Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-12 / 15. szám

szerint, abban jelöli ki, hogy «a gondnoki kar az őt megillető, törvényeinkben és szabályainkban befektetett jogokat és kötelességeket tényleg gyakorolja, az ügyek intézésében állandóan részt vegyen, az egyhízi életnek vezetője, tanácsadója legyen.» Áz értekezletről különösen kiemeljük Szász Domokos püspök ur beszédét, mely a hozott határozatok intentiójára is világot vet. Mélyen meg vagyok győződve arról, monda többek között, hogy anyaszentegyházunk vallás-erkölcsi magas feladatát, nemzeti és cuhuralis misszióját csak azon mérvben töltheti be, a minőben anyaszentegyházunk világi eleme s annak élén a gondnok urak egyházi ügyeinken meleg érdeklődéssel és aldozatkész buzgalommal csüngnek. Az értekezleten következő moraliier kötelező határozatok hozattak : Az egyházi élet múltja és egyházi törvények rendelkezései, az egyházkerületi, megyei és kollégiumi íő-és algondnoki tiszteletbeli állásokkal egybekötött jogokat, közjogi természetüknél fogva, kötelességekkel kapcsolván egybe: Kívánatosnak és az egyház érdekében szükségesnek tartja, hogy a gondnokok a részükre törvényszerűleg biztosított jogokkal kötelességszeiíileg éljenek, az egyházi és iskolai élet vezetésében a lehetőség határai között folytonosan részt vegyenek, s irányító befolyásukat érvényesítsék. E végre tájékozásul az egyházi törvényeknek és utasításoknak vonatkozó rendelkezései röviden, világosan összeállitandók és a gondnokok számára megküldendők. Habár a protestáns egyház rendi elkülönítést nem tűr, mindamellett is, korunk mai áramlata megköveteli, hogy a világi hívek értelmi ereje képviselőinek minél nagyobb száma vonassék be az egyházi élet és ennek kormányzata keretébe, a miért kívánatosnak tartja a gondnoki értekezlet, hogy a kiket közbizalom több egyházmegye, kollégium, vagy püspöki egyház gondnoki tisztével tüntetett ki, azok a több közül, a viszonyaiknak leginkább megfelelő állást megtartván, nyissanak alkalmat arra, hogy más jól érdemesült világi férfiaink hivattathassanak el hasonló megtisztelő állásra. Kívánatosnak tartja az értekezlet, hogy a kik valamely körülménynél fogva állandóan akadályozva vannak a gondnoki jogok gyakorlásában és a kötelességek teljesítésében, azok a megtisztelő állást az egyház érdekében bocsássák rendelkezés alá. Az emberi kedély és lélek— világot legmélyebben érintő egyházi élet követelménye, és a más testvéregyházak követésre méltó példája kívánatossá teszik, hogy a vezetésre és támogatásra hivatott gondnokok szolidaritásra törekedjenek abban az irányban, hogy a haladó és fejlődő egyházi élet terén felmerülő s esetleg ellentétes nézetek első sorban az illetékes egyházi forumokon juttassanak megoldásra s ott győzzön az, a mi jobb. Ennélfogva óhajtja az értekezlet minden előfordulható esetben a különböző elvek és nézetek kebli kigyenlitésének megkísérlését. Végül kimondja, hogy ezen megállapodások, a gondnokok mindenikének, továbbá az egyházkerületi igazgató-tanácsnak azon kérés mellett küldetnek meg, hogy azokat közösen tudomásul véve, utóbbi a törvényeken alapuló jogából kifolyólag, kellő körültekintéssel és tapintatos módon keresse és találja módját annak, hogy a gondnoki értekezlet fenti kijelentései érvényesítést nyerjenek és hogy különösen az egyházmegyékben a gondnokok fokozódó tevékenysége és részvétele, az ügyek tényleges vezetésének élén álló esperes által, meleg támogatásban részesüljön. * Értesítés. Alólirott teljes tisztelettel adom hírül e becses lapokban, hogy a főt. Molnár J. révkomáromi apát-plébánus ur b. figyelmébe ajánlott s tiszta jövedelmében jótékony célra szánt „a középkori egyházszerkezet" czimű munkám kiadási költségei a mélyen tisztelt