Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-08 / 10. szám

jestével magyar vidéki képezdébe küldessenek. (Csak szét kell őket szórni; mert egy tömegben K.-Félegy­házán sem válnak magyarokká!) A nyugdíjt illetőleg ajánlja az állami tisztviselők nyugdíj szabályzatának figyelembe vételét is, a hogy a nyugdíj-alap jövedel­mei egyedül a tanitók nyugdíj igényeinek kielégíté­sére fordíttassanak. — A tanitók fizetésériek emelésénél támogatást igér a miniszternek, még ha 600 frtra emelné is azt s államsegélyt adna a felekezeteknek állami be­folyás biztosítása mellett. Egyelőre szükségesnek tartja, hogy az állami tanitók 300 frt fizetés minimuma 400-ra emeltessék. Közgyűlési értekezések, Népoktatás, ((Ismer­tetések)), ((Irodalom)), és ((Vegyesek)) cim alatt vannak még benne tartalmas cikkek. B. KÜLÖNFÉLÉK. * Királyi adományok. Király ő felsége a nagy­gyimóthi ref. leányegyháznak iskolaépítés! célra 100, a rimaszécsi ref. egyháznak 100 frtot, továbbá a földeáki ref. leányegyháznak, valamint az inkei és szilágyszegi ref. egyházaknak szintén 100 —100 frtot adott magán­pénztárából. * Lelkész választás. A felső-baranyai egyházme­gyében a katádfai egyház lelkészi állomására Benedek Edével szemben szavazattöbbséggel Józan Sándor kémesi s. lelkész választatott rendes lelkészszé. — Ugyancsak a felső-baranyai egyházmegyében a besenczei egyházba egy­hangúlag Szabó Gyula turonyi lelkész választatott meg. * Lelkész jelölés. A n.-szalontai egyházmegyéhez tartozó erdő-gyaraki egyházba kijelöltettek : Leel Ősv István kornádi, Miklósi Béla n.-szalontai, Boros Gábor árpádi, Szabó József baji, Zöld József n.-bajomi segéd­lelkészek. 1 Irodalmi társaságunk vallásos felolvasásai során f. hó 5-én Ktnessey Béla olvasott fel «Női jel— lemképek a bibliából)) cím alatt. A deáktéri nagy ter­met zsúfolásig megtöltötte a nagy számú és felette díszes közönség, melynél mint a fokozódó érdeklődés mutatja, valóságos lelki szükséget elégítenek ki vallásos felolvasásaink. A felolvasó derekasan megfelelt a hozzá kötött nem csekély várakozásnak. Választékos nyelven, jellemzetes vonásokkal, itt egész képet festve, ott pár plasztikus vonással kidomborítva tüntette fel szentköny­vünk női alakjait, a maguk erényeivel és gyengeségei­vel, rokon- és ellenszenves jellemükkel. A szentírás az élet könyve, női alakjai is az életet tükrözik vissza a maga fény és árnyoldalaival : ez volt a felolvasás alaphangja. Éva, Sára, Rebeka, Lea, és Rákbei, Deboia és Jefte leánya, Jáhel és Jezabel, Delila és Sulamit az ó-testa­mentumból, Mária, Erzsébet, Anna, Mártha és Mária, Mária Magdolna, Thabita stb. az uj-testamentomból mint­egy megelevenültek lelki szemeink előtt, ezekben a szaktudós biztos tárgyismeretével, a gyakorlott író kö­nyedségével készített mesteri jellemzésekben. A közönség feszült figyelemmel, helyenként visszafojtott iélekzettel hallgatta a szép kidolgozású felolvasást, melynek végez­tével lelkes éljenzésben és tapsban tört ki. Szerző szí­vessége folytán ebből is adunk egy kis mutatvanyt. — Jövő csütörtökön Szabó Aladár fog felolvasást tartani. * A protestáns közalapok sorsjegy-kölesön engedélyét a képviselőház rnárc. 