Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-11 / 2. szám

bajok ellensúlyozásában, hogy ezek polgárai is sokszor az egyetemet akarják utánozni s a nagyobb szigor elől az egyetem fegyelmezetlenségébe menekülnek. De más oldala is van a dolognak. A jogi pályán haladók legnagyobb része, mintegy 70°/0 -n, hallgat az egyetemen, kiknek 9O°/0 -a egyszerű vidéki ügyvéd, al­sóbb, vagy középfokú közigazgatási hivatalnok, első folyamodásu bíró, alügyész, kir. ügyész, postai, vasúti alkalmazott stb. lesz, egyszóval kevesebb elméleti isme­retet igénylő, teljesen gyakorlati jellegű állásokra lép­nek. Ámde az egyetemi tanitás jellége egészen más, tanárainak feladata az önálló, tudományos, kutatás, a részletekbe való elmélyedés, s bizonyára tulnyomólag a theoretikus jellegű működés volna, azonban igy a gya­korlati ismereteket igénylők nagy tömege, a tanárt fogja lenyűgözni, a tanár túlságosan elméleti búvárkodó működése ama szerényebb törekvésüeknél valóságos ballaszt leszen, s a joghallgatók kivétel nélkül arra kény­szeríttetnek, hogy bármily egyszerű, de bizonyos jogi képzettséget igénylő pályára törekedjenek is, ez idő alatt épannyi mindent és épugy hallgatnak, mint a kik már eredetileg is a jog tudományos művelésére szán­ták magukat, vagy magasabb hivatali állások elérésére hajtja ambicziójuk. Sőt meg az ak adémiák elé is azt tűzte ki boldo­gult Tréfort czélul, hogy az egyetemekkel keljenek versenyre. «Szóval nálunk a magasabb tudományos s a gyakorlati szakképzés, a magasabb és kenyérstudium teljesen össze vannak olvasztva s ép ezért egyiknek a feladatát sem tudjuk kellőkép megoldani)). A szolga­bírót is egyetemi tanárnak, vagy magas miniszteri hivatalnoknak indítjuk s emezeket meg épugy dresszi­rozuk, mintha szolgabiróságra aspirálnának. Ép azért nálunk a jogi pálya a gyakorlati élet közkatonáinak készülőkre tulhosszú, tulköltséges és tul­nehéz, illetőleg ez utóbbi csak volna, ha a fenálló sza­bályzatok gyakran nem irott betű maradnának. Ebből kifolyólag a tanulási szabadság nincs kel­lőkép megvalósítva ott, hol helye volna: az egyetemi magasabb tudományos képzésnél, hol a tudományt mint önezélt művelik, mert a tanárnak is elő van irva, mit s hány órában adjon, a tanulónak is, mit, hány órában, mikor hallgasson, a vizsgálatok tárgyai s idői szigo­rúan meg vannak állapítva s a mi egyetemeinken annak, ki a szabályszerű idő alatt jogvégzettnek kiván tekintetni, teljesen lehetetlen valamely speciális stu­diumba bemélyednie, mert majdnem 20 főtárgy, számos kötelező speciálcollégium rengetegén kell keresztül ha­ladnia. «Sőt nemcsak pozitív, hanem negatív kényszert is látunk, a menyiben a harmadik év befejezése után akarva sem lehet vizsgálatot tenni». Viszont a ki a közélet valamely feladatkörét, mint az állam, törvényhatóságok, községek, vagy közvállala­tok alkalmazottja, mint ügyvéd, közjegyző stb. akarja betölteni, annak azt az ismeretet, mely állásának, fel­adatának betöltésére megkívántatik, okvetlen meg kell szereznie és pedig ugy és oly mértékben, mint ezt az állam kívánatosnak tartja s "a megszerzést vizsgálatokkal igazolnia. E szerint a szakpályára való előkészületnél nincs a tanszabadságnak semmi helye, hanem szigorúan körvonalozott, jól átgondolt s lelkiismeretesen, fegyel­mezetten keresztülvitt tanrendszerre kell ott törekedni «Ebben különbözik a tudós iskola a szakiskolától, ezt a bifurkácziót kellene megvalósítani jogi oktatásunk szervezetében)). «Továbbá nincs meg a gimnázium és a felsőbb oktatás közt a kontaktus, a