felülfizetők és előfizetők szíves jóindulatából fedezve vannak nemcsak, de sőt néhány forint tiszta haszon is fedi már a kassa alját. — Példányok egyre kaphatók szerzőnél, darabonként 50 krjával, melyekkel immár mint minden levonás nélkül a jótékony cél javára eső összeggel lesz szerencsém annak idején beszámolni majd. Kiváló tisztelettel, Pozsonyban, Krupec István, theol. akad. m. tanár. * Konventi gyűléseinkről szóló tudósításunk csak a két első napi ülésekről szól. A más három napról készült referádánk tér szűke miatt kimaradt. A közalapra vonatkozó tudósítás nem teljes, a mennyiben hiányzik még belőle az ujabban tőkesegélyt nyert egyházak névsora és a missziói bizottság jelentésével kapcsolatban közlendő ujabb missziói állomások véglegesített segélye. Ezeket is a jövő számban fogjuk közölni. Az ideiglenesen segélyezett egyházak és lelkészek most közölt névsorához is némi pótlások és kiigazítások fognak jőni, mert a két első ülésen megszavazott segélyek a konvent 3 — ik és 4-ik napi üléseiben némi módosulást szenvedtek és pedig azon okon, mert néhány száz frttal többet lehetett kiosztani, mint a közalap végrehajtó bizottsága előirányozta. A változások azonban igen csekélyek és a mostani kimutatást nem hátrányosan, hanem előnyösen fogják módosítani. * Gyászrovat. Szabó Zoltán segédlelkész Miskolczon március 26-án élete 26-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A beküldött gyászjelentésen Szabó István kisgyőri lelkész és neje s a testvérek tudatják a szép reményű ifjú kora halálát. Béke poraira ! —Kópataky Gyula besztercei lelkész, az erdélyi lelkészikar fiatal gárdájának egyik kiváló tagja, f. hó i-én élete 29-ik évében elhunyt. Kőpataky Budapesten és Utrechtben végezte theol. tanulmányait, jeles készültsége, szónoki tehetsége és lelkipásztori buzgósága miatt kartársai és a közönség tiszteletét hamar kivívta. Édes anyja, kinek egyetlen gyermeke volt, özvegye és kis árvája gyászolják kora elhunytát. Szülőföldjén, Marosvásárhelyt temették el f. hó 3-án a nagy számú rokonok mély részvéte meliett. Petri Elek theol. tanártársunk unoka testvérét gyászolja az elhunytban, Béke hamvaira ! — Biczó Pál pátkai lelkészt kétszeres gyász érte. Mult hó 30-án hunyt el sógornője, Papp Lujza, néhai Papp Sámuel felsőnyéki lelkész leánya, s néhány napra rá, április 4-én másfél éves kis fiát Biczó Józsikát ragadta ki a halál szerető szülői karjaiból. Őszinte részvéttel osztozunk tisztelt barátunk e kettős bánatában 1 * Szerkesztői üzenetek. 1 óbbeknek, kiknek cikke közlése mostanra Ígérve volt, azt a konventi tárgyak miatt jövőre kellett halasztanom. A napokban befolyt adományokat is jövőre fogom nyugtázni. — Th. E. urnák F. Cs. Köszönettel vettem s a rovatbeli cikk végeztével azonnal közlöm. — T. I. urnák Jéna. Felhasználom. — M. Gy. urnák P. Köszönet az érdekes most is aktualis régiségért. — H. V. urnák Ó—M. Az apróságok kéznél. — Sz. S. urnák D. A talpraesett felelet a mostani számra már későn érkezett. — S. I. urnák fí. Megkaptam, köszönöm. — E. K. L. urnák S. Sz. Gy. A héten fizikai lehetetlenség volt. De a mi késik, nem múlik. — K. I. urnák P. A munkát annak^ idején kaptam és irodalmi rovatunk méltatta is. — N. S. urnák A. Lapzáráskor kaptam. Érdemileg jövőre. * Az Ankcr élet- és járadék-biztositó-társaság márc. 28-án tartá 32-ik évi rendes közgyűlését gróf Zichy Ödön etnöklete alatt, Az évi jelentésből látható, hogy az iizlet az elmúlt évben is nyert terjedelmében és ugy a biztosítottaknak, valamint a részvényeseknek egyenlő kielégítő eredményt nyújtott. 1890. évben ajánlatok 25.786,016 frt összegben nyújtattak be és 8458 szerződés 21.541,086 frt tőke . és; 3708 frt járadékkal realizáltatott és különösen a haláleseti és túlélés