Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-17 / 20. szám

nünket mennyei tűzze], igaz lelkesedéssel s áldás lesz a munkán, melyet végezünk. Fehérvár-Csurgó, 1891. május 11. Thúry Etele, ref. lelkész. Miután e b. Lap t. szerkesztője kegyes volt még kéziratban velem közölni a fentebbi meleg érdeklődésből és a M. Prot. írod. Társaság ügyéért való lelkesedéstől áthatott sorokat, a bennök foglalt kérdésre vonatkozólag azonnal feleletet is adhatok, s a Társaság elnöksége nevében van szerencsém jelenteni, hogy bár — a mint a nyilt levél tisztelt írója is igen helyesen megjegyzi — az alapszabályok értelmében az alapító tagokat csak a Protestáns Szemle és az egyháztörténelmi monográfiák illetik, mégis az elnökség, a Társaság iránt való érdeklődés fokozását és az ügynek minél nagyobb mérvű fejlesztését óhajtván, azt hiszi, hogy majd az igazgató-választmány és a közgyűlés utólagos jóváhagyását is megnyerheti ama tervének, hogy a népies kiadványok minden füzetéből az alapitó tagoknak is küld a Szemlén és Monográfiákon felül egy-egy példányt, hogy így főleg a parochialis könyvtárak lassankénti megalakulását is elősegitse. A nyilt levél t. írója nemes intentiójával megegyezőleg mi is úgy véljük és talán nem hiában reménykedünk abban, hogy ezzel az intézkedéssel egyházaink közül majd többeket megnyerhetünk a Társaság részére alapitó tagokul annyival ís inkább, mert alapszabályaink értelmében az erkölcsi testületeknek csak az alapítványi összeg évenkénti 5 °/cro

