Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-12 / 15. szám

megsemmisülhet; emez szakadatlanul fejlődik, nő, soha el nem fogy. Igaz, hogy e tőkére már sok van betáblázva; de az a kérdés, hogy a maga egészében jól van-e forgatva s minő százalékkal van kamatoztatva ? Sőt az is kérdés, hogy kellőleg minden erőnk, minden munkásságunk megfeszítésével adunk-e recompensatiót annak a vagyonnak, a melyet annyiszor igénybe veszünk ? 1 S csak ha e kérdések tisztáztatnak és reájuk tökéletes lelkiismeretességgel, minden fenntartás nélkül megfelelünk ; akkor hozhatja fel a maga közönyét takargató mentegetőzés, hogy már nálunk többet tenni nem lehet! Addig csak üres beszéd lesz az eftéle ! Én Társaságunk fellendülését nem alapszabályok módosítgatásától varom, hanem a minden intézményekbe egyedül életet öntő lélektől, mely megelevenít. Tizenkét egyszerű emberből állott az az első csapat, mely egy világot meghódítani indult s azóta ezen milliókból álló hadsereg nem tudott akkora diadalmat kivívni, mint a minő győzelmet aratott az a néhány útitáska nélkül való ember, de a kik felett égi tüz láng nyelvei égtek és a kik előtt megnyilatkozott egek mennyei látomásai tárultak fel. A kik vagyunk s a hányan vagyunk, győzedelmeskedni, hódítani fogunk, ha a léleknek ereje leszen mibennünk; de szétfoszlunk, s az eddig megnyert tért is elveszítjük, ha hiányzik belőlünk egy 'magasabb szellemnek sugalma. Nem, azt nem szabad megengednünk, hogy valaha elnémuljon bennünk ez az égi szózat, mely magasabbra törekedni ösztönöz; nem szabad megengednünk, hogy valaha bezáruljon felettünk a menny, honnét az Úrnak lelke ma is szent ihletésre alászal!, sőt inkább uj elszánásával, uj áldozatokra készen, uj hódításokra fegyverzetten, erős és megfeszített munkára ajzott izmokkal és lankadást nem ismerő szakadatlan tevékenységgel induljunk további pályafutásunkra s egy szívvé, egy lélekke összeforrva már a küzdés elején győzelmi dalt zenghetünk, mert mienk lesz a diadal s a mi hódításunkat és koronánkat senki el nem veheti mi tőlünk!» Az indítványok rendjén a jelentékeny tagdíjhátralékokra reflektálva felszólalt Hegedűs Sándor és indítványozta, hogy a taggyüjtést részletesen szervezni s az ugynev. taggyüjtő-bizottságot erélyes működésre kell ösztönözni. A taggyüjtési akciónak egy napig sem szabad szünetelnie. A társaságnak nem az a feladata, hogy szűk körben mozogva, elméleti fejtegetésekbe bocsátkozzék, hanem az, hogy legyen a magyar társadalomnak erjesztő kovásza, a nemzetnek világító eszköze és erősítője. A protestántismus nem felekezeti érdek, hanem mint a szabad vizsgálat és demokratikus szellem ébrentartója, a legelső rendű kulturális és nemzeti hatalom, a magyar államiság és magyar civilizáció egyik főtényezője. Az írod. Társaság ügyeinek buzgó támogatása egy jelentésű a nemzet legvitalisabb érdekeinek, erkölcsi és kulturális erőinek fejlesztésével. Ezért nagy gonddal szervezni kell az erőket a rendszeres taggyüjtésre, minek sikere iránt az önkénytes, de szórványos buzgalomból kifejtett tagszerzés kedvező eredménye után a legkisebb kétség sem lehet. — A közgyűlés a zajos tetszéssel és helyesléssel fogadott gyújtó hatású beszédre Fejes István pártoló felszólalása után megbizta az elnökséget, hog}' a taggyüjtő bizottságot a választmány közreműködésével minél előbb szervezze. A közgyűlés lelkes hangulatban, igen kedvező benvomások