Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-03 / 18. szám

BELFOLD. A szathmári egyházmegye tavaszi gyűlése. Tavaszi közgyűlésünket az elnökség ápril 16. és 17. napjaira tűzte ki a szathmári ref. gimnázium tanácstermébe. Ezt megelőzteg, a márcz 9-én Majtison összegyűlt lelkészek megállapodása folytán, esperes ur 15-ére egyetemes lelkészi értekezletre hívta meg a körbe belépni kivánó lelkészeket. Nagy érdeklődéssel néztünk ez értekezlet elé, hogy vájjon amaz évek óta szunnyadozó halottat az indítványozó ifjabb társaknak sikerülend-e feltámasztani ? No igen ! mert ez az eszme nem uj dolog nálunk. A 70-es években megkisérlettük volt már mi azt, és felállítottuk a lelkészi értekezletet, több kisebb körre felosztván az egyházmegyét; mintegy pár évig össze is gyűltünk rendesen, felolvasást is tartott egyik-másik társunk, az ülést aztán rendcsen cmagnum áldomás» zárta be. Minthogy azonban ez összejövetelek nem bizonyultak nálunk életrevalóknak : lassanként elmaradtak s az értekezlet az egész egyházmegye területén szépségesen elaludt. Most néhány lelkesülő ifjú társunk ezen alvó értekezletet kívánta felkölteni. Az ügy iránt érdeklődő lelkész:ársak az esperesi felhívásra megjelentünk tehát Szathmáron a kitűzött helyen és időben. Esperes ur, mint korelnök, megnyitotta az ülést és felolvastatta a majtisi értekezlet jegyzőkönyvét. Eljött az értekezletre egyházmegyénk derék gondnoka Isaák Dezső ur is, egyik világi tanácsbiránkkal együtt. Megindult az eszmecsere pro et contra; sőt heves vitává fejlődött. Az értekezlet hívei erősen agitáltak az ügy mellett és sürgették az alapszabály-terv tárgyalását; az ellennézetűek pedig nem kívántak annak tárgyalásába bele menni. t

Nagy szenzációt keltett az egyházmegyei | gondnok ur felszólalása, aki a szabály-terv meghajlása után elsőben is kérdésbe tette, hogy neki, mint világi egyénnek, van-e helye ezen értekezletben? S miután megjelenése általános helyesléssel találkozott: egész aggodalommal nyilatkozott a tervbe vett értekezlet ellen mivel — úgymond — annak a szabály-terv szerint Csak a lelkészek lehetnek tagjai. Hivatkozott példákra, a midőn a vallás, egyház és haza megmentésénél szüksége volt a lelkészi testületnek a világi elemre is, és közös erővel csudákat műveltek ; s ma a világi elemtől a lelkészek külön akarnak válni, mintegy külön kasztot és ordót alakítani. O a maga részéről aggodalommal telik el az így megalkotandó lelkészi értekezlet iránt. Gondnok urnák ezen felszólalása éles discussiót provokált. Végre esperes ur az ő megszokott tapintatos bölcseségével ketté vágta a vitát, javasolván, hogy az ((értekezlet ne csupán lelkészi, hanem egyetemes egyházmegyei értekezlet legyen, a melyben minden gyűlési tag részt vehessen és az rendesen az egyházmegyei közgyűlést megelőző napon tartassék, hogy ott a fontosabb és közérdekű tárgyak előre megbeszéltessenek. Ez azonban nem zárja azt ki, hogy a lelkészek kisebb körökbe össze ne gyűlhessenek és a gyakorlati lelkészet körébe eső dolgokat egymás közt meg ne vitathassák. Ehhez nem szükséges alapszabály. Az önmunkásságra szinte felesleges a társakat mintegy iskolaikig kötelezni és azért őket megrendszabályozni, s a tagságért dijat fizettetni, mert aki munkálkodni akar, ott van az irodalmi tér, ott képezheti és kitüntetheti magát bárki is.» Esperes ur javaslata a jelenvoltak által lelkesedéssel fogadtatott; és miután jelenben is volt olyan ügy, melyet a közgyűlési