Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-11 / 2. szám
bajok ellensúlyozásában, hogy ezek polgárai is sokszor az egyetemet akarják utánozni s a nagyobb szigor elől az egyetem fegyelmezetlenségébe menekülnek. De más oldala is van a dolognak. A jogi pályán haladók legnagyobb része, mintegy 70°/0 -n, hallgat az egyetemen, kiknek 9O°/0 -a egyszerű vidéki ügyvéd, alsóbb, vagy középfokú közigazgatási hivatalnok, első folyamodásu bíró, alügyész, kir. ügyész, postai, vasúti alkalmazott stb. lesz, egyszóval kevesebb elméleti ismeretet igénylő, teljesen gyakorlati jellegű állásokra lépnek. Ámde az egyetemi tanitás jellége egészen más, tanárainak feladata az önálló, tudományos, kutatás, a részletekbe való elmélyedés, s bizonyára tulnyomólag a theoretikus jellegű működés volna, azonban igy a gyakorlati ismereteket igénylők nagy tömege, a tanárt fogja lenyűgözni, a tanár túlságosan elméleti búvárkodó működése ama szerényebb törekvésüeknél valóságos ballaszt leszen, s a joghallgatók kivétel nélkül arra kényszeríttetnek, hogy bármily egyszerű, de bizonyos jogi képzettséget igénylő pályára törekedjenek is, ez idő alatt épannyi mindent és épugy hallgatnak, mint a kik már eredetileg is a jog tudományos művelésére szánták magukat, vagy magasabb hivatali állások elérésére hajtja ambicziójuk. Sőt meg az ak adémiák elé is azt tűzte ki boldogult Tréfort czélul, hogy az egyetemekkel keljenek versenyre. «Szóval nálunk a magasabb tudományos s a gyakorlati szakképzés, a magasabb és kenyérstudium teljesen össze vannak olvasztva s ép ezért egyiknek a feladatát sem tudjuk kellőkép megoldani)). A szolgabírót is egyetemi tanárnak, vagy magas miniszteri hivatalnoknak indítjuk s emezeket meg épugy dresszirozuk, mintha szolgabiróságra aspirálnának. Ép azért nálunk a jogi pálya a gyakorlati élet közkatonáinak készülőkre tulhosszú, tulköltséges és tulnehéz, illetőleg ez utóbbi csak volna, ha a fenálló szabályzatok gyakran nem irott betű maradnának. Ebből kifolyólag a tanulási szabadság nincs kellőkép megvalósítva ott, hol helye volna: az egyetemi magasabb tudományos képzésnél, hol a tudományt mint önezélt művelik, mert a tanárnak is elő van irva, mit s hány órában adjon, a tanulónak is, mit, hány órában, mikor hallgasson, a vizsgálatok tárgyai s idői szigorúan meg vannak állapítva s a mi egyetemeinken annak, ki a szabályszerű idő alatt jogvégzettnek kiván tekintetni, teljesen lehetetlen valamely speciális studiumba bemélyednie, mert majdnem 20 főtárgy, számos kötelező speciálcollégium rengetegén kell keresztül haladnia. «Sőt nemcsak pozitív, hanem negatív kényszert is látunk, a menyiben a harmadik év befejezése után akarva sem lehet vizsgálatot tenni». Viszont a ki a közélet valamely feladatkörét, mint az állam, törvényhatóságok, községek, vagy közvállalatok alkalmazottja, mint ügyvéd, közjegyző stb. akarja betölteni, annak azt az ismeretet, mely állásának, feladatának betöltésére megkívántatik, okvetlen meg kell szereznie és pedig ugy és oly mértékben, mint ezt az állam kívánatosnak tartja s "a megszerzést vizsgálatokkal igazolnia. E szerint a szakpályára való előkészületnél nincs a tanszabadságnak semmi helye, hanem szigorúan körvonalozott, jól átgondolt s lelkiismeretesen, fegyelmezetten keresztülvitt tanrendszerre kell ott törekedni «Ebben különbözik a tudós iskola a szakiskolától, ezt a bifurkácziót kellene megvalósítani jogi oktatásunk szervezetében)). «Továbbá nincs meg a gimnázium és a felsőbb oktatás közt a kontaktus, a megfelelő átmenet)). Az a 17—18 éves gyermek-ifjú, ki még a VIII. osztály végén a tanárok s igazgató Argus-szemei alatt állott, hinek minden órára készülnie kellett, minden órán jelen lennie s erimen laesae majestatist követett el, ha egy pohár sört megivott nyilvános helyen, ha színházba engedély nélkül el mert menni: az már szeptemberben, mint I. éves egyetemi polgár órára nem jár, mert katalógust nem olvasnak, s ha igen, kiált valaki helyette, nem kollokvál, nem tanul, hiszen nem tandíjmentes, a vizsgálat messze van, az institutiók helyett érdekesebb az ördög bibliáját s a billiárd dákóját forgatni s vájjon honnan tudnák meg azt a szülők, hogy e nagy város útvesztőjében fiuk a nappalt alvásra, az éjt nappal nem termő örömök hajhászatára használja ? Persze, ha az ifjú a gimnáziumból nem lépne mindjárt az egyetemi tanszabadság bűvös, de a nagyobb részre bódító körébe, hanem az akadémiákon eltöltött pár év adná meg ehhez a képesítést, mikor is az egyetemen töltendő éveket meghiggadva, érettebb fővel igazán tanulmányainak szentelhetné : ugy egészen más eredményt látnánk. Ámde nemcsak a tanulók nem felelnek meg az egyetemi tanulmányok követelményeinek, hanem a tanárok, a budapesti egyetem tanárai sem élhetnek tulajdonképi feladatuknak, a tudományok előrevitelének, a valódi nemzeti tudományosság művelésének ugy, mint kellene, mert az előadások néhány heti órája mellett a sok vizsgálat és szigorlat majdnem minden fizikai idejüket lefoglalja. A budapesti egyetem rendes és rendkívüli tanáraira egyenkint átlag 93 alap- s államvizsgálati- s 400 szigorlati óra jut évenként, s vannak oly rendes tanárok, kikre az előadási órákon felül két-három szigorlati és vizsgálati óra is esik naponként, ugy, hogy az a szegény vidéki akadémiai tanár, kinek hetenként 12 — 15 órát is kell adnia, távolról sem irigye e tekintetben nagyságos kollegájának, legfeljebb a vitulus tekintetéből. De ép ez a mechanikai elfoglaltság okozza aztán, hogy a budapesti jogegyetem tanári kara menynyiség és minőség tekintetében — tisztelet a kivételeknek —• irodalmilag oly ijesztően keveset termel. S ennek az állapotnak az oktatás eredményében is meglátszik hatása. Mert az 1888/89. iskolai évben szigorlatok és vizsgálatok következő összehasonlítást engedik a két egyetem s a jogakadémiákra vonatkozólag. Elfogadtatott a tartott jogi vizsgálatok közül: 1. alapvizs. 617 °/o II. alapvizs. államtud. jogtud, államvizsga, Ó4-3<V0 8ó-2«/g 60% 1) a budapesti egyetemen » » alap s államvizsgálatoknak összesen Ó4Ó°/0 -a. 2) a kolozsvári tud. egyetemen. 78'3% 83-5% 54-% 70 %_ » » alap s államvizsgálatoknak összesen 78"ó°/0 -a. 3) kir. és kath. akadém. 85-0°,'0 82-7% 89'!% 92-5% 4) ág. evang. jogakad. 77'3% 77'8% — °/o IO O % 5) ev. ref. jogakad. 77^% 83-6% 858 70 ioqQ/ 0 a jogakadémiákon tett alap s államvizsgálatoknak összesen 85'2'yQ-a. Ezek a számok elég ékesen szólanak s bizonyítják, hogy mennyivel nagyobb eredményi: mutathat fel a kolozsvári egyetem s mutatnak föl a jogakadémiák bizonyára csekélyebb népességük, szigorúbb fegyelmük s a tanulókkal való törődhetés következtében. Budapesten a jogtudományi szigorlatokat első izben csak a jelöitek 6o°/0 -ától fogadták el s az összes szigorlatozóknak mindössze 79"B°/0 -a képesittetett ; ez arány azonban Kolozsvárit még roszabb volt: 58*6°/0 , aminek bizonyára speciális okai lehetnek. Minthogy a kötelező szigorlat, mely csak az egyetemen tehető, a tanfolyam utolsó 1 — 2 évben elvonja
