Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-15 / 11. szám

segédlelkész 126 szavazata ellenében 154 szavazattal Kőrössy Sándor munkácsi s. lelkész választatott meg. A kijelölt bárom rendes lelkész pár nappal a választás előtt visszalépett. * A Protestáns Irodalmi Társaság köréből. Irodalmi társaságunk pénzügyi bizottsága f. évi márczius hó 18-án d. u. 6 órakor, igazgató Választmánya április 6-án délelőtt 10 órakor ülést tart a ref. főgimnázium Lónyay-utcai dísztermében. A társaság f. évi rendes közgyűlése szintén április 6-án d. u. 5 órakor fog ugyanott megtartatni. — Dr. Ballagi Mór veterán tudósunk az Irodalmi Társaságnál 100 frtos alapítványt tett azon célra, hogy annak kamatja népies vallásos iratok kiadására fordittassék. Szép példa, melyet ha Társaságunk tehetősebb tagjai követnének, az egyesület könnyen belefoghatna programmja egyik legfontosabb ágának, a népies iratok megindításának munkájába ! — A tornai egyházmegyében az egyházlátogatások alkalmával Arday J. Dániel kezdeményezésére az írod. Társaság céljaira 5 frt 70 krt gyűjtöttek. Ez is egyik módja a Társaság erősítésének, a mivel más vidékeken is próbát lehetne tenni! * Irodalmi társaságunk felolvasásainak 5-ike folyó hó 12-én tartatott meg, melyen dr. Szabó Aladár theol. h. tanár szabad előadásban ((Külföldi kép»-et mutatott be a díszes közönségnek. Külföldi utazásaiból néhány nagyobb várost, ezeknek vallásos életét rajzolta s az ő egyéni impressioit tárta a hallgatóság elé. Égyes képeket részletesen festett színes, eleven vonásokkal, rajzát értékes reflexiókkal, szellemes, néhol humorus észrevételekkel fűszerezve; alanyi benyomásaiból hitbuzgóság, vallásos melegség, magával ragadó lelkesültség sugárzott, néha lángolt. Prágával kezdte, itt különösen a cseh-magyar vonatkozásokat domborítva ki, és azon idők emlékeit elevenítve meg, mikor a cseh-morva atyafiaknak hazánk adott lelkészeket. Drezdából a Sixtina madonna által keltett vallásos és aestheticai benyomásait festette művészi vonásokkal s a «Kinderheim» és «Magdalenum» nevű jótékony intézetek áldásos működését rajzolta vonzóan. Berlinből különösen a protestáns ifjúsági egyesületek vallás-erkölcsi tevékenységét mutatta be rokonszenvesen. Majd átfutott Londonba, ennek hétköznapi és vasárnapi életét vázolva két sikerült képben. A közönség mind végig feszült figyelemmel hallgatta az érdekes előadást s midőn előadó egy magas szárnyalású befejezéssel berekesztette tanulsagos uti képeit, harsány éljenzéssel és tapssal jutalmazta a szellemes uti kalauzt. — Jövő csütörtökön Szász Károly püspök ur befejező előadásával véget érnek a sok hasznos tanulságot nyújtó vallásos felolvasások. * Az egyházi közalap végrehajtó bizottsága f. hó 5—8-ik napjain Beöthy Zsigmond elnöklete alatt tartotta meg szokásos üléseit, melyeken Szász Károly, Szász Domokos, Szabó János, Mocsáry Lajos, Bernáth Elemér, Molnár Béla és Kovács Albert biz. tagok vettek részt. A földhitelintézet és az esperesek számadásait előzetesen Szász Károly püspök ur elnöklete alatt Bernáth Elemér és Kovács Albert vizsgálták meg s mindkét nemű számadásokat teljesen rendben találták. A közalap mult évi bevétele volt 98,323 frt 63 kr, ebből közalapi adó címen befolyt 79,806 frt 72 kr, (mihez az erdélyi egyházkerület 11,382 frt 29 kr, a tiszántúli 32,770 frt 96 kr, a tiszáninneni 12,445 frt 20 kr, a dunamelléki 16,804 í"r

t

84 kr, és a dunántúli 8936 forint 43 krral járult), a tőke kamatjaibői 8960 frt, a Jordánalap kamatjaiból 5728 frt 84 kr, időközi kamatokból 1286 frt 7 kr, tőke-természetű adományokból 2533 frt 30 kr. A mult évi összes bevétel 17 ezer írttal volt kevesebb, mint az előző évi. A közalap vagyona: közalapi tőke 222,700 frt, Jordán-alapitvány 148,717 frt 60 kr, lelkészi özvegy-árva alap (az idei félretétellel) circa 17,400 frt és a lelkészi állomások feljavítására az egyházkerületek által ' visszafizetett 1 '/2

percentes részletekből összegyűlendő alap. — A bizottság az öszszes bevételekből először a szokásos 2)°/0

