Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-26 / 17. szám

köszönetét tudatja írásban gyűlésünk a hagyományozó feleségével. Legkiemelkedőbb tárgya volt gyűlésünknek a tárgysorozat 17. pontja, melyből olvastatott a ((felső-tiszavidéki egyházkerület megalkotása)) tárgyában egyházmegyénkhöz pártolás és hozzájárulás végett megküldetett felhívás. E tárgy felett nem volt semmi vita, helyette menyei szent tűz hatotta át lelkünket, mindnyájan egyek valánk a szeretetben, hogy ősi presbyteri jogainkat megfogjuk védelmezni s evangéliomi tisztaságban hagyjuk unokáinkra. Határoztatott: ((Egyházmegyei gyűlésünk ámbár sértetlen akarja tartani az egyházunk felett elviharzott nehéz idők ősi hagyományait, s nem akarja széttépni a törtélnelmi fejlődés folyamán annyi megpróbáltatások között jónak és sikerre vezetőnek bizonyult több mint három százados kapcsolatot, mely minket a magyarországi ev. ref. egyház kerületeihez jóban roszban összefűzött, mind a mellett is a 6-ik egyházkerület felállítását elvileg helyesli és a többi érdekelt testvér egyházmegyéket is felhívja a csatlakozásra, hogy még a kellő időben a folyó évben összeülendő zsinat előtt az előmunkálatok megindíthatok legyenek az egyházkerületek s fokozatosan az egyházmegyék kikerekitése tárgyában.)) Mert köztudomású dolog és minden bizonyításon felül áll, hogy a tiszántúli egyházkerület területére s népességére tekintve aránytalanul nagy, s éppen emiatt az egyházkormányzat sok kívánni valót hagy fenn, sőt sajnálattal tapasztaljuk, hogy kezd eltérni a hagyományos presbyteri rendszertől. Nálunk nem parancs szóval, hanem csakis a léleknek meggyőző egy értelemre vezérlő erejével, az arany szeretet igazi melegével kell hatni a szívekre, de ez az egyházközségeknek, egyházmegyéknek ismerete nélkül nem történhetik, az igazgatásnak közvetlen tapasztalaton kell alapulni. Ez az oka, hogy egyházi törvényeink 138. §. szerint a püspökök azon kötelességet, miszerint a körülmények és viszonyok szerint minden évben legalább egy-egy egyházmegyében a gyülekezeteket meglátogassák, a fizikai idő s erő hiányánál fogva nem teljesíthetik : és mert ezen személyes tapasztalaton alapuló megismerését a gyülekezeteknek eszközölni nem lévén képesek, mind inkább fejlődésnek indult a viszonyainkkal ellenkező bürokratikus rendszer, s kezd nyűggé válni a felsőbb egyházkormányzatnak az egyházak autonomikus joga, s mind nagyobb tért hódit egyházi életünkben a czentraliszukus törekvés. Es sajnálattal látjuk éppen ami egyházkerületünkben, hogy ezen okból a konventi képviselők választásának joga az egygyes egyházaktól minden alapos ok nélkül el lett vonva, sőt jövőben törvények által czéloztatik az egygyes egyházak ezen jogainak az egyházkerületi gyűlésekre leendő átruházása. És ha ide vesszük még azt is, hogy az egyház alkotmányi albizottság tervezete szerint életbe léptetni szándékoltatik, az eddigi jogos gyakorlattól egészben eltérőleg s az egyenlőség és testvériség Krisztusi szent jogát merőben felforgató, a politikai sokszor változó alkotmány mintájára, kerületenként kis és nagy osztályokra elkülönítése az egyházaknak, s ezzel az apróbb egyházak a milyenekből áll'csaknem egész egyházmegyénk az általunk a legnehezebbjviszonyok között sokszor erőnk felett vitt nehéz terhek daczára az erősebb és kedvezőbb körülmények között levő testvérek által el leszünk nyomva. E szomorú körülményt figyelembe véve teljesen eljöttnek látuk az időt, hogy eddigi jogaink megóvása s kisded egyházaink létezhetése érdekében megkísértjük a 6-ik kerület felállítását. