Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-31 / 22. szám

5. Nagy-Peszek. Földes ura Eszterházy Károlyné. Ref. 222, luth. 15, pápist. 33. Adó 378 és 176. 6. Tergtnye. Földes ura u. a. ref. lelkek 175, luth. 11, pápist 18. Adójuk nincs kimutatva. 7. Garam-Kissalló. Földesúr ugyanaz Ref. 474, luth. 19, pápist. 19. Adó 105—275. 8. Kis-Ölved. Földesúr érsek. Ref. 309, luth. nincs, pápista 1. Adó 485—185. 9. Kér. Árva. Földes ura Majláth József referendárius, ki által kihajtatván a helv., lett paraszt helység. Elvétetett a templom 1750, minden parancsolat (felsőbb rendelet) nélkül, az urak tiszttartója a harangozás alatt kiragadván a kulcsot, soha többé vissza nem adták, a tanitónak földjeit, rétjeit elfoglalták. Instáltak érte sokszor. Vannak még helvétikusok 53, pápist. 18, luth. 47. Járnak részint Varsányba, részint Boriba, mely másfél óra. Elrontották a kőtemplomot 1774-ben, falait, tornyát elhányván a maguk templomuk építésére hordván. Se mester, se nótárius. Capellánus barátnak fizetnek keresztelőtől 1 máriást, esküdt. 60, temet. 80 den. ha pedig prédikál Rf. 2 férfitől, asszonytól 1 frt. 10. Zalaba. Árva. Földes ura herceg Eszterházy Miklós. Paraszt helység. Elvétetett az exercitium 1759-ben kisgyarmati pléb. és vámos-mikolai tiszttartó által, minden parancsolat nélkül. Helv. conf 232, pápisták 63, luther. nincs. Kis-Olvedre járnak, egy órányira. A fából levő oratorium, senkinek gondja nem lévén rá, elromlott. Volna tehetségűk újnak épitésére s tanitó tartásra. Van nótáriusok, de nem engedik, hogy tanítson. A kisgyarmati pléb. alatt állnak. Mérsékelt stóla s 171

/, p. m. búza és 8 frt kész fizetést húz. Portionale 329, domeszr. 151 frt. 11. Horhi. Árva. Curialis helység. Eltiltatott az exercitiumtól királyi parancsolat erejével 1771. szept. havában. Instáltak 1772 és 73-ban, ő felségének adván az inst. át, de még mindeddig választ nem nyerhettek. Helv. conf. 75, pápist. 33, luth. 81. Templomjuk nem volt, hanem az isteni tiszteletet egy házban vitték végbe, filiálisa volt a Varsányi mater ecclának, hova most járnak egy órányira. Helveticusokat temeti s kereszteli a varsányi prédikátor, a luth. a czenki pred., de ugy, hogv előbb a zsemberi plebanusnak megadják a stólát, keresztelés 60 kr, esketés 6 máriás, temetés 1 frt. 12. Tegzes-Borfő, filia, árva, nemes helység. Elvétetett az exer. felséges Albert herceg neve alatt való parancsolattal 1771-ben. Instáltak 1772 és 73-ban felséges II. József császárnál. Iielv. conf. 33, pápist. 61, huh. 38. Járnak N.-Boriba, egy órányira, ki is mater eccla, ez volt filialisa. Templomuk régen megégett, egy házba jártak istentiszteletre. Még ekkoráig keresztelt, esküdtetett a borii prédikátor, de ugy, hogy a zsemberi plebanusnak fizettek stólát. Halottjuk még eddig nem volt. 13. Füzes-Gyarmat. Árva. Ususokban volt az exerc. 1500-nak végén, a mint a romladozásból épitett templomuknak molnárjokkal lett contractus levele, ide alább adnectálva bizonyitja, sub Iitt. A., mely volt 1633-ban. Földes ura az érsek. A templom és az exerc. elvétetett 1710-ben, érsekújvári tisztek és ns. vármegyének erőszakos hatalmával, mely templomot romladozásaiból épitetiek, mint az itt subnectált inquisitióból világos, sub lttt. B., C., D. Instáltak akkori földes ur, főemin. érsek és saxoniai fejedelemnél négy rendben, sub. litt. E. F. G. H. Másodszor I. József császárnál (v. sub litt. I. K.) Helv. conf. 628, pápista 31, luth. nincs. A pápisták nem contribuensek, hanem helv. conf. levő conposseszoroktól érsek Eszterházy által elvett