tárgyalás előtt kívánatos volt megbeszélni: esperes ur a gyűlés első napjának délutánjára kitűzte az egyetemes értekezletet s ezzel az ülés feloszlott. Másnap reggel a díszesen kiépített gimnázium tetején lengő nemzeti lobogó jelezte, hogy a szathmári egyházmegye gyülekezetei gyüléskeznek a város kebelében. Délelőtt 10 órakor felvonultunk a gimnáziumba, hol a régi tanácshelyiség az ujabb berendezés folytán fizikai tanteremmé alakíttatván, a középső emelet északi végében nyitott uj tanácsteremben elfoglaltuk helyünket s Kiss Áron esperes ur buzgó imája után a gyűlést megnyitotta. Mindenek előtt a tárgysorozatot olvasta fel, s azután az egyházmegye valláserkölcsi, szellemi és anyagi állapotát feltűnő terjedelmes jelentését terjesztette elő, mely szerint a vallás-erkölcsi élet az egész egyházmegye területén megnyugtató. A szeretet munkái, a vallás oltárára tett adományozások ez évben is elismerésre méltóan nyilvánulták.- A szathmári ref. gimnázium 7-ik és 8-ik osztályának felállítására egyes buzgó hitrokonok szintén jelentékenyen adakoztak és itt elismeréssel kell kiemelnünk Lubi Géza nagyari földbirtokost és országgyűlési képviselőt, aki a gimnázium javára 200 frt alapítványt tett és azt az egyházmegyei gondnok ur a gyűlés színe előtt a gimnáziumi alapgyüjtő bizottság pénztárnokának, Tabajdi Lajos szathmári lelkésznek álul is adta. Az egyházmegye népessége a jelentés szerint a következő: összes lélekszám 47,142; uj házas 422, visszás házaspár 14, s ezek közül kibékült 10, elvált 4 pár; törvénytelen házasság van 129. Született törvényes ágyból 1906, törvénytelen ágyból 254, összesen : 2160; halva született 37. Más felekezetből hozzánk áttért 17, tőlünk kitért 12. Meghalt 1432. Iskolaköteles 6 — 12 évig 5421; iskolába jár 5156; iskolába nem jár 140, az iskolát idő előtt elhagyta 125. Tanköteles 13 —15 évig 2320; iskolába jár 552, nem jár 1768. Konfirmáltatott 773. Az iskola mulasztás 47 egyházban tetemes, 20-ban pedig kevés. Rendes lelkész van egyházmegyénkben 66, segédlelkész 12. Tanitó van 88, és pedig okleveles 30, igazolványos 30, kibocsátott 6; rendes lelkész-tanitó 12, segédlelkész-tanitó 6, nem képesitett 4.Kitűnő eredménynyel tanított 18, dicséretesen 38, elegendő 30, nem elegendő eredménynyel 2. Iskolaépület van 73 s ezekben 87 tanterem. A tantermek közül kellően felszerelt 38, hiányos 49. Törvényszerű iskola 60, tűrhető 26, tarthatatlan 1, 2 iskola most épül. Az esperesi jelentés után a segédlelkészi és tanítói változások erősíttettek meg. Bartha Géza Csengerből segédlelkészül édes atyja mellé Oköritóra; Csengerbe káplán-tanítóul a debreczeni főiskolából Dávid Sándor hittanhallgató választatott. Porcsalmára segéd-tanítóul a debreczeni képezdéből Szabó Béla hozatott; Szamos Újlakra tanítóul a bányai egyházmegyéből folyamodó Horváth Pál megerősíttetett. Penyigére Papp József gyügyei; ennek helyére Józsa Antal atyai, Átyába Bernáth Károly ricsei tanitó helyeztetett át; Ricsén pedig több egyháztag kérelmére az iskola vezetésével ideiglenesen a lelkész bízatott meg. Hézser Bertalan t.-kóródi tanitó oklevele bemutattatván, tudomásul vétetett. A lelkészjelölő bizottság tagjaiul titkos szavazat utján megválasztattak : Szarka Boldizsár, Tabajdi Lajos és Farkas Antal rendes; Bartha Zsigmond, Illyés István és Csepelyi Miklós tanácsbirák póttagokul. A géberjéni kisded egyház tanitó fizetésének csekély volta miatt az egyházmegyétől segélyeztetést kért.