Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-15 / 7. szám

con ven tünket a jövő április hó 6-ik napjára akként tűzöm ki, hogy 7-ikén megkezdődhessenek a tanácskozások. Szíves üdvözlettel Budapest 1891 febr. 9. Báró Vay Miklós. * Lelkész választás. A kecskeméti egyházmegyébe kebelezett, most anyásitott jász-karajenői egyház lelkészi állomására a szavazatok nagy többségével Szekér Sándor ottani h. lelkész választatott meg. Új állomáson, mely szép jövővel biztat, tevékeny fiatal ember, kihez szép remények fűzhetők. Növekedjenek, haladjanak, boldoguljanak lelkész és gyülekezet szerető egyetértésben, az Űr áldása által kisérve! * Lelkész jelölés. A felső-baranyai egyházmegyében í. hó 4-én két helyre történt jelölés: Katádfára kijelöltettek : Vörös Pál rónádfai s., Benedek Ede katádfai h., Kőrösy György dr.-szabolcsi, Máté Zoltán harasztii és Józan Sándor kémesi s. lelkészek; Besenczére: Vörös Pál rónádfai segéd, Szabó Gyula túronyi rendes, Farkas Sándor besenczei h., Bocsor Béla csarnotai s. és Somodi József kovácshidai s. lelkészek. Igy szól egyik tudósi -tásunk, míg a másik szerint: Szabó Gyula, Horváth Gyula, Kőrösy György, Somodi József és Kovács Géza vannak kijelölve Besenczén. A választás mindkét helyen márczius i-én leend. * A budapesti reform, egyház közgyűlése a kálv in-téri templomban Szász Károly első lelkész, püspök és gróf Tisza Lajos főgondnok kettős elnöklete alatt két fontos tárgybán hozott határozatot. Az egyik tárgy volt a Váradi Károly halálaval megürült egyik algondnoki szék betöltése. A közgyűlés egyhangúlag Hegedűs Sándor orsz. képviselőt választotta meg, ki gróf Tisza Lajos üdvözlete után lendületes beszédben nyilvánította háláját a közgyűlés bizalmáért, igérve odaadó munkásságot s kifejezve reményét, hogy ha Isten eddigi munkálkodásában megsegítette s fáradozását sikerrel koronázta, még inkább meg fogja segíteni az egyház ügyei körül való fáradozásában. Hegedűsben ügybuzgó és tevékeny algondnokot nyertünk, kinek működéséhez szép reményeket fűzünk. Rá is férne fővárosi egyházunkra egy kis anyagi és vallás-erkölcsi «revival». Másik tárgy az orgona uj'áj'építésének ügye volt. A főváros ez egyik legkitűnőbb orgonája 54 évi szolgalat után teljesen használhatatlanná vált. Az egyháztanács feltételes szerződést is kötött 8885 forintban. Az orgona — a terv szerint — egyike lesz a legjelesebb szerkezetű orgonáknak nem csak a fővárosban, de az országban s alkalmas leend orgonahangversenyek adására. Az egyháztanács határozata szerint az újjáépítési költség egy része önkéntes adakozásokból, továbbá 10 krajczáros bárczákból bejövő összegekből és hosszabb időre felveendő kölcsönből fedeztetnék. Ezen kölcsön felvehetéséhez szükséges volt a közgyűlés felhatalmazása, mit az egyhangúlag megadott és igy az épitést most már mi sem akadályozza s f. évi október elejére, a szerződés szerint, az orgona készen leend. Az adakozások e czélra már megindultak, az egyháztanács közelebbi ülésén gróf Tisza Lajos mar 350 frtot adott ár, melyhez Tisza Kálmánné, herczeg Odeschalchy Gyuláné és gróf Károlyi Tiborné 50—50 írttal, báró Vay Miklós és gróf Tisza Lajos 100—100 írttal járultak; ugyanakkor Steiger Gyula 50 frtot adott, a presbyterek egy része pedig 50 — 50 forint ára 10 kros bárczákat vett át el árusítás végett, ugy hogy Szász Károly a közgyűlésen már 1000 frt befolyásáról tehetett jelentést Az orgonaépités ügyét melegen ajánljuk fővárosi hittársaink áldozatkész szeretetébe ! * Magyar isteni tisztelet Belgrádban. Mint Belgrádból irják, rendkívül sok küzdelem