két curián laknak, a felsőn Gegő és Trozoni, az alsón Paluska nevűek. Járnak Alsó-Fegyvernekre istenitiszteletre. Megvan a templom, melyet a helv. conf. levők romladozásiból 1633-ban építettek, melynek az elmúlt 1773-ban építették tornyát, födelét és oldalát igazították, melyben mi kőmives és ácsmunkán kivül munkálkodtunk. Ha a kegyelmes vigasztalás hozzánk járulna, volna erőnk uj templom felállítására s tanítónk hű eltartására. Temetést stb. tészen 6 esztendőktől fogva a nyakunkba költtetett plebanus Okolicsányi János. A stólán kivül, Szent-Márton tisztességére lévén a templom, minden Márton napkor vészen rajtunk 8 frt. Minden vonós gazda fizet 2 p. m. búzát, az alábbvaló pedig, ha csak háza vagyon is 2 vékát, mely mindössze teher legalább 190 p. mérőt. E fölött helységünk 2 kövű malmának minden szombati vámja a plébánosé. Van 3 vetőre 52 pozsonyi m. alá való föld, melynek minden munkáját végezzük, szőlő 10 ember-kapás, melyet munkálunk, ezen kivül 2 szőlőhegyet dézsmál maga számára. Contrib. fizetünk Rf. 1546, domesztika 60 frt, Censust az országnak, roboton kivül 332 frt. Áma szerződés, melyből következtetve van a ref. vallásnak már 1500 végén gyakorlata im ez: «Anno 1633, . die 19. juny. Mi, füzes-gyarmati bírók, Balázs István, mellette levő polgárok Dugnás István, Duba Mihály, esküdtek bírája Lénár János, Duba Tamás stb. s közönségesen egész falunk, adjuk tudtára mindeneknek, a kiknek illik, e levelünkben : ugyanis helységünkben lakozó Henczel Benedek atyánkfiának, mivel a jó Istennek kegyelmes gondviseléséből az elmúlt esztendőkben igyekeztünk templomunknak megépítésében, a melyre kötelezte magát Henczel Benedek ilyen okkal, a haranglábat is megcsinálja, templomukat megzsindeiyezi s padlásolja, a mely munkájának alkalmatos részét már Isten kegyelméből végbe is vitte. Még az egy padlás híja, de ha annak is kész leszen deszkája, tartozik ő kegyelme megcsinálni. Mi azért ő kegyelmének ebbeli munkájáért nem fizetünk; hanem kívánsága szerint szabadságában tartjuk meg, a melyszabadság a mi részünkről lészen firól fira, a mása részéről török és magyar rendire szabados lészen ; hanem nagyobb bátorságnak okáért, hogy mi is felelhessünk felőle : császár adóját, búzáját, zabját megadja. Mi azért, hogy igéretünk erősebb lehessen, ezzel rekesztjük be, ha u. 111. falulbeliek ezen kötésünket felbontanánk, a munkát becsüli Henczel Benedek 125 forintra, azt tartozunk letenni. Ha pedig Henczel Benedek helyünket nem szeretné s más helyre menne, munkájaért 125 forintokat tartozunk letenni Henczel Benedeknek vagy maradékainak. A melynek nagyobb bizonyságára adjuk ezen reversalis levelünket Henczel Benedek atyánkfiának falunk pecsétjével megerősítve. Idem, qui supra.» 1712. febr. 27-ikén 17 tanút hallgatnak ki, köztük Pálinkás Miklós szántói 104 éves lutheránus embert, kik egyértelműleg vallják, hogy Füzesgyarmat emberemlékezet óta ref. volt, s az érsek újvári tisztjei a vármegye tisztjeivel erővel vették el a templomot, az egyház javait s űzték el a lelkipásztort, ki minden 3—ik vasárnap kijárt a szántói filiába; továbbá vallják, hogy 12 elöljáró Báthba hajtatott, s ott az alispán rendeletéből 300 botütést kaptak, a miért a plebanust befogadni nem akarták. Feltűnő, hogy 1711. jun. 15-én valamint a feljebb jelzett időben és 1714. március 12-ikén, tehát háromszor is volt ugyanazon tárgyban tanú kihallgatás, s mi több : bár ez utóbbi év «Nemes Hontvármegye szolgabirák uraimék közül egyik, egy esküdt urammal, menjek el füzesgyarmati lakosokntk instanciájokra istálni,