4-iki ülésében válto­zatlanul elfogadták honatyáink, ugy a mint ezt a La­punk mult számában közölt törvényjavaslat előter­esztette. A tárgyalást Hegedűs Sándor előadó nyitotta meg, mire Irányi D. szólott, megjegyezvén, hogy bár a prot. egyházak segélyezésének ezen módját sem az elérendő cél méltóságával, sem az osztóigazsággal nem tartja megegyezőnek, mégis elfogadja a javaslatot azon fentartással, hogy ezáltal a protestáns egyházak közvet­len segélyezését nem tartja kizártnak. Erre Wekerle S . pénzügyminiszter kijelentette, hogy e kölcsön enge­délyezésével a kormány nem tartja kizártnak azt, hogy jövőre a közvetlen államsegélyt a fölmerülő szükséghez képest fölemelje. Tagadja, hogy a törvényjavaslatban tervezett segélyezési mód méltatlan volna a kitűzött célhoz. Hermán Ottó elvileg ellenezvén a szerencse­játékot, nem fogadja el a törvényjavaslátot; de egy­úttal kijelenti, hogy tekintettel a protestánsok kultu­rális érdemeire, a közvetlen államsegély megfelelő föl­emelését mindig készséggel meg fogja szavazni. Hege­dűs Sándornak Irányi és Hermán megjegyzéseire tett rövid észrevételei után a ház általánosságban és rész­leteiben is módosítás nélkül elfogadta a törvényjavas­latot. — E szerint hát mihelyt a kölcsön realizáltatik, egy ujabb segélyforrás nyílik meg szegény protestáns f egyházunknak, melylyel néhány égetőbb sebét, némely | kiáltóbb szükségét enyhítheti. Ha az engedély szerencsésen lesz financirozható, hozzáértők hozzávetőleges számítása szerint a 8 milliós engedély 2 esetleg 2'/2 millióval gyá­rapithatja közalapjainkat, oly arányban, hogy a kálvinisták I kétharmad, a lutheránusok egyharmad részt kapnak ! belőle. A fennálló szükségekhez képest ez is elenyésző csekélység, de mégis valami és minden esetre jobb, mint az eddigi állapotok. Méltó, hogy elismeréssel és hálá­val emlegessük egyházunk azon vezéralakját, Tisza Kálmán főgondnok urat, kinek a sorsjegy-kölesön kiesz­közlése egyedül köszönhető; és hogy elismerést sza­vazzunk a törvényhozásnak, mely az ügy elintézésében oly kiváló előzékenységet tanúsított! * A. Baldácsy-alapitvány 1890. évi állapotáról kimerítő Jelentéit terjesztett az alapítványi igazgatóság­hoz Szilágyi Sándor alapitv. ügyész. A 14 folio-ívre terjedő jelentésből megtudjuk, hogy az alapítványnak a földhitel-intézet által kezelt pénzügyei teljesen rendben vannak. Az alapítvány 1890-ik évi bevétele volt 67,423 frt 23 kr, a tulajdonos egyházkerületek osztaléka 22 ezer frt (egynek-egynek 2 ezer frt) más nemű kiadások 28,666 frt 52 kr, pénztármaradvány 16,756 frt 71 kr. Az 1891. évi költség-előirányzatban a jelentés 68,274 ^'t 511/2 kr bevétellel szemben 29,042 írt 90 kr kiadást hoz javaslatba, a tulajdonos egyházkerületeknek együtt 27,500 forint, külön-külön 2500 — 2500 frt osztalékot javasol. A jelen­tés fölemlíti, hogy ügyész a szokásos birtok-vizsgálatot a múltévben is megejtette, a bérlőkkel szemben a szerződési kikötéseket, különösen az ugarmennyiség kihagyása, trágyázás, árkolás, faültetés, épület-javítás, adó- és ille­tékegyenérték-fizetés teljesítését ellenőrizte. Az alapít­ványi birtokok állapotában örvendetes gyarapodás ész­lelhető, mely az alapítványi igazgatóság bölcs rendelke­zései folytán különösen a birtokoknál tett beruházások és belterjesebb gazdálkodás által állott elő. A közel mult évek folyamán uj majorok létesíttettek Fegyverneken (a bálinti pusztán), Tiszaroff-Gyendán (a kormói birtok­részen), S. P. Szent-Iványon (a rékasi birtok részen) s ezen kívül építkezések történtek Fegyverneken (ökör­istaló) Dévaványán (dohány-pajta), Kőtelken (tisztilak nagyobbitás), Borshalmán (magtár-nagyobbitás) stb. A jelentés szerint az alapítványra nézve az ital mérést jogok megváltása és kártalanítása tulajdonképen véget ért; e címen az alapítvány 26,700 frt ért. kötvény és 66 frt 20 kr készpénzt kap. Az alapítvány tőke-vagyona ezzel

Next

/
Oldalképek
Tartalom