Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-04-19 / 16. szám
dunamelléki és tiszántúli egyházkerületekben már tényleg történik, hogy a lelkésztanitói állomásokon alkalmazott egyéneket a tanitói oklevél megszerzésére általában is kötelezze. Az egyházaknak a tanitói nyugdíj járulékok fizetése alól való felmentése tárgyában a bihari egyházmegye, illetőleg a tiszántúli egyházkerület fölterjesztése alapján kérelem intéztetik a kormányhoz, hogy a néptanítói nyugdíj revíziója alkalmából, tekintettel az alap 7 millió forint vagyonára, a szegény egyházak mentessenek föl a járulék fizetése alól. Egyúttal a miniszter leirata, mely egyes konkrét esetekben ily lelkésztanítókat a szegénység kényszerítő hatása alatt, ha azt az illető egyházkerület behatólag indokolja, fölment a járulék alól, örvendetes tudomásul vétetett. Apresbyténán egyetemes szövetség 1892-ben Torontóban, Amerikában tartandó zsinatának meghívója a zsinatra tétetik át, miután a tiszántúli egyházkerület indítványozta, hogy ne csak képviselők küldessenek az ülésekre, de az egyetemes szövetségbe a magyar ref. egyház tagul belépjen. Az amerikai presbyteri moderátor meghívása a reform, hitvallások egyesítése tárgyában ülésezendő kongresszusra, köszönő tudomásul vétetett, miután nálunk e kérdések nincsenek napirenden. Hosszabb vitát idéztek elő az adóügyi föl folyamodások : Gyöngyös, Mezőtúr, Egyházas-Radócz és Szolnok részéről. Fejes J., Dégenfeld József gróf, Mocsáry Lajos, Bánffy Dezső b. és Tisza Kálmán hozzászólása után végre határozatul kimond.itott, hogy ez ügyek az egyházkerületek mellőzésével illetéktelenül kerültek a konvent elé; különben a kérdések lényegét képező azon elv fölött, hogy az egyházi adókulcs megváltoztatása mily módozatok mellett történjék, s különösen, hogy a helyben nem lakó, de ingatlan birtokkal biró egyháztag mily mértékben kötelezhető egyházi adóra? — a zsinat fog törvényhozási uton a létező törvény kiegészítéséül dönteni. Az énekeskönyv kiadási jogát a dunamelléki, dunántúli és tiszáninneni egyházkerületekre vonatkozólag Hornyánszky kéri 6 évre megadatni. Miután 6 évig az uj énekeskönyv nem lesz készen: a konvent fölhatalmazza az egyházkerületeket a szerződés megkötésére. A tőkesegélyezési bizottság (elnök gróf Tisza, előadó Tóth Sámuel) első sorban jelentést tett a mult évi számadásokról, melyeket mind rendben talált. Azután konstatáltatott, hogy az építkezési célokra megsegített egyházak mindenike igénybe vette segélyét, csupán a beregmegyei Tállos és Jánd 2000 — 2000 frtos segélyét nem vette ki. Ezekre kimondatott, hogy igényük megszűnt s a jövőre is általában minden egyház kötelezve van fölvenni a pénzt egy év leforgása' alatt. Baja ama kérelme, hogy templomépitésre kapott 8000 forintos segélyét részben vagyonszerzésre fordithassa, elutasittatott, sőt kereken utasíttatott a pénzen templomot építeni. — A lelkészi fizetések emelésénél a 1J /2 percent törlesztési járulékot a legtöbb egyház nem vállalta el, pl. Tiszántúlról vagy 42, s igy a 1 ! /2 percent a lelkész javadalmából vonatik le. Széli Kálmán indítványára hoszszabb vita után kimondatott, hogy a lelkészi javadalom emelésére szánt tőkesegélyezés tekintetében az egvházak, az elfogadás alkalmával tett kötelezettségükön túl, utólagosan nem köteleztetnek semmi hozzájárulásra. A rendelkezésre álló összegekből ujabb tőkesegély szavaztatott meg (az eddig tőkében megszavazott 460,000 forinton túl) tőkében építési czélra: Bajka 2000, Kéty 2000, Toroczkó-Szentgyörgy 1600, Majosháza 4000, Nagy-Tarna 1400, Homonna 1400 