Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-19 / 16. szám

orvosi teendőket dr. Szontágh Félix és dr. Haberern Pál nagy gonddal teljesítették. Szóval az intézet szellemi és egészségi viszonyai minden tekintetben kedvezőek. Csak az anyagi pártolás elégtelensége fölött ejtett panaszszót a jelentés, mert a tagok száma csökken, az adományok kevesbednek, pedig a szükségletek folyton növekednek. A jelentés tudomásul vétele után Szilassy Aladár indítványára kimondatott, hogy a választmány tegye tanulmány tárgyává és ejtse módját annak, miképen lehetne árvaházunkba 6 éven aluli árvákat is gondozás alá venni, eshetőleg a Wagner-alapítvány felhasználásával is. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a pénztári bevétel 45,437 frt, a kiadás 45,046 frt, többlet 391 frt, jövő évi költségvetés 18.700 frt kiadással szemben 16,050 frt bevételt, tehát 2650 frt hiányt irányoz elő, mit a közgyűlés tudomásul vett. Az időrendileg kilépett választmányi tagok, névszerint dr. Ballagi Aladár, Doleschall Sándor, dr. Ebner Ede, dr. Liedemann Károly, Perlaky Elek, Szőts Farkas, Haberern Róza, Holl Albertné, Mechvárt Andrásné újból meg választattak és választatott két uj tag is u. m. dr. Csengey Gyula és Gregersen Guilbrandné. Végül tárgyalás alá került az uj alapszabály-javaslat, melyet a közgyűlés Tisza Kálmánné urnő néhány talpra esett megjegyzése szerint egy pár figyelemre méltó módosítással elfogadott. * Kitüntetett népiskolai tanitó. Az orsz. erkölcsnemesitő egyesület ötven frt pályadíjat tűzött ki az iskola kötelékéből kikerült ifjúság önképző és nemesitő egyesítésében és vezetésében kitűnt igaz érdemek megjutalmazására. A megítélt legelső dijat, és még nagyobb méltatásul a nemzeti társadalom legmagasb areopagjának fényes irályu elismerő oklevelét László Ltikács ilyefalvi (Háromszékm.) községi iskolai igazgató tanitó nyerte el. Az ünnepélyes átadással gr. Csáky Albin vallás- és közoktatási miniszter mint elnök Eötvös Káról}7 Lajos háromszékmegyei tanfelügyelőt bizta meg, ki a hozzá küldött oklevelet és pályadijat az ilyefalvi ifjúsági kör és a közs. iskolaszék által közösen rendezett diszgyülésen kézbesítette az ifjúsági egyesület alapitójának és 15 év óta fáradhatlan elnökének. Az elöljáróság, iskolaszék, ifjúság, számos lelkész, tanitó és nagy közönség felszitott lelkesedése nemcsak fényessé tette a szerény ünneplést, de emlékezetes nyomát is hagyta annak egy mértékletességi egyesület alakításával. A lélekemelő ünnepélyről és a kitüntetett tanitó kiválóan sikeres vallás-erkölcsi nemesitő működéséről lelkes cikkekben emlékeznek meg a háromszékmegyei lapok s köztük különösen a «Székely Nemzet.w * A belmisszió egyik alkalmas módja. Háromszékmegye lelkes tanfelügyelője kezdeményezéséreIlyefalva községben, a 15 év óta áldásosán működő «Ifjusági önképző kör» kebelében (melynek tagjai a község felnőttjei is) ((Mértékletességi egyesület)) alakult, melynek célja nemcsak az ételben, italban és élvezetekben való mérték-tartás, hanem a ruházatban, életmódban stb. nyilvánuló mértékletlenség ellen való társadalmi küzdés. Az «erkölcsbiró» tisztét a község tisztes polgáraiból felkért «vének tanácsa» teljesiti, mely ítéletet mond mindazon vallást és erkölcsöt támadó cselekvények és viselkedés fölött, melyek a büntető és rendőri bíráskodás körén kívül esnek. Areopag ez, vagy még inkább a Kálvin-féle presbyterium, társadalmi uton, önkénytes alárendeléssel szervezve. Mindenesetre figyelemre méltó kísérlet, mely megérdemli, hogy