hatása alatt oszlott szét. r. t. A reformátusok egyetemes konventje. Idei konventünk április 7-én kezdte meg tanácskozásait a ref. főgimnázium dísztermében Kun Bertalan püspök és b. Vay Miklós főgondnok elnöklete alatt. Kun Bertalan püspök szép imája után b. Vay Miklós főgondnok a Lapunk elején olvasható, zajos helyesléssel fogadott beszéddel nyitotta meg az első napi ülést. A konvent Szász Károly püspök indítványára elhatározta, hogy a kitűnő beszédet egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatja. A tagok közül jelen voltak : Dunántulról: Pap Gábor püspök, Tisza Kálmán főgondnok, Vályi Lajos, Csonka Ferencz, Beöthy Zsigmond és Véghelyi Dezső képviselők ; Dunamellékről : Szász Károly püspök, gróf Tisza Lajos főgondnok (a közigazgatási bizottság ülései miatt csak a délutáni bizottsági üléseken vehetett részt), Szilády Áron, Kovács Albert, Sípos Pál, Szilágyi Dezső, Kerkapoly Károly, Ballagi Mór képviselők; Tiszáninnenről: Kun Bertalan püspök, b. Vay Miklós főgondnok, Fejes István, Mitrovics Gyula, Mocsáry Lajos és Lükő Géza képviselők; Tiszántúlról: Kiss Áron püspökhelyettes, Vályi János főgondnok, Szabó János, Szél Kálmán, Tóth Sámuel, Szeremley József, gróf Degenfeld József, György Endre, Ritoók Zsigmond, Tisza István képviselők; Erdélyből: Szász Domokos püspök, b. Bánffy Dezső főgondnok, Szász Gerő, dr. Kovács Ödön, Nagy László, dr. Kolozsváry Sándor, Mezei Albert képviselők. A tagok igazolása után Tóth Sámuel bemutatta a tárgysorozatot, melyet mindjárt tárgyalás alá is vettek. A francia ref. egyház 5—ik zsinatjára egyetemes egyházunk a mult évben meghivatván, az elnökségnek a meghívásra adott válasza tudomásul vétetett^ A presbyteri szövetség elnökségétől a jövő évben tartandó nagy gyűlésre való meghívása, valamint az amerikai presbyteri egyházak körében egységes hitvallást készítő bizottság felhívása tárgyalásra előkészítés j végett a közigazgatási bizottságnak kiadatott. A kormány rendeletek során tudomásul vétetett, hogy a váczi siketnémák intézetében a ref. hitoktatónalc 100 frtot rendszeresített az illető miniszter; üogy a csurgói főgimnázium 4000, a tniskolczi 3500, a sepsiszentgyörgyi 189%-ik évre 4000, 1891/2-re 4800, a szászvárosi pedig 10,000 frt rendes államsegélyt kap, mire nézve a szászvárosi és s.-szentgyörgyi gimnáziumok segélvezési szerződése megköttetett és leküldetett; a csurgói főgimnázium a fentebbin kívül 600 frt rendkívüli államsegélyt nyert; végre általános beruházásokra a halasi gimnáziumnak 8000, a pápainak 10,000, a csurgóinak 8000, a miskolczinak szintén 8000 frtot tett folyóvá a közoktatásügyi minisztérium. E jelentések köszönettel tudomásul vétettek. Szintén tudomásul vétetett az ág. hitv. egyház egyetemes főfelügyelőjének, b. Prónay Dezsőnek átirat i, melyben konventünket felkéri, hogy a zsinattartás idejének s az 1791-iki törvények évfordulati ünnepe megtartásának tárgyában f. hó 12-én tartandó közös értekezleten konventünk is képviseltesse migát. A konvent a közös értekezletre a ker. elnökségeket küldötte ki, előzőleg pedig belkörü értekezlet tartását határozta el e fontos tárgyakban. A supplicaiio ügyében a dunamelléki egyházkerület régebbi belkörű határozata alkalmából a kerületek beterjesztett nyilatkozatai eltérők lévén s a kérdésben a lutheránus testvérekkel is közös intézkedést igénylő mozzanatokat mutatkozván, a konvent a supplicatio ügy