forint; lelkészi javadalom képzésére: Hertelendyfalva 3000,Szent-Endre 9000, Szent-Jób 2000, Szamos-Ujlak 1600, Pettyén 1000, Mező-Csány 1000, Mocs 1000, Szend 1000, Gálocs 1000, Ladmócz 1000 és Szakácsi 1000 forinttal, összesen 28,400 forint tőkében, vagy 1420 frt 20 kr 32 évi járulékban. Máramarossziget temploma kiépítésére 20,000 frt kölcsönt kér a közalapból. György E., Kovács A, és Szász K. meleg támogatása daczára, Szeremley József indítványa szerint kimondatott, hogy mig a zsinati törvényhozás a kölcsönzések ügyét nem szabályozza, egyelőre ezen kérelem nem teljesíthető. A közjogi bizottság (elnök Kerkapoly K., előadó dr. Kolozsváry Sándor egyet, tanár) előterjesztései között először az országos papi értekezlet kérvényét tárgyalták, melyben az 1848. évi XX. t. c. oly módon való életbe léptetésének sürgetését kérelmezik, hogy az államsegély igazságosan fölemeltessék. Dr. Kolozsváry részletesen ismerteti a kérvény gcnesisét és az egyházkerületek véleményét e tárgyban; azután előterjeszti a bizottság határozati javaslatát, mely kissé élesen és elitélőleg szól a mozgalom «előzményeiről», melyeket «a törvényes rend érdekében nem kívánatosak»-nak jelez, s egyszersmind polemizál «a magát országosnak nevezett értekezlet»-nek az 1848. XX. t.-cikkről való felfogása ellen ; mindazonáltal a bizottság a szegénysorsú lelkészek és még szegényebb tanítók anyagi helyzetének javítását a zsinati sürgős teendők közé sorozza, mivel a konvent, mint a kérvény keletkezése előtt, ugy most és jövőben is az egyház csekély díjazású hivatalnokainak helyzetét szivén viseli s azon javítani minden rendelkezésére álló erővel s igy az államsegély igazságos fölemelésével a zsinat utján is törekedni fog. A bizottsági javaslat egy kis vitát provokált. Kovács Albert helyteleníti a «hideg és elitélő hang»-ot, mely a bizottsági javaslat indokolásán átvonul, s kimutatja, hogy a mozgalom az értekezleten teljesen szabályosan és a törvényes rend keretében folyt le ; hogy a bizottsági javaslat érdemileg elfogadja és pártolja a petitiot, de formailag nyílt elutasítást tartalmaz. Szász Károly jogosultnak és igazságosnak tartja a bizottság felfogását az értekezlet előzményeiről. Melegen rokonszenvez a kérvényezők ügyével, de az előzményeket ő sem tartja a törvényes rend érdekében kívánatosaknak. A konvent most is, a kérvény előtt is teljesen szivén viselte a csekély javadalmú papság ügyét. Elfogadja a bizottsági javaslatot. Kovács rövid felszólalása után dr. Kolozsváry S. részletesen és bizonyos vehementiával indokolja a bizottság javaslatát, tagadja az értekezlet «országos» jellegét, helyteleníti a XX. t. c.-szószerinti végrehajtására való törekvést. (Hisz ez nincs is benne a petitioban. Szerk.) György Endre nyugodtan kíván a fontos kézdéshez szólani. A javaslat «praemissaiban most is nagy az animositas», indokolásában ccdeükát pontokn vannak érintve. Ezek mellőzését kéri. A dolog érdemében, tudniillik az államsegély fölemelésében, az értekezlet és a konvent álláspontja egyezik. Mindnyájan tudjuk, hogy ((egyházunknak kifizetetlen követelése van az állammal szemben.» Ezt kell érvényesíteni minél előbb. A konvent nagy többségének helyeslése között indítványozza a biz. javaslat praemissainak kihagyását. Szavazásra kerülvén a kérdés, a, bizottság eredeti javaslata mellett csak Pap Gábor, b. Bánffy Dezső, Szász Gerő, dr. Kolozsváry Sándor és Nagy László állotta.k föl. A többség a György Endre módosításával fogadta el a bizottsági javaslatot, mely szerint: «Az egyetemes konvent köztudomás szerint eddig is
