Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-26 / 17. szám

felirat : (<1791, és 1891. május 3.)) Mert száz évvel eze­lőtt e vasárnap történt, hogy a két evang. hitvallás ((min­den egyházában hálaadás mondatott a mindenható Isten­nek és a tárgyhoz alkalmazott egyházi beszédek tartat­tak a néphez» ((meggyöngített jogaink és szabadságunk visszaállításáért)) Ezért az evang. hittestvérek egyetemes gyűlési határozatból országszerte május j-án fogják megtartani a jubiláris ünnepélyt, melyre az egyházke­rületek püspökei körlevelekben szólították föl a gyüle­kezeteket. Az ünnepélylyel országszerte offertoriumok vágy gyűjtések lesznek összekötve a Leopoldinum ja­vára. Bizony szép volna, ha Sárkány püspök ur kör­levelének lelkes szavai szerint «midőn az 1791 -ik évi alaptörvény emlékére közegyházunk országszerte ünne­pélyes istenitiszteletet fog tartani : minden evangélikust ott találna az Isten házában az emlékezetes nap». * A jogtudományi államvizsga átalakítása. Az igazságügyi és közoktatási miniszterek, a mint Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter a képviselőház folyó hó 21-iki ülésében kijelentette, megállapodtak a jogtudo­mányi államvizsga eddigi rendszerének átalakítása s ezzel kapcsolatban az ügyvédségi törvény módosítása tárgyában s megállapodásaik legközelebb szakférfiakból álló enquete elé terjesztetvén, még ez év folyamán novelláris törvényjavaslat alakjában be fognak nyújtatni a képviselőháznak. A tervezett átalakítás célja az, hogy a jogtudományi államvizsga kellő szigorítás s a tárgyak megfelelő megállapítása mellett azonos alapját képezze azon elméleti képzettség igazolásának, mely ugy a gya­korlati bírói, mint az ügyvédi vizsga letehetéséhez szük­séges; s hogy ennek folytán mellőztessék az ügyvédi vizsgánál is a jogtudorsng előfeltételének megkövetelése. A miniszter az ápril 23-iki ülésben a gyakorlati birói vizsgára vonatkozólag pedig kijelentette, hogy ez össz­pontosítva lesz a fővárosban s ugy fog szerveztemi, hogy a kifogástalan ügyvédi vizsgával egy színvonalon álljon. A doktorátus tehát jövőre tisztán tudományos gradus lesz, úgy a mint a ref. konvent a legközelebbi gyűlésen elfogadott határozatában kívánta. * A Mária Dorothea-egyesület köréből. Ez 1885-ben alakult s azóta évről-évre szélesebb kiterje­jedésben és mind áldásosabban működő egyesületünk az általa fentartott tanítónők Otthonában (VIII. Orczy-út 6. sz.) e hó elején nevelőnőket közvetítő intézetet nyitott. Áz elhelyező iroda kizárólag művelt nők helyközveti­tésével foglalkozik, tehát nevelőnők, gyermekkertésznők, zongora- és nyelv-mesternők, társalkodónők, bonneok, egyszóval nem cselédi viszonyban álló nők ideiglenes vagy állandó elhelyezésével. Az elhelyezés díja jelenté­kenyen csekélyebb, mint az üzleti célból fenálló elhe­lyező irodáké. Az egyesületi tagok — akár állást keresők, akár alkalmazók — fizetik a közvetített állomás évi díjának i°/0 -át s levelezési díj fejében 50 krt; nem egyesületi tagok fizetik a közvetített állomás évi díjá­nak 3 °/0 -át és 1 frt levelezési díjat. Figyelemre méltó, hogy a Budapesten székelő németországi főkonzuli hivatal a Mária Dorothea-egyesületet bízta meg a Németországból jövő nevelőnők elhelyezésével. Az egye­sület elnöke özv. báró Nyári Adolfné, alelnökei Bischitz Dávidné és Herich Károlyné úrnők s Tóth József tan­felügyelő ; titkára dr. Bartoniek Géza tanár, pénztár­noka Zirzen Janka, a közvetitő iroda vezetője Radnay Jenőné szül. Vámossy Ilona úrnő. E praktikus és hézag­töltő intézményre felhívjuk olvasóink figyelmét. * Tanulmányi versenyek. Csáky Albin gróf köz­oktatásügyi miniszter az oktatás intenzivebbé tétele végett egymásután