s

kamatját kell biztositaniok, s azt hisszük, hogy ez 5 frtnyi összeget a kisebb egyházak presbyteriumai is készséggel szavazandják meg, ha ezzel nemcsak a gyülekezetek műveltebb tagjai, de egyszersmind az egyszerű és olvasni szerető nép számára való lelki táplálékot is megszerezhetik. — A n. é. lelkész urakat és a t. presbyteriumokat biztosithatjuk, hogy az Irodalmi Társaság elnöksége és ig. választmánya a legnagyobb készséggel igyekszik minden lehető méltányos kívánságnak megfelelni, csak őket meg hassa át az ügy iránt való szeretet és ők igyekezzenek hathatós támogatásukkal biztosítani a Társaság anyagi fennmaradását. — «Egyenlő akarattal)) valának együtt a tanítványok amaz első pünkösd ünnepén, s ezért vevék a szt lélek ajándékát. Legyünk együtt mi is mindnyájan egyenlő akarattal s ama kettős láng nyelvek nekünk is majd csodával határos erőt ádandanak! Budapest, 1891. május 15. — Kenessey Béla, a M. Prot. írod. Társ. titkára. ** Töredékek nagy-lónyai és vásárosnaményi Lónyay Jánosné szül. Lónyay Florentina Emlékirataiból. I-ső kötet : Visszaemlékezések. Közre bocsátja Lónyay Etelka. — Lónyay Jánosné, gr. Lónyay Menyhéit, Lónyay Albert, János és Etelka édesanyja, egy magas műveltségű, lángoló hazaszeretet és mély vallásosság erényeivel ékeskedő, fenkölt szellemű, páratlan szívjóságú nő volt. Egész életében naplót vezetett, ebbe rakva le él menyeit, aggodalmait, örömeit, magas röptű szelleme dús kincseit, melyeket szép lelkű leánya, Lónyay Etelka urnő most a rendkívül érdekes „Töredékek^-ban bocsátott közre. Mi, kik szerencsések valánk a Lónyaycsalád körében pár évet eltölteni, kettős érdeklődéssel olvasgattuk annak a magas szárnyalású, magasztos lelkületű nőnek gyönyörű reflexióit. Egy példás nő, gyöngéd hitves, fenséges édes anya, lelkes honleány, átszellemült keresztyén lélek megnyilatkozásai ezek. Tele hévvel, női bájjal, keresetlen természetességgel, eszményi hittel és bölcs realismussak A nőiesség, a családias érzés, a honleányi erények, a vallásos élet remek virágai egy szép csokorba kötve. Ez első kötet a szabadságharcot követő évekről szól, s megható tanúságot tesz Lónyayné honleányi mély érzéséről. A nemzeti elnyomatás, a nemzeti elborulás, a honfiúi aggodalom és bánat hű tükre ez a könyv. A mint egy lelkes honleány szép lelke nemzetével együtt érez, együtt kesereg, együtt hisz, együtt remél, együtt imádkozik. A mint egy fenkölt szellemű anya a felszabadult haza örömében, országos nevű fiai munkájában örül, gyönyörködik s szeretetével, tanácsával, imájával részt vesz. — De ez a könyvnek csak egyik oldala. A másik az a mélyen vallásos, tiszta evangeliumi íz, szín és erő, mely fölemel, megnyugtat, kiengesztel és boldogít. A mikor szereplő fiaival együtt döbben meg a «patens» miatt, együtt lelkesedik a dicső ellenállás fölött ; a mikor a haza sorsa fölött elborult lelke a vallás erejében, a gondviselés hitében talál vigasztalást; a mikor nemzete, családja, fiai sorsának jóra fordultán hálaimába olvad lelke; a mikor a természet szépségeinek szemléletén, hazája sorsának változataiban mindig és mindenütt az Isten ujját látja : szép lelkében az evangelium megelevenedését látjuk. — Az érdekes könyvből nem sokára mutatványokat is közlünk. ** Az énekeskönyvi előmunkálatok Ill-ik füzete is megjelent, mely 4 íven 32 átdolgozott zsoltárt és 6, többnyire uj dicséretet tartalmaz. Ezt is behatókig fogjuk ismertetni, mert szükségesnek tartjuk, hogy a kritika szabadon érvényesüljön. E füzet is kapható Fejes István lelkésznél, az énekügyi bizottság elnökénél Sátoralja-Ujhelyen. ** Isten és a világ. Különös tekintettel a természettudományokra, írta dr. Prohászka Ottokár. Esztergom. 1891. Buzárovits G. nyomása, 241 lap, ára? — Nagy érdekű vallás-bölcsészeti és apologetikai tanulmány, mely a vallásos hit jogosultságát természettudományi alapon, természettudományi fegyverekkel bizonyítja. Tartalma: Isten léte, a cosmilogicus érvek, a teleologicus érvek. A szerves világ eredete és az Isten. A szerves világ sokfélesége és az Isten : a leszármazás problémája, a darvinizmus. Isten a történések mechanismusában. — Behatólag fogjuk ismertetni. ** Szeder-indák. Elbeszélések. Irta Baksay Sándor. Budapest, Franklin-társulat, 1891. ára fűzve 2 frt, díszkötésben 2 frt 50 kr. — Tartalma: Jáhel. Babett. Három kereszt: I. a fehér, II. a fekete, III. a házaló kereszt. Recipe. Terjedelme 322 1. — A classicus író ez ujabb elbeszéléseit nemsokára ismertetjük. Addig is jelezzük, hogy a «SerpÍt humi tutus» jeligével ellátott «Szederindak)) 'méltó társa a aGyalog ösvény»-nek. Az az erő, az a tőről metszett magyarság és zamat, az a színdús irály, szóval azok az írói kiválóságok érvényesülnek e díszes kiállítású kötetben is, melyek Baksayt általában jellemzik. Melegen ajánljuk. ** Törvény kiadások. Törvény a kisdedóvásról, kiegészítve az idézett törvényekkel. Budapest, 1891. Az Eggenberger-féle könyvkereskedés kiadása. Ára 20 kr. Csinos szöveg-kiadása az 1891. XV. törvénycikknek. — Ráth Mór kiadásában megjelentek a következő törvény-kiadások: «Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről)) (1891. XIII. t. c.). Ára a végrehajtási utasításokkal 40 kr. «Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről.)) (1891. XIV. t. c.) Mindkét törvénycikket jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázatokkal ellátta Fritz Péter, a budapesti keresk. és iparkamara tollvivője. Ara 50 kr. — „A kisdedóvásröl" szóló 1891. XV. t. c. szintén Ráth Mór ismert csinos kiadásában, jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátva. Ára 40 kr.