Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-05 / 14. szám

resztül rezgi egész szellemünk valóját, s ott is alkot társadalmilag becses, ha gazdaságilag értéketlen javakat is, a hol az előhozó maga sem tud számot adni az alkotás első impulsusáról. Mindez a fordítás mellett elvész ; mert hiszen végtére is a fordításokat azért hozzuk be, hogy a dolgon hamarább túlessünk. Mi nem birjuk megérteni, miként lehetnek férfiak, kik oly pályákon, melyek az emberek finomodásának vezetésére vannak hivatva, a görög nyelv ezen hatását be nem látják. Hiszen a marhematikának sem látszik ujjal rámutathatólag hatása az elmékre! és ki merné állítani, hogy a gondolkodásra üdvös hatással nincsen? Ki merné a mathematikát az orvosra nézve feleslegesnek állítani ? pedig az orvos az egyszeregyen túl vajmi ritkán foglalkozik mathematikai problémákkal! S csak a görög nyelvnek nem volna semmi, de semmi hatása, öntudatlan, elkerülhetetlen hatása az emberi elme fejlődésére ? Ez valóban egészen ellenkeznék az emberi szellem természetével. De ha mindent megengednénk is, a mit az antih el lenek akarnak, egyre mégis csak szabad feleletet kérnünk. Ha a görög nyelvet kiszoritjuk a historicomorális tudományok előkészítő csoportjából, vájjon nemzeti szempontból emeltük-e ezen tudományok niveauját ? Ki fogja az önállóságot ezen téren nálunk megszerezhetni? az-e, a ki nem ment keresztül ezen disciplinákon ? Önállóságról pedig lemondani annyi, mint a tudományról lemondani s Hera helyett felhőt ölelni. Nem akarjuk említeni, hogy a mi korunk az őszinteség tekintetében mennyit nyer és tanulhat ezen szókimondó görög íróktól;*) de ha vannak ezen irodalomnak elévülhetetlen érdemei az emberiség körül, mikre mindenkor vissza kell térnünk,, akkor az igazmondó őszinteség a mi korunkban a legelsők közé számítandó. -3. Végül a görög nyelv elmefegyelmezó hatásáról kell megemlékeznünk. Bizonyára sokan voltak, kik a görög nyelv sajátságainak fejtegetésénél mosolyogtak rajtunk. Pedig attól eltekintve, a mit a görög nyelvnek a nyelvtudomány köszön, van a fejtegetett dolgokban három nevezetes, semmi által nem pótolható momentum. Az első a logikai fegyelmezés, a 2-dik az önmunkásság és a 3-dik a kritika gyakorlása. Keveset kívánunk mindegyikről mondani. a) A görög nyelv elmefegyelmező hatását nyelvi structurája gyakorolja. A görög nyelv kevés gyökből a szavak legcsodálatosabb változatosságát képes volt előállítani. E szavak felbonczolása, elemeikre való felbon- : tása az elme analvtikai tevékenységét erősiti s megélesíti úgy, mint a kést a köszörűkő. Viszont a gyökökből rekonstruálni a szavak tetszés szerinti alakját, felér egy chemiai synthesis sikerével. — Már pedig analytikus és synthetikus irányban, elvonva és összetéve halad összes gondolkodásunk. Semmi más nyelvben nem vagyunk képesek ily utolérhetetlen plasticitásban e két fundamentális műveletet feltüntetni. Van-e ennél fogva jobb fegyelmezője a formai gondolkodásnak, mint a görög nyelv ? s pótolhatja-e ezen gyakorlottságot, melyre a bonyodalmas társadalmi problémákra készülő ifjúnak oly nagy szüksége van, egyéb valami? b) A második az önmunkásság. Mi a társadalom vezetésére önálló férfiakat kívánunk, s ezt az önmunkásság élesztése által akarjuk elérni. Az önmunkára *) V. q. Paulsen Syst. der Ethik 581 1. «Die griechischen Philosophen zeigeu, darin hat Schopenhauer yöllig Recht, ein Maasz von Aufrichtigkeit und -Geiadheit in der Darlegung ihrer Gedanken,. wie es ín- der modernén philos. Literalur sehr selten sich findet.» S ugyan ez'éii

