Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-11 / 2. szám

szerény, teljesítse híven kötelességeit a körben, melyet számára kijelölt a gondviselés, ne csak prédikálja a hitet s szeretetet, hanem valósítsa is meg életével, szóval legyen élete egy jól irt, igaz könyv: az ily ember igen gyakran többet használ, mint sok kétes értékű irodalmi férfi. És Székely Károly élete egy jól irt igaz könyv vala; fájdalom, hogy oly hamar félbe szakadt. Azonban így is szolgáltat az ő élete nekünk eg) nem megvetendő tanulságot, azt nevezetesen, hogy a református papi hivatal a társadalom jelesbjei szemében egy általában nem lealacsonyitó, mit ma nagyon sokan hirdetni szeretnek. Jellem, képesség, tanultság, s műveltség párosulva a tiszteletre méltó papi hivatallal, inponál a legelőkelőbbeknek is, és ezek készséggel adják meg a kellő tiszteletet, örömest emelik magukhoz s szivesen társalognak minden művelt reform, pappal, a nélkül, hogy szolgaiságot kívánnának tőle. Ilyen volt Székely Karoly magán s hivatalos érintkezéseiben, s ha hozzá veszszük a hivatali buzgalmat és kiváló papi képességeket is: elképzelheted szives olvasóm, hogy mit vesztett az ő halálával heves-nagykúnsági egyházmegyénk. Szellemi képességeit szülelesével nyerte, néhai jó szüleitől, Székely Mihály m.-turi tanitó és neje Szondi Zsuzsána asszonytól 1836. szept. 8-án"; a papi hivatást pedig a Szondi családtól, melyből egyházmegyénknek e században 4 papja volt; egyike ezeknek Szondi György m.-turi lelkész és esperes. Atyai ágon is volt egy jeles pap elődje: Georgins Székely de Bihar, marosvásárhelyi prédikátor, kipek családját 1654-ben emelte nemesi rangra II. Rákóczy György. Tanulmányait a m.-turi jóhirű gimnasiumban bevégezvén, a bölcsészeti és theologiai tanfolyam hallgatására Debreczenbe ment 1851-ben s onnan kiváló sikerrel bocsáttatott külföldi útjára. Németország, Hollandia, Belgium és Francziaországban 2 évet töltött, mindenütt gyarapítván szellemi kincsek ; majd hazaérkezte után előbb 2 évig mint magánnevelő működött tál a Dunán a Sárközy családnál és csak 1862-ben lépett a papi pályára, mint kisújszállási káplán. 1363-ban már m.-turi időközi lelkész lett s innen ment Kunhegyesre 1866-ban az irodalmi névvel ékeskedő Kuliffay Zsigmond mellé ,kineknyugalomba vonulásával 1866. dec. 2-án rendes lelkészszé választatott meg. 1869-től kezdve mar kettős működésben találjuk: nemcsak mint kunhegy esi lelkész hódítja meg híveinek lelkét, hanem mint egyházmegyei tisztviselő is mindig nagyobb és nagyobb clösmerésben részesül. Előbb mint ideiglenes, majd mint rendes egyházmegyei főjegyző szerepel s e hivatalában páratlan szorgalmat, beletást, tapintatot tanusit; jósággal párosult szigorúsága a hanyagokban félelmet, az érdemesekben tiszteletet szerez nevének és 2 évtizeden át egyházmegyénk minden nevezetesebb lényénél találkozunk nevével. Az egyház közéletének tett szolgálatai folytán 1881-ben zsinati képviselővé, majd az uj törvények értelmében elrendelt általános tisztújítás alkalmával 1883-ban esperessé választatott s vitte hivatalát lelkiismeretes ügybuzgalommal a közügynek fel— virágzására, mindaddig, míg a kegyetlen halál ki nem szólította körünkből. A részvét \alóban páratlanul ínposans módon nyilvánult temetése alkalmával; csupán 5 egyház nem képviseltethette magát a járhatatlan rossz utak miatt. Temetésén egyházkerületünk agg püspöke, az