Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-08 / 6. szám

budapesti német református leány-egyházban f. hó 2-án tartatott meg a Gusztáv-Adolf- és misszióegyesület szokásos évi közgyűlése, e buzgó gyülekezet uj parokhiális épületében a vallásos összejövetelekre épitett külön teremben. A gyülekezet éneke és Gladischefsky lelkész kenetteljes imája után Biberauer Tivadar elnök felolvasta az egyesület működéséről szóló évi jelentést. Gyönyörködve hallgattuk. Ez a 4—500 lélekből álló gyülekezet az elmúlt évben kiépítette Bethesdáját, melyben a kitűnő kórház mellett virágzásnak indult az első hazai diakonissza-képző intézet; felépitette kétemeletes bérházzal kapcsolatos parokhiáját, két utcára (Alkotmány- és Hold-utca) néző homlokzattal, s ezek mellett az evangeliumi szeretet kötelességének is tud áldozni. íme a kebelében fenálló Gusztáv-Adolf- és misszió-egyesület részére is tudott a múlt évben is hatodfel-száz frtot összerakosgatni, melyből juttatott a lipcsei anya-egyesületnek, neve'tet egy indiai benszülött ifjút a missziói pályára, segélyezi az eszéki és verseczi hitsorsosokar, fen tart két vasárnapi iskolát, megvetette alapját a trencsén-teplitzi fürdői-isteni tiszteletnek (itt egy "imaházra is gyűjtött már egy kis alapot), segélyezi a gallneukircheni belmissziói intézeteket, s még népies iratok kiadására is juttatott néhány frtot. — Bizony szeretetnek és szeretetben munkás hitnek tényei ezek, melyeken őrölhetünk, felbuzdulhatunk és okolhatunk mi fővárosi magyar reformátusok is, kik legalább ötvenszer annyian vagyunk számban és erőben s mégis a belmisszió terén ezered részét sem tudjuk felmutatni annak, mit ez a változó tagokból s jobbára szegény sorsuakból álló német gyülekezet tesz 1 A tevékeny elöljáróságnak s a kiváló buzgalmú lelkésznek gratulálunk gyülekezetük kitűnő vezetéséhez ! Eötvös-emlékünnep. A magyarországi néptanítók Eötvös-alapja f. hó 2-án délelőtt kegyeletes ünnepet tartott Eötvös József báró halálának évfordulója alkalmából a VI. ker. állami tanítónőképző intézet dísztermében Péterffy Sándor elnöklete alatt. Az elnök megnyitó beszéde után Bokor József egyetemi magántanár mondott nagyszabású emlékbeszédet Eötvös József báró fölött, kiemelve, hogy az Eötvös által felvetett eszmék adták meg korunk szellemi irányát. Ezután alkalmi költeményt szavalták, majd felolvasták a bizottságnak azt a jelentését, mely szerint az Eötvös-alap megteremtőjének, Péterffy Sándornak nevére 1000 frtos alapítványt tettek. Az elnök zárbeszéde után a budai pedagogium ifjúságának dalköre énekelt s ezzel az ünnep véget ért. * A Dávid Ferencz egyletből. Kolozsvárról irják nekünk: «Tisztelt szerkesztő ur! A Dávid Ferecz egylet a legnagyobb buzgósággal folytatja czélba vett nagy művét Kolozsvárit s gyors léptekkel halad kitűzött czélja felé, a miben nagy része van a mindig sikeres fölolvasásoknak. Ilyennek mondhatjuk azt is, mely e hó 18-án tartatott s mely méltó a följegyzésre. Ez alkalommal két fölolvasó volt : De Gerando Antónia felsőbb leányiskolái igazgatónő és Kovácsi Antal. De Gerandó Antónia a «művészet szerepéről a nevelésnél)) értekezett valódi szakértelemmel és mély belátással. Arra a tiszta világos igazságra épitett, hogy a «művészi érzék az emberi természetben rejlik». E művészi érzék kifejtése, tökéletesítése szükséges egyfelől a társadalomra, de másfelől magára az egyes emberre is, hogy azt e küzdelmes életből egy tisztább egy magasabb életbe: az erkölcsi életbe emelje. E nélkül unalmas az ember a társaságban. A francziák, a görögök társalgása ennek köszöni kellemét. A ki bír e művészi és költői érzékkel, az nem tudja