és kitartás után végre sikerült Stefáni osztrák-magyar konzulnak keresztül vinni azt, hogy a belgrádi német lutheránus templomban ezentúl magyar istentisztelet is fog tartatni. Egyszersmind sikerült a konzulnak a pancsovai reform, egyháznál is kieszközölni azt, hogy a belgrádi reformátusokat keblébe fogadja. A pancsovai pap, Fa István, mindjárt a gőzhajózás megnyitása alkalmával, át fog rándulni Belgrádba, magyar istentiszteletet tartani. A belgrádi magyar protestánsok nagy hálával tartoznak Stefáni konzulnak. * Irodalmi Társaságunk vallásos felolvasásai f. hó 12-én vették kezdetüket Budapesten a luth. egyház dísztermében. Nem nagy, de előkelő közönség volt jelen, közte sok hölgy. Ott voltZelenka Pál tiszakerületi püspök ur is kedves nejével. Pulszky Ágost egyet, tanár tartott szabatos szabad előadást a ((Vallásfelekezetek szerepéről az állami életben.» Az előadás tanulságos volt, bár néhol kissé elvont. Azzal kezdte, ho^y igazolta az úgynevezett ((felekezeti érdek» létjogosultságát, mi egyfelől a keresztyénség eszmei gazdagságában, másfelől a hívek erősebb vallásos érdeklődésében és nagyobb szabadság szeretetében leli migyarázatát. Érdekesen mutatott rá az angol «Ethical society» vallásos felolvasásaira, melyeket a keresztyén vallások, sőt a mohamedán, chinai, buddhista, zsidó s más vallások kiváló hívői és tudósai ugyanazon teremben, ugyanazon hallgatóság előtt tartottak a nálunk lenézett ((felekezeti érdekek» ápolására. Tanulságos példákban mutatta be a felekezet-alakulás jelenségeit egyrészt az angol-szász fajnál, hol a lelkiismereti szabadság erős szeretete, másrészt Oroszországban, hol meg a megszokotthoz való merev ragaszkodás idézi elő a felekezeti kiválásokat. Magyarországról szóicában különösen emelte ki, hogy bát nálunk a reformáció több centrumból indult ki és több felekezet alakult, mégis a felekezeti versengés sokkal csekélyebb volt, mint bárhol a külföldön. Á magyar természet vallási téren sem szereti a szélsőségeket, itt is a középúton szeret járni. Nálunk a római egyházban sem oly merev és túlzó az ultramontanismus, mint külföldön, s másrészt a protestautismus körében sem kapott lábra soha az a betűhöz ragaszkodó orthodoxia, mely a német és angol államegyházaknak néha jellemző sajátsága volt. A figyelmes hallgatóság az előadót lelkesen megéljenezte. — Többeknek feltűnt, hogy a fővárosi prot. egyházak lelkészikarai, középiskolai tanártestületei és presbyteriumai csak egy-egy taggal voltak képviselve! Jövő alkalommal dr. Csiky Kálmán műegyetemi tanár fog felolvasást tartani. * Hazánk lakosságának gyarapodása, mint a statisztikai hivatal altal közrebocsátott kimutatásából kitűnik, teljesen kielégítő. A 1880-ik évi népszámlálás a magyar korona területén 15 millió 642,102 lelket talált, az 1890-diki pedig 17 millió 335,929 lelket, tehát a szaporodás közel két millió. A szorosan vett Magyarország lakossága most összesen 15.122,5 14. Ez az eredmény mindenesetre elég örvendetes, de még kellemesebb az a tény, hogy különösen a magyar vidékek népessége fokozódott rohamosan. A horvát-szlavon területen a szaporodás 15 és fél százalék, nagyobb mint a magyarországi átlagos szapprodas, melyet a statisztika 10 százalékban állapított meg. Érdeklődéssel várjuk a i lakosság számának vallás szerinti kimutatását is ! * A hírlapok mint a műveltség mértéke. A közönség, alsóbb fokú civilizatiójanak az irni-olvasni tudás, magasabb műveltségének a hirlapolvasás a legbiztosabb fokmérője. A közönség civilizációja akkora, a mekkora az érdeklődése a közdolgok iránt, azt pedig