Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-03-01 / 9. szám
megéljenezte és megtapsolta a felolvasót, kinek teljesen •sikerült eltalálni az ily művelt közönséghez szólás legalkalmasabb hangját, mely közép hang a tudományos értekezés és a papos prédikálás között. A theologus erős hitével, a tudós biztos tárgyismeretével, az avatott szónok lendületes nyelvén tudott szólani fejhez és szívhez, észhez és kedélyhez. S ha az első előadást gazdag ismeretközlés, a másodikat becses ismeretközlés és épitő irányzat tették értékessé, a Petri felolvasásának abban volt kiváló ereje, hogy tanított és épitett, oktatott és hitet erősített egyaránt. A vallás szerepét jellegzetes vonásokban tüntette fel a családban, a házi és iskolai nevelésben, a társadalmi életben stb., mindenütt azon vezérelvet emelve ki: a vallás az élet sava, kovásza és megszentelő ereje. Az érdekes felolvasásból egy kis mutatványt fogunk közölni. — Jövő alkalommal Kenessey Béla, azután Szabó Aladár s végül Szász Károly püspök ur fognak még felolvasást tartani. * A zsinat-előkészitő bizottság egyházalkotmáryi albizottsága a hét folyamán Budapesten négy napon át ülésezett. A bizottság tagjai Vállyi János főgondnok kivételével, ki betegsége miatt maradt el, mindannyian jelen voltak, névszerinti Szász Károly püspök, gróf Tisza Lajos és b. Bánffy Dezső főgondnokok, Kerkapoly Károly, gróf Dégenfeld József és Ritoók Zsigmond gondnokok, Mocsáry Lajos tanácsbiró, Szél Kálmán és Vállyi Lajos esperesek, Szilády Áron ésTóth Sámuel egyházker. főjegyzők. Az üléseken Vállyi János biz. elnök helyett Szász Károly püspök vezette a tanácskozásokat, jegyzőként Tóth Sámuel működött. Az ülések reggeli 10 órától 2 óráig és este 5—8, néha 9 óráig tartottak. Öt fontos törvényjavaslatot vettek beható tárgyalás alá, pontról-pontra megrostálva azoknak elveit és azután minden egyes §-át. A megbírált javaslatok : az alkotmányi, a közigazgatási bírósági, az adózási, a közalapi és a Ulkészválasziási törvényjavaslatok. A bizottság általánosságban mindenik javaslatot elfogadta, de a részletekben néhány elvi természetű és több lényegtelen s különösen stylaris módosítást tett rajtok. Az egyház alkotmányi törvényjavaslatban az egyházközségi közgyűlés jogkörének (az ujabb kivetés vagyonváltoztátás és a többi tárgyában) a presbytariumra való átruházását a bizottság elvetette. Iit más elvi fontosságú változás nem történt. — A közigazgatási bíróság szervezetében a javasolt kettős elnökség helyett a bizottság egyes elnökséget indítványozott, oly formán, hogy az elnöki teendőket megyén és kerületen mindig a hivatalra nézve időbb elnöktárs vigye; továbbá kimondotta, hogy szóbeli tárgyalás csak az első, t. i. egyházmegyei forumon legyen, a felső forumon az Írásbeliség elve alkalmaztassák. — Az adózási javaslaton azon lényeges módosítás töitént, hogy a helyben nem lakó egyháztag birtokaránylagos adóval csak iskolai célra és a birtokára eső illetmény 25°/0 -ig róható meg a lendes kivetésben. — A közalapi javaslatból az ellenőrző bizottság, mint célra nem vezető intézmény kihagyatott. — A lelkészválasztási törvényjavaslatból líosszas vita után elhagyatott a meghívás utján való választás (Elég kár ! Szerk.) és szintén törültetett a sajtó utján is több oldalról kifogásolt nem hivatalból való kízáiás. — Az igy megrostált javaslatok most már a zsinati nagybizottság elé fognak terjesztetni. * A közalapi nyeremény-kölcsön ügye egy fontos lépéssel ismét előbbre ment. A pénzügyminiszter a képviselőház febr. 24-iki ülésében beterjeszette a nagy fontosságú törvényjavaslatot, mely a köv. három §-ból áll. (d. §. Az 1889. évi IX. törvénycikk 