mi az unalom, s vidám lelkülettel küzd az élet szenvedéseivel. Innen következik az a nagy szerepe, melyet a nevelésnél játszik. A nevelés nem abból áll, hogy bizonyos dolgok megtevésére kényszeritsük a tanulót erővel; hanem, hogy felébreszszük benne az állandó készséget minden szépre, jóra, nemesre, szólal az erkölcsre. Ezt pedig csak valódi emberszerető s művészi érzékkel bíró ember teheti. E nélkül a legjobb akarattal is többet árt mint használ. Szeretettel, kedvességgel el lehet érni azt, a mit bottal nem. A kedves nő élvezetes' fölolvasása élénk tetszéssel fogadtatott. — Kovácsi Antat «Az állam és egyház» közti viszony alkalomszerű kérdésével foglalkoztatta a szép számú hallgatóság figyelmét. Fölolvasó szerint e viszonyt illetőleg csak ennyit mondott Jézus: ((Adjátok meg a császárnak, a mi a császáré s Istennek a mi az Istené.» Ez egyszerű törvényt először éppen maga az egyház hágta át, midőn nemcsak nem adta meg a császárnak j a magáét, hanem még a császárét is magának köve-1 telte, midőn feje világi uralomra törekedett s császár ; lett. Ez szülte a hosszas küzdelmet az állam és egyház közt, mely fekete vonalként húzódik végig a keresztyénség életén. Legújabb időben e tekintetben ez a j jelszó: «Szabad egyház szabad államban.)) E szabadság í csak annyiban szenved megszorítást, a mennyiben az csak a ker. vallásra terjed ki. E korlát lerontására czéloz legalább mellékesen a vallás-és közoktatási miniszternek a keresztelések ügyében kiadott rendelete, mely minden ok nélkül veszélyes mozgalmat idézett elő. E nehézség kikerülése végett hozatott ajánlatba a polgári házasság törvényhozás utján való behozatala és a teljes vallássAibadság. De ezek nem oszlatják el a nehézségeket, sőt ujabbakat idéznek elő. Fölolvasó azt a vallásszabadságot látná legjogosabbnak, mely Amerikában van, hol «az állam nem ismer vallást nem egyházat; de óvakodik abba elegyedni, hogy ki minő vallást követ.» Ennek helyes voltát a gyakorlat is bizonyítja Amerikában. Nálunk azonban sok nehézség merülne fel. Ha tehát a jelen állapotok reformálást igényelnek, az csak a Jézus egyszerű szavai alapján történhetik: azaz «ne legyen oly törvény, mely a felekezetek vallásos ügyeibe beavatkozzék és viszont ne legyen oly vallás, mely az állam létjogával ellenkezzék.)) Fő az, hogy az ember először szülessék polgárnak s csak aztán legyen pápista, calvinista vagy unitárius. Az egész fölolvasás alkalomszerűségével végig lebilincselte a hallgatóság figyelmét s minden vasárnap örömmel hallgatnánk ilyeneket. Ez gyönge váza ama két fölolvasásnak, melyeket az érdeklődők annak idejében a ((Keresztény Magvetőben» és az ((Unitárius közlönyben)) egész terjedelmükben megláthatnak. Kolozsvárt, 1891. jan. 2r-én. — Vári Albert. * A németországi egyetemeken tanuló ifjak létszáma. A most folyó iskolai év réli szemeszterében Németország 14 egyetemén összesen 19,523 ifjú van rendes hallgatónak beirva. A legnagyobb számot Berlin szolgáltatja: 5522; a legkisebbet Giesen : 297; Lipcse: 3458 hallgatójával második helyen áll; utána: Halle és Würzburg jönnek 1580; illetve 1462 hallgatóikkal. Az ezeret Erlagen és Tübingen : haladják még meg 1054 s 1007 hallgatóval. Ezek után legtekintélyesebb Heidelberg (970), Göttinga (888), Greifswald (773), Marburg (855). Jéna és Königsberg 6oo-on felül, (604, 682). Rostock 400-01-1, alul áll (371). A theologusok száma természetesen szintén Berlinben a legtöbb: 757; legkevesebb: Rostockban és Giesenben t. i: 56 és 94. Halléban több theologus van, mint Lipcsében, t. i.: ott: 692, itt 565. Tübinga prot. és kath. theologusainak száma: 495; jóval kevesebb Erlan-