meghonosítja nálunk a tanulók szor­galmának és ambíciójának növelésére szolgáló verse­nyeket, de nem a francia concourse-ok mintájára, a melyek csak külső kitüntetésekkel járnak és tisztán Írásbeliek. A miniszter már ki is dolgoztatta e verse­nyek tervét Klamarik János miniszteri tanácsossal, a középiskolai ügyosztály vezetőjével. Versenyre csakis azokat a tanulókat bocsátanák, a kik kitűnő sikerrel tették le az érettségi vizsgálatot. A verseny tárgyai volnának a magyar nyelv és irodalom, latin nyelv (vagy reáliskolai tanulóknál a francia nyelv), történe­lem és mennyiségtan. A verseny első része írásbeli volna. Csak azokat bocsátanák a szóbeli versenyre is, a kik az Írásbeli versenyen mint legkiválóbbak győztek. A szóbeli versenyen is győztesek nemcsak külső kitün­tetésben részesülnének, hanem évi három-négyszáz fo­rintos ösztöndijakban is, egyetemi tanulmányuk idejére, ugy, hogy az ily tanulók felsőbb tanulmányaikhoz az eszközöket, a melyek napjainkban jelentékenyek, bőven megszerezhetnék. Ily versenyeket egyelőre csak a fő­városban tartanának, később Kolozsvárit s aztán az ország más nagyobb helyein is. A verseny egzamináló bírálóit különböző középiskolák tanárai, a többi bírálót pedig nemzeti kulturának független állású kitűnőségei közül választanák ki. * Külön anyakönyv-vezető hivatal Debreczen­ben. A debreczeni lelkészi kar, mint ottani laptársunk irja, f. hó május i-én külön anyakönyv-vezető hivatalt állit fel, melynek főnöke minden egyéb lelkészi szol gálattól felmentve, tisztán ide tartozó teendőinek él; évi díjazása a kiadványok közös jövedelméből 1000 (ezer) forint, hivatalos helyisége pedig — az egyház­tanács hozzájárulásával — az egyház középületében leend. Az uj hivatal vezetésével a f. hó 13-ik napján tartott lelkészi értekezlet egyhangúlag Ladányi Gyula eddigi segédlelkészt és anyakönyv-vezetőt bízta meg, ki e nemű teendőit eddig is lelkiismeretes pontossággal és buzgósággal teljesítette. — A figyelemre méltó intéz­kedés elismerést érdemel, az egyháztagoknak nagy köny­nvebbségére lesz, az anyakönyv-vezetés teljes pontos­ságának növeli a garantiáit. Mi különösen a lelkészek szempontjából várunk üdvös eredményeket ez intézke­déstől, mert felszabadulván ez időrabló munkától, most már teljes erejükkel a lelkipásztorkodás/iák, a cura pas­toralisnak, az égyháztársadalmi tevékenységnek, a gyüle­kezet vallás-erkölcsi vezetésének élhetnek. * Ifjúsági és mértékletességi egyesületek léte­sítése érdekében figyelemre méltó mozgalom van kelet­kezőben Háromszékvármegyében. A mozgalom élén a vármegye tevékeny tanfelügyelője áll, ki ez ügyben a tankerület összes tanhatóságait meleg hangú körlevélben szólította föl a mozgalom fölkarolására. A körlevélből kiemeljük s lelkészeink és tanítóink munkás szeretetébe ajánljuk a következő részletet: «A legmelegebb ügy­szeretettel fölkérem, hogy az iskolaéletből az életisko­lába átlépett serdülő és felnőtt ifjúság vallásos erköl­csének, nemzeti művelésének, becsületes munkásságának irányzására, fejlesztésére, pallérozására «ifjusági kör» alakítását kezdeményezni, e mellett pedig vagy vele kap­csolatosan mértékletességi egyesületnek, ((mértéktartók körénekw szervezésére is befolyni szíveskedjék. Az iránt felvilágosítás után, hogy egyik egyesületbe lépés sem jár tagdíj fizetési kötelezettséggel, és hogy a szerkesz­tendő alapszabályok, valamint a kormányi megerősíté­süket kérő fölterjesztések az 1869. évi XVL'"tcz. 3—5. §§. ugy az illetéki díjjegyzék 89 tételének XII. pontja alap­ján bélyegmentesek: fölajánlom utmutató tanácsoláso­mat, és kérem a tett intézkedések sikere felől értesítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom