Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-11 / 2. szám

KONYVISMERTETES. Kétszázhuszonöt orgonái előjáték templomi és iskolai használatra szerkesztette Ssiígyi József, ára j frt, kapható szerzőnél Békésen. Szinte félelemmel mutatom be e jeles művet, jól tudván a tapasztalásból, hogy a tudós és szorgalmas ifjú ASáfnak minő irigyei vannak ; de hát előttem sohse forgott személy, csak az ügy. Ezért fogtam most is tollat, hogy a Szorgalmas munkás e valóban jeles gyűjteményét az irodalomba bevezessem és szivem szerint ajánljam. De azt mondja valaki; gyűjtemény? hisz könnyű dolog Európa legjelesebb orgonistáitól az előjátékokat összeszedni, aztán kiadni. Az ám, hát majd elmondom. 66 szerző neve jön itt elő több-kevesebb darabbal, mikhez Szügyi 45-el járul. Ezt a 66 szerzőt komoly szorgalommal, sok utánjárással, bajlódással, vesződséggel, de még nein csak ezt, hanem ezer meg ezer előjátékot háromszor, négyszer sőt többször átjátszani, az első tekintetre alkalmasaknak látszókat kijegyezni, ezeket ismételve átjátszani többször, mig a sokszoros megrostállás után a legalkalmasabbak megmaradnak. Már most szortírozni, személyeket átidomítani, mert szolgai utánzatot önálló zenész követni nem fog soha! az átidomitáshoz pedig finom zenei izlés és költői zenei érzék kell! Ekkor hangnem szerint csoportosítani, a különféle hangnemek közt az egyensúlyt megtartani, a változatosságra — különösen a szerzőket illetőleg — ügyelni, a hazai szerzőket különös előnyben részesíteni, (hanem az már — szerintem — hiba, hogy Szotyoritól egyet se vett!) s mind ezt hazai, különösen ref. orgonistáink hiányos, vagy könnyelmű vagy hanyag képzettségének figyelemmel tartásával eszközölni 1 Majd jön az összes megtartott daraboknak egyenként való átvizsgálása, módosítása, igazítása vagy is jobban mondva átvizsgálása, mert péld. valamely hangvegyülék, vagy bonyolítás, vagy kifejlődés a szerkesztőnek — bár mily nagy nevü művésznél is — nem épen tetszik, szeretné azt másként módosítani, hogy ugy mondjam •— mintegy a saját lelkét lehelleni abba, melyet nagy vigyázattal, szoros önmérséklettel, a legfinobb és Iegtisztultabb zenei izlés és érzékkel kell eszközölni, nehogy az illető művész intencióját megsértsük vagy elferdítsük, vagy eredeti voltából kivetkeztessük, vagy csak megbénítsuk is; majd jön az összes megtartott darabok gondos letisztázása, sajtó alá készítése és rendezése s a kiadással járó egyébb nemű bajlódások, különösen a nervus rerum gerendarum, mely nálunk a legnagyobb lapis offensionis szokott lenni. Hát érdemes olvasóm ! im ilyen mesterséget kell annak elkövetni, a ki egy ilyen gyűjteményt világ elé bocsát ! Kell hozzá az alapos szakképzettségen túl, évekre terjedő szorgalom, nemes munkakedv, mely az orgona felséges hangzataiban folyvást gyönyörködni tud és akar. Ilyen munkát kellett Szügyinek végezni s mondhatom becsülettel végezte el, oly becses újévi ajándékkal lepvén meg az orgonázni szeretőket, melyben azok évekig bányászhatnak. Azt irja a czímlapon hogy ((templomi és iskolai használatra szerkesztette.)) Valóban nagy szükség is volt ez utóbbi tekintetben reá. Képezdészeink legnagyobb része u. i. vagy semmi, vagy csak csekély és nagyon hiányos zeneismerettel lép a képezdébe, az ott előirt csekély óraszám, és gyakorlati óra pedig nagyon kevés arra, hogy 1 magának az orgonán kellő alapos jártasságot-szerezhessen, hacsak önszorgalmúlag nem igyekszik a tátongó hiányt pótolni, már t. i. ugy a hogy! S ez nem csak nálunk van igy, megvallották nekem ezt róni. kath. kántorok is, meg is bizonyították abbeü állításomat —mit a tapasztalatból szereztem -— hogy a ki oda visz be, az hoz is ki; hanem a ki nem visz be, az ugyan vajmi keveset hoz ki ! Ezeknek már, a kezdőknek, a tanulóknak, a legegyetiresebb utat nyitotta Szügyi a haladhatásra, az orgona-játék kellő megismerhetésére. 1 18 hangnemet használ, kemény és lágy kifejezésben, minden hangnemet oly puritáni egyszerűsséggel kezd, hogy a legegyszerűbb orgonász is könnyedén olvashatja, s néhányszori átjátszás után sajátjává teheti ; s ezzel a kezdő vagy tanuló két czélt ért el, egyik : gyakorolta ujjait, szemét, eszét, és sajátjává tett egy pompás kis előjátékot, melyet aztán egész életében használhat abban a hangnemben, vagy ha tehetsége és kedve van rá: átteheti'más hangnembe is. Vegyük például a kezdeten levő C. durt: az első ; három szám (Szügyi, Sechter, Hesse) oly valami egyszerűség, melyet a kezdő tanuló is csakhamar elsajátíthat, de ebben az egyszerűségben is felséges magasztosság rejlik, mely a tanuló zenei érzékét,- kedélyét miveli; a következő számok már kezdenek kissé fogósabbak lenni, mig nem a hangnem végén már igazi erős darabokkal találkozunk. Ilyen tankönyvet kell a képezdészek kezébe adni, ez lesz rájuk nézve vagy nekik a Pál apostol által mondott tejnek itala, nem pedig az a zsoltár, melyben 11S kereszt van alkalmazva. - y

. ,, Ez a módszer — t. i. a legkönnyebbről a legnehezebbre való fokozatos átmenetel — minden hangnemnél meg van tartva! Azt a két irányt tehát, melyet Szügyi a czímlapon kiirt-— t. i. hogy e mű mind templomi, mind iskolai használatra van adva — szerkesztő mindenütt alaposan keresztül vitte, s ezzel — mint mondám — véghetlen hasznos dolgot cselekedett. Hátra volna már, hogy mélyebben bemenve a dologba — egyes hangnemeket és számokat elővegyünk, traktálván őket; de hát mi nem ^szaklap» vagyunk. Én hiszem, hogy akad and Izraelben férfiú, ki a szaklapokban is kellőleg fogja méltatni e jeles művet, én itt csak jelezni akartam, s figyelmeztetni reá az olvasó közönséget, különösen tanulni szerető kántorainkat (jaj! be kevesen vannak !) melyből ízlést, műveltséget, tudományt és igazi lelki gyönyörűséget menthetnek. Ajánlom a 70. 1. (G dnr), 80. 1. (G moll), 98. 1 (frigiai) található átiratokat a gyakorlottak figyelmébe. Szerkesztőt pedig szívből üdvözölve, hévvel kiáltom feléje : excelsiorl ;

. Gyoma, 1890. végén. Kálmán Farkas,