Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-22 / 8. szám

ségei élete ellen törnek; Bethaniában, hol Lázárt feltámasztotta ; a Gecsemáné kertben, hol vért verejtékezett ; az Olajfák hegyén, hol tanítványai elől eltűnt. Azután láttuk Pál missziói tevékenységének főbb pontjait: Damaskust, hol szeme-lelke megvilágosodott; Athénét, hol az «ismeretlen Istent» ismertté tevé;Römár

, e nagy Babylont, ez uj Jeruzsálemet, a papi fejedelmek és Írástudók ez uj székhelyét stb. Végezetre — igy végzé nagy hatást keltett beszédét — láttuk és pedig legelőször láttuk, az erős sziklákra épült Gibraltár varát, melyről azt tartjak, hogy bevetetlen. De az idő majd ezt is megemészti, szikla falai a tengerbe omolhatnak : csak egy van, a mi fölött nincs ha talma sem az időnek, sem a világ hatalmasainak, s ez a mi hitünknek erőssége, Jézus Krisztus és az ő evangeliuma». Lelkes buzgósággal elmondott ének fejezte be a szép és épületes vallásos összejövetelt. * Az elkeresztelések kérdésében fordulatra látszik mutatni nz a körülmény, hogy a belügyminiszter, mint utolsó fölebbviteli fórum, döntött egy ilyen ügyben. A szoJgabirák, és rendőrkapitányok által hozott ítéleteket az elmarasztalt róm. kath. lelkészek kivétel nélkül megfelebbezték a belügyminiszterig, hol január ii-ig eldöptetlenül hevertek a felebbezések. Érdekes mozzanat a belügyminiszteri határozatban, hogy jóváhagyja ugyan a kirótt pénzbüntetést, hanem az Ítélet egyéb ;észéit feloldja s az anyakönyvi kivonat átküldését végrehajtás terhe alatt nem rendeli el. A komáromi elkeresztelés ügyében pl. a belügyminiszter meghozta a III. fokú Ítéletet, mely igy hangzik : «Magyar királyi belügyminiszter. 6405 v. g. k. A szabad kir. város közönségének, Komáromban. A város tanácsának, 1890. évi julius hó 7-én 16/k. ízám alatt kelt II. fokú ítéletének azon része, mely szerint a rendőrkapitány által hozott első fokú itélét helybenhagyásával: Molnár János komáromi lakos, apátplébános , a vezetése alatt álló róm. katholikus lelkészi hivatal részérő! megkeresztelt ev. ref. vallású Hirán Erzsébet keresztelési bizonylatának nyolez nap alatt az illetékes lelkészi hivatalhoz el nem küldése miatt az 1890. évi 10086. sz. a vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet 1. és 4. pontjai alapján $0 frt, 15 nap és végrehajtás terhe alatt fizetendő és az 1878: évi V. t. cz. 27. §-ban megjelölt czélokra fordítandó pénzbüntetésben, nem fizethetés esetén 5 napi elzárásban és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltátott el: az elmarasztalt által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván ezen most idézett részében, indokainál fogva helyben hagyntik azzal, hogy a pénzbüntetés az 1887. évi VIII. törvénycikk 2. §-aban meghatározott czélokra fordítandó, megjegyezvén, hogy az ítélet többi rendelkezése, a kihágás büntetési eljárás alá nem tartozván, a kihágási birósag által nem volt tárgyalható. Miről a törvényhatóság az 1890. évi szeptember hó 29 én 22/k, sz. a. kelt jelentés csatolmányainak visszaküldése mellett további eljárás végett értesíttetik. Budapesten, 1891. január hó 11-én a miniszter helyett Lukács György, államtitkár.)) * Katholikus mozgalmak Budapesten. A hétről egyszerre két nagyobb szabású kath. actiot jelezhetünk. Néhány hónappal ezelőtt Polonyi Géza indítványára a főváros közgyűlése bizottságot küldött ki a végett, hogy a Budapesten felállítandó kath. püspökség ügyében javaslatot tegyen. Ez a bizottság azt javasolta, írjon fel a közgyűlés a közoktatásügyi miniszterhez az iránt, hogy a prímás székhelye Budapest legyen. Ugyanezen tárgyban a képviselőház febr. 18-iki ülésén gróf Andrássy Manó érdekesen indokolt interpellatiot intézet a vallás-és közoktatásügyi miniszterhez. Gróf Csákv Albin miniszter válaszában a ház lelkes éljenzése között kijelentette, hogy az áthelyezést ugy az állam, mint a kath. egyház érdekében állónak tartja és már elrendelte a tanulmányokat annak megállapítása végett, hogy a kitűzött cél minél előbb. és minél biztosabban elérhető legyen, Andrássy gróf a ház általános helyeslése közt mutatott rá az áthelyezés legnyomósabb indokára, mondván : Költözzék a hercegprímás Budára és «a helyett, hogy az esztergomi bazilikában lakik, mely folytonosan Rómára emlékeztet, tekintsen a Mátyás király templomára és az. alatta fekvő parlament-épületre, melv Magyarország alkotmányosságára fogja emlékeztetni.» — A másik nagy actio a kath. autonómiára vonatkozik, melyet egyelőre és első sorban a fővárosban kívánnának életbe lépetni, másod sorban pedig az egész ország számára óhajtanak előkészíteni. Az értekezlet febr. 19-én Horánszky Nándor elnöklete alatt Polonyi G. jelentestétele és indítványa alapján elhatározta, hogy a római és görög katholikusok a hitélet fejlesztésére, az összetartozás eszméjének hirdetésére és a magyar állameszme szilárdítására a király felségjoga és a vallásfelekeztek iránti türelmesség határai között törvényes eszközökkel és békés uton az egyházi önkormányzatot szervezni fogják. E célból gróf Károlyi Sándor elnöklete alatt egy too-as bizottságot választottak, mely 1000-re fog kiegészíttetni. * Szózat a dunamelléki ev. ref. egyházkerület lelkészeihez. «E czitn alatt jött egy felhívás hozzám (s ment minden dunamelléki ref. paphoz), mely szerint 12 paptársunk azon elvi tekintetből kéri szavazatunkat Vörös Károlyra, hogy legyen már egyszer egy fungens pap is a fogalmazói karban. Legyen nekik az ő hitük szerint! De legyen szabad megjegyeznem, hogy egy theol. tanárt (Kenessey Béláról van a szó) nem szabad olyan ridegen a fungens papok sorából kiakolbolitanf. Hiszen ők számtalanszor fungálnak; különösen Kenessey, a kiről tudjuk, hogy nemcsak a pesti és budai templomokban közkedveltségű szónok, hanem csekélyszámú jótékony intézeteink ünnepélyein is mint fungens vesz részt, s legközelebb neki köszönhejük, hogy, a korábban kezdeményezett vallásos felolvasási estélyek eszméjét elbukni nem engedte, hanem azt Budapesten ez évre is felelevenítette. Nem helyes, csak azt tartani, fungens papnak, a kinek eklézsiája van s keresztel, esket . s temet. Nem helyes különösen mi tőlünk, a ki;