a gyülekezetek valiáseskölcsi nevelői és őrei hozzászóljanak. A nép és ifjúság körében tapasztalható hanyatlása, az erkölcsiségnek elég fontos ok arra, hogy megszüntetéséről gondolkozzanak és tegyenek valamit az őrködésre hivatottak. Az ilyefalvi kísérlet, a mi nézetünk szerint, egyik alkalmas módja a vallás-erkölcsi belmissziónak. * Az első munkaszünetes vasárnap julius 19-ke lesz. A vasárnapi munkaszünet törvénye ugyanis f. hó 15-én jelent meg a hivatalos lapban. E hó 14-én hirdettetett ki az országos törvénytárban, s a mai naptól számítva lép életbe. Julius 19-étől, mint az első munkaszünetes vasárnaptól kezdve tehát komolyan pihenő napnak tekinthetik az ipari munkások a vasárnapot, meg a Szent István napját, melyet mint nemzeti ünnepet, szintén munkaszünetes napnak jelent ki a törvény. A törvény második paragrafusa írja körül a munkaszünet idejét ekképen : «Az ipari munka szünetelése legkésőbb vasárnap reggeli 6 órakor kezdődik és megkezdésétől számítandó 24 óráig, de legalább is a szüneti napot követő reggeli 6 óráig tart.» Hogy az uj törvénynek a mezei munka vasárnapi szünetelésére minő kihatása lesz, azt a jövő fogja megmutatni. * A tanitói nyugdíjazás ügyének uj szabályozására vonatkozó törvényjavaslat, mint a lapok irják, immár teljesen elkészült s a közoktatásügyi miniszter legközebb le fogja tenni a képviselőház asztalára. Arra azonban, hogy a törvényjavaslat az őszi ülésszak előtt törvényerőre legyen emelhető egyáltalán semmi kilátás nincs. * Emődy Dániel, a sárospataki főiskola jogakadémiájának kitűnő tanára f. hó 13-án élete 72-ik évében meghalt. Mint jogtudós, író és tanár hazánk és egyházunk kiváló fiai közé tartozott. Hosszú és változatos volt élete, sok oldalú és áldásos működése. Gönczön született 1819-ben, Szikszón, Debreczenben és Budapesten tanult, társai közt széles ismerete és erős indiciuma által jó korán kitűnve. Erős szellemét a negyvenes évek termékeny liberalismusa érlelte, Pest akkori ideális irodalmi és politikai társadalma nemesitette, melynek fiatal óriásaihoz, Petőfihez, Jókaihoz, Kemény Zsigmondhoz és Czakóhoz, a tragikus végű drámaíróhoz benső barátság fűzte. Szabadság harcunk idején a nemzeti kormánynak előbb hírlapírója volt Pesten és Debrecenben, majd diplomáciai megbízottja Bukarestben s a forradalom után Budapest legjelesebb publicistái közé tartozott. Sárospatakon 28 év óta működött mint a jogakadémia méltó büszkesége, a történelmi és jogi ismeretek élő encyolopaediája. Tanári előadásai vonzók és tanulságosak voltak, mert óriási tárgyismeretét világos és szabatos közléssel, s elegáns modorral tudta párosítani. Áldás legyen a jeles férfiú emlékén ! * Gyászrovat. Részvéttel vettük id. Barakonyi Kristóf csokonyai lelkésznek hosszas szenvedés után élete 78-ik, lelkipásztorkodása 54-ik, házassága 45-ik évében, f. hó 15-én történt halála gyászhirét. Nagy család, benne Barakonyi Kristóf h.-szt.-györgyi lelkész, gyászolja az Űr fáradt szolgájának elhunytát. Béke hamvaira ! * Szerkesztői üzenetek. S, K. urnák B. S. Készséggel megteszem, mihelyt időt szakithatok a látogatásra. — K. K. urnák M. A megbízásban igyekszem eljárni. — N. I. urnák K. Örülök, hogy megszólalt. Mindig szívesen látom. Közlés valószínűleg jövő számban. — K. Zs. umak B. A tudósítás és nyilatkozat is jövőre. Ama régibb küldemény sorsáról tévedésből nem ment értesítés, — «Hol lakjék Magyarország herczegprimása ?» Ezt mi ne feszegessük, s különösen neigy, mert még a sajtótörvényt is a nyakunkba varrhatják.