Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-15 / 7. szám

ben S. W. Oranienstrasse 104. sz. a. a keresztyén \ iratok egyesülete terjeszti a Berlini ev. vasár- j napilapot, a Képes munkásbarátot és az uj Berlini ev. vasárnapilapot oly csekély áron, milyenbe kerül e lapok előállitása. Egészen ilyen egyesületnek székhelye Stuttgart, mely a Stutt­garti ev. vasárnapi újságot, az Apostolt, a Gyer­mekbarátot szintén az előállítási áron, szükség­eseiében ingyen is terjeszti. A berlini városi misszió könyvkereskedése osztja szét a János j asztal, Berlini vasárnapi barát, a Stöcker-beszéd czimű népiratokat egynehány filléren. Persicht H. O. Hamburgban a Képes szomszédot adja ki, rendkívül olcsó áron, 3 példányt 50 fillérért negyedévenként, de ingyen is, különösen Osz­trák-Magyarhonba. Az ev. iratokat terjesztő egye­sület Karlsruheban terjeszti az Ev. egyházi és isk. néplapot. Péter Pál János Rothenburgban Bajorországban adja a nép kezébe a Bajor ev. vasárnapi lapot, 3 példányt 40 fillérért évne­gyedként. Ruhmer Alt-Tschauban az Odera mel­lett ád ki néplapot ily czimmel : az «Or a kereszt alatt», 3 példányt 50 fillérért, évne­gyedenként. A népiratkák bizománya Brémában Georgst. 59. ád ki Képes ev. vasárnapi lapot gyermekek számára és egy másik lapot a va­sárnapi iskolák használatára. Azonkívül keresz­tyén iratokat terjesztő egyesület van Gernsbach-Badenben, továbbá a Wuppertliali iratkák egye­sülete Barmenben, a német ev. könyv- és irat­kák egyesülete Berlinben N. Akerstr. 142, a ke­resztyén épületes iratok főegyesülele Berlinben Klosterstr67. az alsó szász iratkák egyesülete Hamburgban stb. Ivek meg ivek kellenének mindazon egyes . személyek és egyesületek megnevezésére, kik és melyek vallásos népiratkák előállításával és j terjesztésével foglalkoznak, hogy a népet oktas­sák, buzdítsák és prot. öntudatukban erősítsék. Nemcsak az egyház felnőtt tagjai része­sülnek a vallásos nép-irodalom jótéteményében, de a fiatalság és a gyermekvilág szükségeinek kielégítéséről is van gondoskodva; nekik is hol ingyen, hol csekély fizetésért — pl. az cclllus­trirter Kinderfreund» czimű képes hetilap 50 fil­lérért — tömérdek példányban osztatnak szét az alkalmas vallás-erkölcsi lapocskák, hogy már zsenge korukban, anélkül, hogy észrevennék, megnyeressenek a vallás-erkölcsi és egyházi életnek. Hogy felfogásunk és tájékozásunk legyen, milyen számban jelennek meg e népiratkák és lapocskák fölemlítem, hogy az «Illustrirter Nachbar» czimű lap 88,000, a ccKirchliche Corres­pondenz» (az ev. szövetség lapja) ioo,ooo-nél több ingyenpéldányban osztatik szét ugy, hogy az összes német vallásos néplapok és iratkák száma milliókra tehető. Bizony ily példákon nekünk is okulni kel­lene! A vallásos népirodalom segítségével egy­házunk tagjai is buzgóbbak, vallásosabbak, ön­tudatosabbak és áldozatkészségesebbek lennének s általában azon életerős gyökeret képeznék, mely által az egyház fája a legszebb virágra és legáldásosabb gvümölcsre képesittetik.*) Szepes-Béla. Weber Samu, „Magna petis Phaeton!" — A Felsőtiszai superintendentia tervéhez. — E feliratul használt szavak jutottak eszembe önkény­telenül, midőn «Felsőtiszapartinak» e Lap folyó évi 3-dik számában megjelent vezérczikkét elolvastam Nem mintha magát az eszmét, egy hatodik egy­házkerület eszméjét, absolute kivihetetlennek tartanám, avagy a czikkben elmondottak igazságát általában két­ségbevonni akarnám, hanem azért, mert ez eszm léte­sítéséhez egész serege csatlakozik a megoldandó kérdé­seknek, melyeket az egyházi törvényhozásnak ezzel egy­idejűleg és kellő egymásutánban kellene elintézni, hogy az eszme testet ölthessen. Tudjuk ugyanis, miszerint egyházkerületeink a hazai két főfolyam négy partja mellékein, ugyszinte Erdélyben s a kapcsolt részekben nem csupán történe­tesen, hanem főkép azért alakultak a természetes hatá­rok által mintegy kimutatott nagy teredelemben, mert­közintézetek alapítása és fentartása tekintetéből nem akarták s nem lett volna üdvös anyagi erejöúet szét­forgácsolni. Egyes nagy nevű pártfogók jótékonyságán kivül jobbára saját erejére levén minden gyülekezet önfentartás czéljából utasítva, bizony ama korban midőn az egyházi közigazgatás és törvénykezés oly kezdetleges állapotban volt, midőn sem a püspök sem az esperesek saját lelkészi jövedelmükön kivül semmi, vagy alig pár forint honoráriumban részesültek s igy az egyházi köz­igazgatás és törvénykezés úgyszólván semmi költségbe sem került, alakulhattak volna az egyházkerületek kisebb területeken is; de épen azért, mert az akkori viszonyok közt az egyházi közigazgatás és törvénykezés nagyobb mérvű decentralizácziója nem kívántatott, egy szellemi központra pedig, honnan a gyülekezetek hit- és val­láserkölcsi életök vérkeringését nyerjék, múlhatatlanul szükség vala, ezért létesültek közös erővel az úgyne­vezett főiskolák s szilárdultak meg azok körül a mii egyházkerületek. Ma már egészen másként állanak a dolgok. A köz­igazgatás, az adminisztráczió az egyházi élet terén is megszaporodott és sok munkát ad püspököknek és espe­reseknek egyaránt. Nagyon szükséges volna tehát az egyházi közigazgatásban a mostaninál nagyobb decen­tralizációt vagy munkafelosztást hozni be; még pedig nemcsak, sőt nem is annyira az aránytalanul nagy egy­házkerületekre, hanem és főként az esperességekre nézve ! is. Mert sokkal könnyebb például a tiszántúli egyház­*) Tökéletesen igaz. Lépjünk már a teltek mezejére. Teremt­] síink egy tekintélyes Károli-alapot! Lapunk néhány s?áz frtot már gyüj­j tö t e célra. Adakozzunk tovább is, hogy az Írod. Társaság már a jövő télen megkezdhesse a vallásos népiratkák kiadását. Csak egy kis buzgóság és tevékenység, s az eredmény meglesz. Az istenes ügyet Isten is segiti áldó kegyelmével ! Szsrk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom