Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-10 / 19. szám

lőben nagy bankét volt. A lelkes társaság, mely 44 főből állott, ott a lakoma alatt 1500 frtot irt alá egy a főgimnáziumban létesítendő alumneum javára, s annak egy részét azonnal le is fizette. (B. H.) * A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság alapító tagjaiul ujabban beléptek a görbedi ref. leányegyház és Ferenczy Imre nagybányai ref. s. lelkész, rendes tagokul : Szabó Samu bodgyai ref. leik. és Berghoffer Károly tanár (Gyömrő). * Belmisszió a budapesti ref. egyház körében. A VI. és VII. kerületi kültelken lakó ref. hívek magható ünnepélylyel ülték meg a mennybemenetel napját. Az Erzsébet királyné útján bérelt csinos, virágokkal díszített teremben gyűltek össze isteni tiszteletre, melyre a ref. egyháztanács buzgó tagja, Szilassy Aladár is kirándult. A hívek falár többször jöttek össze közös áhítatra egyesek által több-kevesebb időre felajánlott helyeken, míg elhatároztak, hogy isteni tiszteletek tartása végett egyelőre termet bérelnek. E termet avattak most az első ott tartott isteni tisztelettel az Úr hajlékává. A gyülekezet buzgó közös, s a ref. theologusok csinos karéneke után Keresztesi Sámuel budapesti ref. hitoktató, aki a kültelki elszortságban eddig is sokat tett már a hitélet felélesztésére, mondott buzgó imát s prédikált arról, hogy a hit szemei ma is láthatják 1) az Isten Fiát, a ki szeretetből jött a földié, s itt az Isten országát megalapította, s 2) a hatalmas királyt, ki híveit ma is védi, segiti s diadalra juttatja. Ezután ismét karének következett s a szép ünnepélyt, melyen az adakozásból 14 frt jött össze, a gyülekezet éneke zárta be.— Elismerésünket fejezzük ki a budapesti ref. egyház vezetőinek, akik ismét egy forrást nyitottak az evangeliomi örök vize után szomjúhozok számára. — (X.) *' Swedenborgiánusok Budapesten. Swedenborgnak, a híres svéd theozophnak mar több, mint 20 év óta vannak hazánk fővárosában is hívei. Múlt vasárnap május 3-án d. u. 5 órakor pedig megtartották első nyilvános istenítiszteletöket a lakatos-utezai 4. sz. házban. Ima után Dr. Dániely, fővárosi ügyvéd, felolvasta a Ján. Jelenésekről irt könyve XXI. részéből az új Jeruzsálemről megirtakat, s néhány szóval megmagyarázta, hogy a város kapuiról s fundamentomának köveiről elmondottakat nem kell betű szerint venni, hanem hogy mindez a swedenborgiánusokra vonatkozik. Ok az új Jeruzsálem, az lij egyház. Ez alapgondolatot Dr. Dániely magyar beszéde urán Dr. Nahrhaft németül fejtegette tovább. Elmondta, hogy a szent írás szellemi értelmét Swedenborg, kinek arczképe ott függött a terem falán, fedezte fel ("tehát Ágoston, Kenpisi Tamás, Luther, Kálvin, Bunyan, Dévai Bitó nem tudtak még róla.) Előterjesztette továbbá a swedenborgiánusok alaptanait, melyeket szerinte' e két tételben lehet összefoglalni : 1) Egy az Isten. 2) Az embernek az Isten parancsolatai szerint kell élnie. E főtételek azután több altételre oszlanak, melyek közül a legnevezetesebbek a szentháromságra, az eredendő bűnre, a váltságra, a tiz parancsolatra, a házas életre, s a Krisztus második eljövetelére vonatkoznak. A szent háromságot, dr. Narhaft szerint, ugy kell értenei, hogy az egy Isten a Jézusban megjelent, s a Jézus szellemi felével Isten volt, testi életével Fiú s a belőle kiáradó erő a Szent Lélek. Az eredendő bűn hajlandóság a bűnre. A váltságra nézve nem a Krisztus halála a fő dolog, hanem élete, melylyel példát adott. A tiz parancsolat a civilízátió s humanitás egyik legfőbb eszköze. A házasságtörést egy felekezet sem itéli el ugy, mint a