megfelelő átmenet)). Az a 17—18 éves gyermek-ifjú, ki még a VIII. osztály végén a tanárok s igazgató Argus-szemei alatt állott, hinek minden órára készülnie kellett, minden órán jelen lennie s erimen laesae majestatist követett el, ha egy pohár sört megivott nyilvános helyen, ha színházba engedély nélkül el mert menni: az már szeptemberben, mint I. éves egyetemi polgár órára nem jár, mert kata­lógust nem olvasnak, s ha igen, kiált valaki helyette, nem kollokvál, nem tanul, hiszen nem tandíjmentes, a vizsgálat messze van, az institutiók helyett érdekesebb az ördög bibliáját s a billiárd dákóját forgatni s vájjon honnan tudnák meg azt a szülők, hogy e nagy város útvesztőjében fiuk a nappalt alvásra, az éjt nappal nem termő örömök hajhászatára használja ? Persze, ha az ifjú a gimnáziumból nem lépne mindjárt az egyetemi tan­szabadság bűvös, de a nagyobb részre bódító körébe, hanem az akadémiákon eltöltött pár év adná meg ehhez a képesítést, mikor is az egyetemen töltendő éveket meghiggadva, érettebb fővel igazán tanulmányainak szen­telhetné : ugy egészen más eredményt látnánk. Ámde nemcsak a tanulók nem felelnek meg az egyetemi tanulmányok követelményeinek, hanem a taná­rok, a budapesti egyetem tanárai sem élhetnek tulajdon­képi feladatuknak, a tudományok előrevitelének, a valódi nemzeti tudományosság művelésének ugy, mint kellene, mert az előadások néhány heti órája mellett a sok vizs­gálat és szigorlat majdnem minden fizikai idejüket lefog­lalja. A budapesti egyetem rendes és rendkívüli taná­raira egyenkint átlag 93 alap- s államvizsgálati- s 400 szigorlati óra jut évenként, s vannak oly rendes tanárok, kikre az előadási órákon felül két-három szigorlati és vizsgálati óra is esik naponként, ugy, hogy az a szegény vidéki akadémiai tanár, kinek hetenként 12 — 15 órát is kell adnia, távolról sem irigye e tekin­tetben nagyságos kollegájának, legfeljebb a vitulus tekin­tetéből. De ép ez a mechanikai elfoglaltság okozza aztán, hogy a budapesti jogegyetem tanári kara meny­nyiség és minőség tekintetében — tisztelet a kivéte­leknek —• irodalmilag oly ijesztően keveset termel. S ennek az állapotnak az oktatás eredményében is meglátszik hatása. Mert az 1888/89. iskolai évben szigorlatok és vizsgálatok következő összehasonlítást engedik a két egyetem s a jogakadémiákra vonat­kozólag. Elfogadtatott a tartott jogi vizsgálatok közül: 1. alapvizs. 617 °/o II. alapvizs. államtud. jogtud, államvizsga, Ó4-3<V0 8ó-2«/g 60% 1) a budapesti egyetemen » » alap s államvizsgálatoknak összesen Ó4Ó°/0 -a. 2) a kolozsvári tud. egyetemen. 78'3% 83-5% 54-% 70 %_ » » alap s államvizsgálatoknak összesen 78"ó°/0 -a. 3) kir. és kath. akadém. 85-0°,'0 82-7% 89'!% 92-5% 4) ág. evang. jogakad. 77'3% 77'8% — °/o IO O % 5) ev. ref. jogakad. 77^% 83-6% 858 70 ioqQ/ 0 a jogakadémiákon tett alap s államvizsgálatoknak összesen 85'2'yQ-a. Ezek a számok elég ékesen szólanak s bizonyít­ják, hogy mennyivel nagyobb eredményi: mutathat fel a kolozsvári egyetem s mutatnak föl a jogakadémiák bizonyára csekélyebb népességük, szigorúbb fegyelmük s a tanulókkal való törődhetés következtében. Budapesten a jogtudományi szigorlatokat első izben csak a jelöitek 6o°/0 -ától fogadták el s az összes szi­gorlatozóknak mindössze 79"B°/0 -a képesittetett ; ez arány azonban Kolozsvárit még roszabb volt: 58*6°/0 , aminek bizonyára speciális okai lehetnek. Minthogy a kötelező szigorlat, mely csak az egye­temen tehető, a tanfolyam utolsó 1 — 2 évben elvonja

Next

/
Oldalképek
Tartalom