őszinteség "jellemzi a többi görög irókat is. azonban a gymnasiumban alig van a mathematikán kívül más szoktatónk. A történelem, irodalmak, természettudományok a lelket receptív munkára szorítják, még a philos. propatdeutika is; a latin nyelvben a felsőbb osztályok már a tartalmat teszik főczéllá. A találékonyság, megfejtő ügyesség gyakorlója itt már csak a görög nyelv, mely egyébiránt a Vll-ikben már tartalmilag is a latinnal versenyezni szokott. Az öntevékenységnek részletekig menő fegyelmezése, a figyelem folytonos feszítése, a leleményesség szünet nélküli gyakorlása, ez teszi az elmét versatussá, s képessé arra, hogy az élet concret viszonyainak bonyodalmai között a reális kérdéseket megoldhassa. c) Az önálló munka és a logikai gyakorlat pedig a kritika tényezői ; még pedig ezen szakirányban a társadalmi kritika tényezői. Azon elfogulatlan objectivitás, melylyel ezen görög írók a kérdésekhez fognak, már első ajánlójuk ; azután következik a pontos értelmezés, a vélemény megindoklása, a conjecturák, mind meg annyi momentumai a helyes kritikának. Nézzétek Lessinget, a nagy kritikust, s nézzük a német és angol irodalom tudományos pontosságát! századokig tartott görög tanulmány legédesebb gyümölcseit élvezzük bennök. A módszeres kritika jelenleg a nyelvészetből ered, ott pedig leginkább a görög nyelv tanulásából; s mai napon még nem vagyunk annyira, hogy erről ideig is lemondhatnánk. A görög nyelv ezen szív- és elmeképző hatásából értendő azon, soha figyelmen kívül nem hagyandó, történelmi tény, hogy a görög irodalom ezen örökifjú hatalma már kétszer regenerálta Európát; először a 13-dik, aztán a 16. században. Amott a görög irodalom töredékei, az alexandriai tudomány morzsái az arabokban fentartották a független tudományt; emitt a görög szellem nagy áramlata elseperte a valóságtól elfordult középkori egyház homályos szellemét. Arra ugyan a jelenben nincs szükségünk, hogy világiasabbakká legyünk ; de ha igy tovább halad az életért való küzdelem, az egyesnek túlbecsülése, a múlékonynak dicsőítése, akkor nagyon is szükséges lesz, hogy az örök szellem még harmadszor is feltámadjon, s az emberiséget az idealismus emlőin újra a magasabb czélok keresésére és szolgálatára szoktassa. Hogy tüzetesen mi protestánsok mit köszönünk a görög nyelvnek, s mit várhatunk kritikai hatásától, azt Luther példája 400 év óta hirdeti nekünk. S épen a társadalom vezéreinek, kiknek hivatásuknál fogva ismerniök kell az összeműködő tényezők mivelési értékét, épen ezeknek nem szabad ily tényezők előtt szemet hunyni, s bizonytalanokért a bizonyos tényezőket elejteni. III. A görög nyelv és a pótló tanfolyam. Az' eddigi fejtegetésekben kimutattuk, hogy az egységes középiskola csak az alsó osztályokban vihető keresztül s ott is a nyelvtudomány fogja továbbra is a középpontot képezni. Kimutattuk, hogy a bifurcatió beálltával a tudományegyetemre való- előkészítés a görög nyelvet nem nélkülözheti általában, mivel a szellemek vezetésére hivatott férfiaknak az emberiség múltját kell ismerniök, ennek pedig alkotó főrésze a görög nép történelme, nyelve és irodalma; kimutattuk, hogy a szellemek vezetésére hivatott elméknek a görög nyelv fegyelmező iskoláján át kell menniök, mert ezen nyelv a logikai gondolkodást gyakorolja, az önmunkásságnak a gymnasiumban fő előmozdítója s igy a józan tudo-