Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-05 / 14. szám

Harmincnegyedik évfolyam. 14. sz. Budapest, 1891. április 5. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTOSEG és ADÓ-HIVATAL: IX. ker, Pipa-utca 23. szám. Előfizetési ára: Félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Egyes számok ára 20 kr. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj külön 30 kr. TARTATOM: Vezércikk. Az Aszódon létesítendő bányakerületi nőnevelő intézet. Bachát Dániel. — Iskolaügy. A mngyarhoni Á. H. E. Egyetemes Tanügyi Bizottságnak a görög nyelv kérdésének megoldására vonatkozó javaslata. Hunfalvy Pál és Bökm Károly. — Tárca. Az anthropomorphismus határa. S. Szabó' József. — Könyvismertetés. Radácsi György: Károli-emlékkönyv. Sz. F. — Belföld. A betegek látogatásáról és az úrvacsora k [hordozásáról. Prometheus. — Az egyházi adó törvény-javaslathoz. Bartha Mgr. — A beregi egyházmegye közgyűléséről. Sütő Kálmán, — Külföld. Olaszországi egyházi szemle. Baksay László. — Nekrolog. Virágh Sándor: Seregély Dezső. — Irodalom. — Különfélék — Hivatalos k ö z 1 e m'éjn y. — Adakozás. — Hirdetések. Az Aszódon létesítendő bányakerületi nőneveio intézet. A bányakerületet több év óta komolyan foglalkoztató nőne velő intézet felállításának fontos kérdése végre megoldásához közel áll. Folyó évi szeptember hó elején megnyílik ezen intézet és a körülményekhez képest azonnal vagy négy, vagy kezdetben a jelentkézésekhez képest csak két osztályra fog berendeztetni. A mit ezen kerület Istenben megboldogult fáradhatatlan főpásztora oly lelkesedéssel s semminemű nehézségtől visszariadni nem tudó ügybuzgalommal tervezett, a minek megvalósulása után annyi száz meg ezer buzgó protestáns lélek epedezett, az a bányakerület bölcs világi kormányzójának és a megdicsőültnek püspöki székén méltó utódjának mindnyájunk megelégedésére és evangyéliomi egyházunk felvirágzására immár szerencsésen sikerülni fog. A magyarhoni protestáns egyház jubiláris évében, a két protestáns testvér hitfelekezet zsinatot tartó esztendejében van-e nevezetesebb, van-e kívánatosabb és életbevágóbb mozzanat ezen kerületi alkotásnál, melyből idővel Isten segedelme és a protestáns hívek buzgalma mellett egy egyetemes magyarhoni evang. leánynevelő intézet nőheti ki magát. Eleitől fogva általános helyesléssel találkozott s általános lelkesedéssel fogadtatott egyházkerületünkben annak elnöksége által megpendített amaz eszme, hogy kebelében minél elébb állíttassák fel egy hitfelekezeti jellegű nőneveíő intézet, ((melyben a vidéken lakó lelkészeink, tanáraink, tanítóinknak és országszerte a mi eltebb osztálynak leányai aránylag kevés költségen nemcsak a kor miveltségi színvonalán álló és életviszonyainak megfelelő hazafias szellemű oktatásban, hanem tekintve a protestáns nő és anya magasztos hivatását, főkép oly szív- és kedélynemesitő gondos, vallásos nevelésben részesülhessenek, mely által a társadalom értelmes és egyházunknak lelkes tagjaivá válva, annak idejében nemcsak derék hazafiakat és honleányokat, hanem egyszersmind egyházunk számára is benső vallásosságban és józan hitbuzgóságban felnőtt híveket nevelhessenek.)) Igy történt, hogy a kerület felhívására a bányakerületnek több egyháza késznek nyilatkozott azon esetre, ha ezen intézet kebelében állíttatnék fel, jelentékeny áldozatot is hozni e szent czélra : ezekközé tartoztak Arad, Losoncz, Selmeczbánya és Orosháza. A budapesti egyházak pedig évi állandó segélyt ígértek a magok részéről, ha ily intézet a vidéken létesül, a fővárost annak felállítására legkevésbbé tartván alkalmasnak. A múlt évi október hó 3. és következő napjain megtartott kerületi gyűlésen azonban ezen ügy váratlan fordulatot vett, a menynyiben báró Podmaniczky Géza, pestmegyei esperességi felügyelő ur indítványa, hogy «az ezen intézet számára eddig tervbe vett székhelyek mellett Aszód is vétessék figyelembe)), elfogadtatott. A nemeskeblű b. Podmaniczky, b. Prónay és b. Radvánszky családok és Aszód városa azon esetre, ha a nőnevelő intézet az aszódi kastélyban helyeztetnék el, közei 10,000 frt alapítványt ajánlottak fel; az indítványt előterjesztett báró l: pedig gondoskodott arról, hogy a kastélyt jelenlegi tulajdonosa 36,000 frton a nőnevelő intézet czéljaira átengedje. A kerületi gyűlés által a helyszínére kiküldött bizottság jelentésében az aszódi kastélynak megvételét kedvező viszonyainál fogva melegen ajánlotta, azon megjegyzéssel, hogy az előnyös vételi alkalmat elszalasztani meg nem bocsátható mulasztás volna, miután Aszód