1. §-ának rendelkezéséből folyólag felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a magyarországi evangelikus reformált közalap és a magvarhoni ágostai hitvallású evangelikus egyházegvetem hasoncélu egyesitett alapja által közösen felveendő, öt forintnál nem kisebb névértékre szóló kötvényekre osztott és nyolc millió forint névértéknél nem nagyobb összegű nyereménykölcsön kötvényeinek kibocsátását oly feltétel alatt engedélyezhesse, ha a kölcsön feltételére vonatkozó s eléje terjesztendő ügyiratokból bizonyosságot szerez az iránt, hogy a kölcsön felvételének módozatai ugy a közhitel igényeinek, mint az elérendő célnak megfelelnek. — 2. §. Amennyiben az 1. §-bati foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter a nyeremény-kölcsön kibocsátására az engedélyt a jelen törvény életbe lépte napjától számitott két év alatt nem adja meg, a jelen törvény hatálya megszűnik. 3. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg.» — A miniszter a törvényjavaslatot miután az ügy előzményeit elmondja, következőleg indokolja: «A javaslatban felhatalmazást kérek a törvényhozástól az alapok által felveendő s közelebb meghatározott nyeremény-kölcsön engedélyezésére, e felhatalmazással azonban csak ugy élhetnék, ha a kölcsönügylet szoliditása és célszerű volta iránt, továbbá az iránt, hogy az egyfelől a közhitel igényeinek, másfelől annak a pénzügyi eredménynek, a melyet az alapok elérni kívánnak, megfelel, alapos megyőződést szerzek. Korlátozva lennék a kölcsön össznévértékének s az egyes kötvények névértékének a törvénybe felvett maximuma, illetőleg minimuma által. Az össznévérték legmagasabb határát ily mérvben megállapítani azért indokolt, mert az alapok céljainak teljesen megfelelő eredfnényt helyez — nézetem szerint — kilátásba, egyes kötvények névértéke minimumának megszabását gyakorlati pénzügyi tekintetek javasolják. A felhatalmazás hatálya két évre terjedne, hogy egyrészt a bizottság teendői gyorsabb legotnbolyitására utaltassák, másrészt, hogy a felhatalmazás évek során át a piacra ne nehezedjék. Ugyanazok az indokok, a melyek árra birtak, hogy a kölcsönügyi bizottság emiitett kérvényének helyt adva, a törvényjavaslatot tisztelettel előterjeszszem, ajánlják magának a törvényjavaslatnak elfogadását. Az alapok jövedelmei tényleg oly iskolai és egyházi célokra fordíttatnak, a melyek csakugyan állami szempontból különös méltánylást érdemelnek ; de ezen kívül döntő volt az a tekintet, hogy ha ezeket a kulturális és egyházi célokat az alapok vagyoni állapotuk zilált volta miatt megvalósítani többé képesek nem lennének, alig térhetnénk ki annak komoly megfontolása elől, hogy azt, a mit ma az alapok teljesítenek, egyenesen az államkincstár igénybevételével állami hozzájárulás vagy állami segély alakjában kellene teljesítenünk.)) Budapest 1891. febr. 24-én Wekerle Sándor. A törvényjavaslatot febr. 27-én a képviselőház pénzügyi bizottsága változtatás nélkül elfogadta. * Tanárbeiktatási ünnepély Debreczenben. Lapunknak írják : Két uj tartár ünnepélyes beiktatása volt itt nálunk e hó 21-ikén. Az egyik uj tanár, Sass Béla, ki a Dicsőfi József debreczeni lelkészszé megválasztása folytán megüresedett ó-szövetségi exegesis tanszékére hivatott meg. «Jób könyve egy pár isagogikai szempontból)) czimű székfoglaló értekezéséből olvasott fel egyes részleteket, kimutatva, hogyan, micsoda behatások alatt fejlődött lassanként a héber világnézlet Istenről, a bűnről, a bűn okfejéről, a bűn okozatáról, a büntetésről oda, a milyennek azt a Jób könyvében találjuk. Aztán nevezett könyv tartalmát nyomról-nyomra követve: igazolni, a helyzet és viszonyok által megfejteni