k 'azt.a, Pált tartjuk a legnagyobb apostolnak, a ki apostoli : működésében a tanításra fektette a fősúlyt, s ezért a keresztelést stb. másokra bízta. Részemről azt tartom, hogy ama 12 paptársnak nem ezzel kellett volna előállania, hanem hangsúlyoznia kellett volna, hogy olyan férfiút válaszszunk aljegyzővé, a ki megszünteti a kerületi jegyzőkönyvek körül a mostani szomorú állapotot, azoknak nagyon késői megjelenését. A mult év októberi ker. jegyzőkönyv pl. 1891. febr. 13-án érkezett hozzam, tehát ekkor értesittertem hivatalosan a Csaky-féle 1890. febr. 26-iki híres rendeletről, vagyis 13 nap hiján egy év múlva. Egy jegyzőnek szorgalmas, munkabíró, tehetséges embernek kell lenni. E szempontból szavazzunk s ne emeljünk válaszfalat még magunk között is, mi, a kiknek minden válaszfalat ledönteni papi kötelességünk. — Egy dunamelléki ref. pap. * Ez is statisztika. Egyik előfizetőnk kifejezett • kívánságára nyilvánosságra hozzuk (lesznek, kiket érdekelni fog), hogy Lapunk, szégyen nem szégyen, csak 600 példanyban nyomatik, 491 előfizetője van, 37 tisztelet és ingyen példányt és 22 csere és köteles példányt küld szét. Á 491 előfizető között van 380 lelkész vagy