-ot tőkésítésre félretette s az igy kiosztásra fentmaradt 70,500 forintot, miután a konvent percentes utasításának az adott | viszonyok közötti kivihetetlenségéről meggyőződött, a tényleges állapotok követelményeinek szem előtt tartásával következőleg javasolja szétosztatni: 1. lelkészi özvegy-árva alapnak 7050 frt; 2. missziói célokra 22,200 frt; 3. tőke-segélyekre 23,020; 4. apró segélyekre 24,880 frt; (miből 8162 frt az 1889-ik évi folyó-számlán maradt összeg); 5. a Konvent által eszközlendó rectificatiókra 2175 frt. Apró segélyért az idén 670 kérvény érkezett be (128-al kevesebb, mint az előző évben), miből 373-at gyülekezetek és 297-ct lelkészek adtak be, kik közt a végrehajtó bizottság a a fent említett 24,880 frt kiosztását akként javasolja a Konventnek, hogy kerületek szerint az erdélyi gyülekezetek és lelkészek 6020 frt, a tiszántúliak 7400, a tiszáninneniek 4630, a dunamellékiek 3850, és a dunánj túliak 1980 frt segélyt nyerjenek. Á bizottság négy napon át dél előtt dél után ülésezett. * A vasárnapi munkaszünetről szóló törvényjavaslatot a főrendiház is letárgyalta és elfogadta a | kereskedelmi miniszter azon módosításával, hogy a vasárnapi munkaszünetnek legalább hétfőn reggeli 6 óráig kell tartania. A szent István-napi szünetről szóló szakasznál felszólalt Zelenka Pál tiszakerületi püspök, ellenezve, hogy e nap, mely kathölikus felekezeti ünnep, általános nemzeti ünneppé tétessék és azt kívánva, hogy a törvényből az erre vonatkozó intézkedés kihagyassék. A főrendiház azonban Baross miniszter felszólalása után az eredeti javaslatot fogadta el. A vasárnapi munkaszünetnek a mezei munkásokra való kiterjesztését, melyet gróf Zichy Nándor javasolt, a miniszter ellenzése után a főrendek szintén nem fogadták el. — Azt szeretnők mi most már tudni, hogy egyházi hatóságaink az uj nemzeti ünnepet egyházilag is meg fogják-e ünnepeltetni?! * A kisdedóvásról szóló törvényjavaslat a főrendiházban szokatlan élénkséggel tárgyáltatott, heves támadásoknak volt kitéve, de pár lényegtelen módosítás leszámításával a bizottsági szövegezésben fogadtatott el; igaz, hogy már azelőtt a főrendiház bizottságai néhány fontos módosítást tettek rajta, melyekből erősen kiérzik a clericalis tendentia. A törvényjavaslat ellen kath. felekezeti és szász meg román nemzetiségi szempontból képződött nagyobb oppositio. A vitát Schlauch püspök nyitotta meg, sima diplomatikus szavakban fejezve ki avallás-erkölcsi aggodalmait)), míg nemzeti szempontból melegen üdvözölte a törvényjavaslatot. Utána Teutseh D. szász luth. püspök olvasott fel egy élesen tartott beszédet a javaslat ellen, azt fejtegetve, hogy a javaslat a szászokra nagy veszélylyel jár, hogy szükségtelenül bele avatkozik a szülők jogaiba, s egyszersmind sérti az egyházak önkormányzati jogait. Majd a román klérus vette át az opponáló szót, s Vancsa Mihály mérsékeltebb támadására Román Miron, majd Metianu János és Mihályi Viktor püspökök dörögtek a javaslat ellen, mely szerintök erőszakosan magyarosit és elkeseríti a kedélyeket. A felekezeti ellenzésnek gróf Zichy Nándor ismert ultra-