swedenborgiánusok (?) A Krisztus második eljövetele már megtörtént, de természetesen csak szellemileg. — Nem hisszük, hogy a swedenborgiánusok valami nagyobb bajt idéznek elő, de annyi kétségtelen, hogy a szekták szaporodása is intő jel, felhívó szózat: tegyünk meg mindent, hogy egyházunk minden egyes tagja megkapja valláserkölcsi táplálékát. — (X.) * Debreczen kegyúri jogai. Debreczen városa régóta vitában áll a kormánynyal a kath. kegyúri jogok gyakorlása fölött. A város vonakodik kegyúri jogokat gyakorolni a pápista egyház felett, s a templom renoválás másfél ezer frtnyi költségeit nem akarja kifizetni. A miniszteri rendeletet, mely a fizetést ismételten meghagyja, a f. hó 8-án tartott városi közgyűlés újólag törvénybe ütközőnek mondja és elhatározta, hogy ismét felir a kultuszminiszterhez, hogy a rendeletet vonja vissza vagy a végrehajtást függeszsze fel addig, mig a város által e tárgyban a képviselőházhoz benyújtott felirat elintéztetik. — Ugy látszik a kultuszminisztériumban még mindig kisért a «Regnum Marianum» szelleme ! * Adalék az unitárius történetíráshoz. E cím adható azon «Nyilt levél»-nek, melyet Kálmán Farkas gyomai lelkész Révész Kálmánhoz, a ((Dunántúli Prot. Lap» szerkesztőjéhez ennek ((Unitárius történetirás» cimű röpiratának kiadása alkalmából intézett. «Még boldogult «Vigil» koromban észrevettem én — mondja Kálmán Farkas — többféle machinatiokat, melyeket a mi drága unitárius felebarátaink itt-ott ellenünk elkövetnek, s az időben a 'budapesti egyházi lapban fel is szóllaltam. Láttam, tapasztaltam sok alattomos fondorkodásokat, különösen azt az engesztelhetlen gyűlölséget, melylyel irántunk viseltetnek, sőt még azt is tapasztaltam, hogy a rosz vicceket is megengedik maguknak.)) Ezután adatokat sorol fel az unitárius történetírók, leplezetten Jakab Elek, megnevezve Kanyaró Ferencz eljárásáról, melyek dicséreteseknek nem igen mondhatók. — A mi minket illet, mi világért sem gyönyörködünk a felekezeti torzsalkodásokban, s határozottan többre becsüljük a vallás-erkölcsi és egyházi élet belső építését; de ugy látszik, hogy korunkban a hitvitázás a históriai Jetditések mezején ismét divatba jön s e téren a tudományos, önvédelmet és polémiát teljesen jogosultnak tartjuk, mint az egyházi öntudat ébredésének és elevenségének bizonyítékát. * Reusz Ede strassburgi theol. tanár, a németfrancia theol. irodalom egyik kiváló művelője, a mult héten 86 éves korában elhunyt. Irodalmi működésének súlya a bibliai tudományokra esett, mely téren bibliai bevezetéstana, vagy a mint ő nevezte, a szentiratok irodalomtörténete a legjobb a maga nemében, francia biblia-fordítása pedig a legkiválóbb biblia-fordítások közé tartozik. Tudományos egyéniségének egyik jellemző vonása, hogy németek és franciák azt tartották róla, ő ismerte legalaposabban Kálvint és műveit. A theol. tanári pályán 60 évig működött, miből a legtöbb időt Strassburgban töltötte. 1888-ban nyugalomba vonult, de emeritus tanári éveit is részint Kálvin művei kiadásával, részint francia biblia-fordításának németre átültetésével töltötte. * A buddhaizmus divatja. Páris ujsághajhászó társadalma az utóbbi években egész komolyan foglalkozik a buddhaizmussal. A Sorbonneban de Róni tanár prédikálja ezt a tant és előadásait mindig nagy közönség látogatja. A tanár szavai szerint az a mozgalom, mely a gondolkozók figyelmét a buddhaizmus tanainak tanulmányozására fordította, csodálatra méltó dolgok megismerésére vezet bennünket. A legkomolyabb párisi lapok szívesen nyitják meg hasábjaikat a buddhaizmusra vonatkozó minden közleménynek, s a Buddha-vallás