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy az uj egyházkerület lakosainak életviszonyai, szemben a gazdag alföldi egyházakkal, teljesen eltérők, úgyhogy maga a természet mutat utat és módot ezeknek tömörülésökre. Egyházaink száma uj kerületünkben az egyházi egyetemes névtár szerint 382 lenne, s e tekintetben az uj egyházkerület a 3-ik, népességére nézve pedig a maga 258,621 lelkével a 4-1'k helyet foglalná el a testvérkerületeink között. Ezen 6-dik egyházkerületre vonatkozó határozat egyházmegyei gyűlésünk által közöltetni rendeltetik a testvér egyházmegyékkel. Sz. P. Az ujbánovcei misszióból. Szeretetházunkra a legutóbbi kimutatás óta a következő adományok érkeztek : Gróf Khuen Hédervári Károlyné ő excellenciája karácsom ajándékul 1890. december 22-én 25 frt. Kozma Ilon és Irén tanuló gyermekek a szegény gyermekek karácsonfájára dec. 22-én 2 frt. Póth József ref. segédlelkész az uj-verbászi gyülekezetben gyűjtött 86-frt 45 kr. Az ó- és új-soóvéi takarékpénztár f. é. márc. 18-án 8 frt. Összesen 121 frt 45 kr. Gróf Eltz Károly ő excellentiája 1000 • öl kertet ajándékozott fele részben az egyház, fele részben a szeretetház használatára (200—300 frt értékben). Már húsvét után is vagyunk s igy idejét multa az idegen gyermekek karácsonyának bővebb leírása. Igazi örömet s vigasságot készített ez ünnepeste ugy a magvetőknek, mint az aratóknak. A gyermekek karácsom ajándéka az volt, a mi rendesen szokott lenni, de volt hasznos ajándék is, könyv, Írószer stb. Énekkel, imádsággal s beszéddel ment végbe. A gyermekeken kivül részt vettek az est örömében tanítónk családjával s az idegen gyermekek házi népe. Három évi tapasztalat után bátran állitom, hogy a szeretetház intézménye, különösen a misszióban, életképes intézmény, s megérdemli a pártfogást. Kérem is e pártfogást továbbra is a misszió, s közelebbről szeretetházunk barátjaitól s főképen e sorok által a főt. és mgs. Konventtől s egyházkerületi közgyűléstől. A következő kimutatás, azt hiszem, a legjobban fogja ajánlani szeretetházunkat. Az 1888/89-iki iskolai évtől 1890/9 i-iki évig a külső missziói körökből fel volt véve összesen 40 gyermek. Ezek közül 28 volt féldijas s ingyenes; 12-en könyvekkel s írószerekkel segittettek. E 40 gyermek közül pusztai volt 16, a szerémi szőllőhegyekből 9 ; e huszonöt soha semmiféle iskolába nem jutott volna, ha ide fel nem vesszük őket; továbbá volt Nemcéről 4, Jankovcéről 4, Vinkovcéről 2, Bacincéről 3, Marincéről 1 gyermek. Vallására nézve mind a 40 református, nemzetiségére 18 magyar, s 22 német volt. A buzgóságnak szép példáját adta a legutolsó közgyűlés alkalmával az ó- és új-jankovcei missziói kör 22 reform, családja, kik még csak 2 év óta tartoznak a reform, missziói kötelékbe. Ezen filiának sorsa, mielőtt a misszióhoz csatlakozott, az ágostai evangélikusokkal való egyesülése végett, egy igen érdekes darab egyháztörténet. Igen jellemző dolgok kerülnek majd a felszínre. De a nyilvánosság elé való hozatallal még várok. Talán sikerül főt. püspök úrnak a bányakerületi ev. püspök úrral egyetértőleg a válási ügy békés meg-