egyházkerületi főjegyző, Tóth Sámuel által képviseltette a kerületet és Joó István tanitóképezdei igazgató által a debreczeni főiskolát; maga nem jöhetett el ^szeretett jó barátjának)) temetésére, miként a küldött koszorún nevezte a boldogultat. Az esperesi karból személyesen ott volt Szabó János békés-bánáti esperes, többen levélre bízták részvétök kifejezését. Az egyházmegyéből mintegy 60-an jelentek meg, papok, tanárok, káplánok és tanítók egyházaik képviseletében, hogy részvétüket kifejezzék a kúnhegyesi egyház több ezerre menő híveivel együtt a boldogultnak végtisztesség tételén és osztozkodjanak az özvegynek, Barcsay Janette úrnőnek fajdaldalmában, kivel 1878. okt. t2-én kelt egybe. A templomban rövid imát és orátiót — a boldogultnak barátja s egyházmegyei tisztársa, Madarász Imre' főjegyző és tanácsbiró tartott, fájdalomtól tépett kebellel méltatván érdemeit a megholtnak, mint lelkésznek, mint esperesnek, mint férjnek és barátnak, A sírna! rövid búcsúbeszédet alólirott mondott. Nyugodjál csendes sírodban Te oszlopembere egyházmegyénknek; életed gyümölcsöző volt az egyházi élet terén. Sok szép koszorú borította koporsódat, mi szebbet fonunk az elismerés, kegyelet és hű emlékezetből, mert ez hervadhatatlan s nincs felette hatalma az időnek. Isten veled ! Kenderes. Győry Lajos, egyházmegyei tanácsbiró. IRODALOM. ** Magyar Philosophiai Szemle. Szerkeszti Bokor József. Az 1890. évf. V. és VI. kettős füzetének tartalmát három nagyobb értekezés, egy könyvbirálat s a philosophia világirodalmának 1887 —1888. évi könyvészete képezik. Dr. Kuncz Ignácz pozsonyi jogtanár a küszöbön álló állami közigazgatás kérdését tárgyalja ((Önkormányzat)) cím alatt. Azt fejtegeti, hogy a reformot történeti és bölcsészeti alapon kell megoldani. A történeti szempont arra utal, hogy a népélet sajátságait és a szakszerűség követeléseit megtartsuk. A philos. szempont pedig a társasági- és nemzeti állam szigorú megkülönböztetését követeli. Bőhvi Károly pesti ev. gimn. tanár «A lélektan ismeret-elméleti alapjai)) címen az öntudat kérdését veszi beható tárgyalás alá. Ismerteti a kérdés történeti oldalát, azután dialektikáját, végre a szellem fogalmát. Szerző szerint a szellem oly organismus, melynek különböző természetű tényezői vannak s ezek között leglőbb és legönállÓDb az öntudat. Pikler Gyula bevégzi «Az objectiv létben való hit lélektana)) c. értekezését, melyet az akadémiában olvasott fel. Az értesítőben Sebesztha Károly bírálja Felméri Lajos Neveléstudományát, melyet nagy olvasottságról tanúskodó, de olyan munkának tart, melynek nincs önálló gondolatja s az inductió is hiányzik belőle, melyet pedig a szerző sokat hánvtorgat. A vaskos füzetet gazdag bibliográfia zárja be. A «M. Ph. Szemlew nagyon érdemes a pártolásra. Bölcselete józan, a galvanizált Aqu. Tamás-féle clericalismushoz semmi köze. Előfizetési ára egész évre 5 frt, mely a szerkesztő-kiadóhivatalba (Budapest, Kecskeméti utcza 6. sz.) küldendő. ** Az „Evanyelische Glocken" című havonként kétszer Pozsonyban, Hollemng Károly ev. lelkész gondos szerkesztésében megjelenő vallásos lap a folyó évvel immár III—ííc évfolyamába lépett. A derék lap múlt évi folyama is híven szolgálta az ág. evang. egyház érdekeit. Hitépitő, egvháziasság fejlesztő közleményeit egészséges evang. szellem hatja át s ismertető közleményei híven vissztükrözik a luth. egyház jelentősebb