Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-04 / 1. szám

hallgathatják, — szolgálati helyén kivül — szónoklat tartása, a választásból kizáratását vonja maga után. 27. A megüresült egyházba oly egyén, ki minősitvénvénél fogva választható volna és pályázni kiván, segéd- vagy helyettes lelkészül nem rendelhető. Ha ily minősitett egyén oda rendelése el nem kerülhető*) — az ilyen, vagy általában ott helyben szolgáló segéd- vagy helyetes lelkész nem pályázhat. 28. §. A választást megelőző hat, illetőleg kilencz hét tartama alatt, és pedig az első két, illetőleg három hét alatt, a választóknak a helyettes lelkész által összeállított lajstromát (13. §.) a presbyterium megállapítja. A névsor a következő vasárnapon a gyülekezetben felolvastatik (vagy ha száznál több nevet tartalmaz, bemutattatik), s azután a lelkészi hivatalban közszemlére kitétetvén, a következő két, illetőleg három hétig ellene felszólalást (jogosult egyének kihagyása, vagy nem jogosultaknak fölvétele ellen) bármely választó adhat be. A felszólalásokat a presbyterium tárgyalni, azokra egyenként jegyzőkönyvi határozatokat hozni, és a felszólalóknak Írásban kiadni köteles, kik azt három nap alatt az espereshez fölebbezhetik Az esperes a fölebbezés iránt a presbyteriumot, ha szükségesnek tartja, még egyszer meghallgathatja; végelhatározását mindenesetre a választás előtt legalább három nappal közli a presbyterinmmal, mely a választók lajstromát ahhoz képest kiigazítja. 29. §. A választásra kitűzött nap, azt megelőző két vasárnapon, a szószékből kihirdettetik. Ha a választas vasárnapra van kitűzve, a második hirdetésnek a megelőző vasárnapon kell megtörténnie. 30. §. A választás vezetésére az egyházmegyei elnökség egy világi és egy papi egyént nevez ki, kik a választást megelőző napon a választó egyházban megjelenvén, a választók névsorát a presbyteriumtól átveszik, a felszólamlások és esetleges fölebbezések folytán a presbyterium és az esperes által tett kiigazításoknak, a jegyzékbe megtörtént bevezetéséről meggyőződnek, s az ekkép véglegesen megállapított névjegyzéket lezárják és hitelesítik. VII. Választás. 31 §. A választás vezetésével az egyházmegyei elnökség altal megbizottak, a választásra kitűzött napon és órában a gyülekezetben megjelenvén, ott a jelenválasztási szabályokat (30—38. §§.) a választók előtt felolvassák és megmagyarázzák ; a választás fontosságát azokkal megértetik; a pályázók, illetőleg jelöltek neveit felolvassák ; s a választásra a jogosultakat felhívják. 32. §. Ha az egyház nem akarna választani s ez elhatározása mellett a választási bizottság felvilágosításai s intései után is makacsul megmaradna: az ekkép meghiúsult választásról jegyzőkönyv veendő fel s az, jelentés mellett az espereshez beküldendő. Erre az esperes 14 napra uj választást rendel s ha a gyülekezet ekkor sem választana, az egyházmegyei közgyűlés a pályázók közül, titkos szavazással, lelkészt rendel. **) *) IVfert, pl. IV. osztályú egyházba még a legfiatalabb segédlelkészek ;s minősitvék. **) A mostani 194. §. szerint az egyházmegyei közgyűlés csak <jogositva» van Jelkészt rendelni ily esetben. És ha e jogával nem él ? talán fél élni? talán szarvat akar adni a törvény ellenszegülésnek? nézetünk szerint ily esetben a lelkész rendelés nem jog, hanem kötelesség. Hiszszük azonban, hogy ily eset — az eddigi kijelölés eltörlése után al:

g, vagy épen nem is fog előfordulni! 1 33. §. Ha a gyülekezet akár az első, akár a második esetben a választásra késznek nyilatkozik, a választási bizottság mindenek előtt azt a kérdést intézi a választókhoz, közfelkiáltással, vagy szavazással kivánnak-e választani ? Ha közfelkiáltással kivánnak, háromszor megkérdezik, nincs-e a ki szavazást kiván? Ha ilyen tizegyén nem jelenkezik, a közfelkiáltással megnevezett egyént egyhangúlag megválasztottnak jelentik ki. Ha tíz választó szavazást kiván, az feltétlenül elrendelendő. 34. C A szavazás titkosan, szavazó lapokkal történik s választási jogát mindenki csak személyesen gyakorolhatja. E végből a választást vezető elnökség szavazatszedő bizottságot nevez ki, melyben — külön-külön tiz-tiz egyén kívánatára, — általok megnevezendő jelölt részéről egy-egv tagnak kell lennie. 35. §. Ha a választásra jogosultak száma nem haladja meg a kétszázat, a szavazók a hitelesített lajstrom szerint egyenként szólittatnak fel a szavazásra; a felszólitáskor jelen nem voltak, a névsor végeztével még egyszer, egyenkint névszerint felhivatnak. Mig a másodszori felhívás véget nem ér, minden elkésett szavazó beadhatja szavazatát. 36. §. Á hol a jogosultak száma felül van kétszázon, ott a szavazók folytonosan jelentkezhetnek s beadhatják szavazataikat. Személy-azonosságuk a szavazatszedő bizottság helybeli tagjai által, jogosultságuk a lajstrom által igazoltatik, melyben az, hogy szavazatukat beadták, megjelöltetik. 3-7. §. A szavazás megszakítás nélkül folytatandó. Ha a folytonosság megszakad s választók csak időközönként és egyenként jelentkeznek: a választási elnökség, háromszor egymásután tíz-tíz pereznyi időt — s ha ez eltelt, még egyszer félórai záridőt tűz ki, melynek elteltével a szavazás bezáratik s azontúl jelentkező választó szavazásra többé nem bocsáttatik. 38. §. Bezáratván a szavazás, a beadott szavazatok a helyszínén összeszámláltatnak. Oly szavazó lapok, melyeken nincs írva név, vagy nem a jelöltek közül valamelyiknek neve, vagy kétségtelenül meg nem állapitható, hogy melyik jelöltre volt szánva*) : érvényteleneknek nyilváníttatnak s félretétetnek. 39. §. Ha a jelöltek valamelyike a beadott érvényes szavazatok általános többségét megnyerte, megválasztottnak jelentetik ki. Ha a szavazatok csak két egyén közt oszlottak meg s azok egyenlő számú szavazatot nyertek: sorshúzás dönti el, melyik legyen az egyház lelkésze.**) Ha azonban a szavazatok többfelé oszlottak s általános többséget egyik jelölt sem nyert : a legtöbb szavazatot nyert kettő között uj szavazás rendelendő el. Ha második és harmadik helyen egyenlő számú szavazatot nyert két egyén áll, sorshúzás döntse el, a kettő közül melyik vétessék tel a szűkebb szavazásba.***) 40. §. Ha a szavazók száma és az idő előh'aladottsága megengedi, a második — szűkebb szavazás azonnal *) Gyakran fordult elő eset, hogy Írásban kevésbé gyakorolt választó, valamely jelölt nevét nem egészen helyesen, vagy szabatosan irta fel s szavazata e miatt elvettetett, holott kétségtelenül meg lett volna állapitható, melyik jelöltnek volt szánva. **) Erre erős bibliai praecedens van : Judás helyére Mátyás, két jelült közül sorshúzással választott apostollá (Cselek. I. 23—26.) ***) A tervezők minden előfordulható esetről gondoskodni igyekeztek, mert választatásoknál szükséges mindent a legszabatosabban meghatározni. ^URefor^T^ PÁPA