ellenőrje nincs, ezek a lapok hihetetlen mesékkel s durva polémiával igyekeznek a magok dicsőségét előmozdítani. Igy pl. a Presse cimű lap a következő épületes történetkével kedveskedett olvasóinak : Egyszer egy képáruló a Krisztus képét kínálta megvételre egy Miller nevű aszonynak ; ez pedig nemcsak meg nem vette, hanem még ilyen szókat mondott: inkább az ördög jöjjön házamba, mint a Jézus képe. Az Isten büntetése nem is késett sokára. Ugyanis az aszón}7 , a nélkül hogy viselős lett volna, egy szörnyet szült; homlokán szarvak, kezein karmok; lábai, mint a lóé; ábrázata szakasztott olyan, mint a minőnek az ördögöt festik; egész teste szőrös; már születésekor otromba fogai ; s azonnal megevett mindent, ugy hogy már öt hetes korában összevissza birt futkosni a házban. Apja anyja megőrültek. Ez a csuda-történet természetesen nem Kanadában esett meg, hanem egy kissé odább, Minesotában. A ki nem hiszi, el mehet oda tudakozódni. # * * Ugy látszik, hogy a másik kath. lap, a Minerva megirigyelte kollegája babérját s nyomban kedveskedett egy másik szörnyű esettel. Nevezetesen egy vendéglőben egy szobában lakott nyolcz ifjú ember, de a kik a vallással gúnyt űztek, s mi több egy a szoba falára rajzolt feszületet időtöltésből levakargattak. Az ég büntetése azonnal elkezdte őket sújtani. Az egyik, a ki tréfásan azt mondta, meg kéne ezt a Jézust itatni, még az nap vízbe fulladt; a másik, ki a hasát vakarta, még az nap meghalt gyomorgörcsben, ugv veszett el a többi öt is olyan tagját ért betegségben, a mely tagját vakarták a feszületnek. A nyolcadiknak, ki csak a lábát vakarta, iszonyú seb támadt a combján, melyet operálni kellett; de, mely csuda 1 a műtét alatt egy csepp vér sem jött belőle. A mint ez a szerencsétlen rájött arra, hogy mért támadt ez a baja, elmondotta környezetének, azután magába szállt, töredelmesen megbánta bűnét s ezzel megmentette életét. Természetesen ez sem Kanadában történt, de azért a kanadai lap jól van értesülve ezen esemény idejéről, s az illető nevéről, történt 1885. máj. 17. (ugyan sokára ment el híre Kanadába), az operált neve Mark; családi nevét nem említik, de minek is, hiszen a ki elmegy Perpignanba, megtudakozhatja, hiteles szájú vén asszonyoktól, s aztán megnézheti lábán a műtét által okozott forradást. * * * De nem mind ilyen szomorú a kanadai kath. sajtó csudája; vannak vidámabbak is, ki ne ismerné Laval ur nevét,... a kanadai érsekét, kit a pápa «beotifikált ?» ... Ez a férfiú, a nélkül hogy tudná, csuda dolgokat cselekedett. Egyszer a Szt Pakomei plébániában egy asszony haldoklott ráksebben; mivel azonban nagyon szeretett volna még élni «családjaért», több szenthez folyamodott segedelemért... de hiába... végre megpróbált Laval ur közbenjárásáért esedezni. Imádkozott tehát hozzá, meggyónt... sebére a «beatifikált arcképét helyezte... s néhány nap múlván meggyógy ult. (Persze ezt ezek a vas fejű, vastag nyakú kálvinisták nem hiszik.) * * * Ezekből látni való, hogy a kanadai kath. népség, mely szennyes forrásvízzel és roszlelkű babonáskodással táplálta tik. De a cél szentesíti az eszközt. Ez a cél a katholicismus terjesztése... melyhez pedig a babona és sötétség vezet leginkább. Szomorú, de igaz, hogy e fajta kath. lapok, széles e világon, mindenütt terjesztetnek. S nincs hatóság, mely a józan ész, a közmorál és kivált a Krisztus tiszta vallása nevében beszüntetné azok terjedését. * * * De hát érdek kormányozza a világot. Köztudomású, elismert dolog, hogy minő káros hatást gyakorol a morálra, s igy a társadalomra a kis lutri s az egészségre a pálinka... s bár ez utóbbinál nem lehet tagadni kormányunk azon üdvös intézkedését, melylyel a kis kazánozást beszüntette; de azért nyílt cég alatt árultatik ez, s hirdettetik amaz. Indiában az ópium nagyobb pusztítást okoz, mint a kholera ; ezt a kormány is tudja; de mert nagy jövedelme van adójából, még ő szállíttatja és terjeszti. * * * r 1 Ilyen tapasztalatok mellett jól esik értesülni arról a törvényről, melyet a vera-krúzi állam alkotott a szerencse játékok ellen, s mely szigorúan bünteti azt a háztulajdonost, kinek házában a játék történik, a házfelügyelőt, a játékosokat sőt még a szegény gibiczeket is, kik csupa kíváncsiságból nézik.