Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-16 / 7. szám

Harmincharmadik évfolyam. 7. sz. Budapest, 1890. február 16. PROTESTÁNS r Előfizetési ára: Hirdetések dija: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. külön 30 kr. TARTALOM : A «Protestáns Szemle.» Dr. Kovács Ödön. — Iskolaügy. Az iskolai istenitiszteletről. Kerekes Endre — Tárca. A tüskefai róm. kath. presbyterium. Aristophanes. — Könyvismertetés. Nihilismus a szószéken. M. Schwalb: «Gebrechen und I,ef­stungen des kirchl. Protestantismus.» Dr. Masznyik Endre. — Gyakorlati lelkészet. Levelezés hivatalos ügyben, két ember között, a ki sohasem látta egymást. — Nekrolog. Czékus emléke. Sántha Károly. — Balla István. Katóm Ferencz. —• Külföld. Belmissziói szemle. Láng Adolf. — Irodalom. — Különfélék. — Adakozás. — Hirdetések. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker, Szentkirályi-utca 39, szám. A „Protestáns Szemle." A Szemle egyik igen érdekes és hozzáillő feladatát, a külföldi protestantismus kímagas­lóbb alkotásainak ismertetését, két cikk teljesíti. Balogh l'erencz ismerteti a ((Francia protestáns történelmi társulatot.)) Az egész ismertetés magán hordja bélyegét annak az érdekfeszítő köz­vetlenségnek, annak a jótékony meleget árasztó élénk ragaszkodásnak, mit a felölelt tárgvgyal való személyes tapasztalatokon és benyomáso­kon nyugvó ismeretség nyújt. Fájdalom, ritkán lesz alkalmunk ily kútfőből merített élénk rajz­zal találkozhatni, de annál nagyobb az élvezet, mit nyújt. Ennek épen ellenkezőjét mondhatjuk a másikról, melynek tárgya: «Az állam viszonya az egyházhoz az egyesült államokban)) Hörk Józseftől. A tárgy ugyancsak fontos és a Szem­lébe illő. Világos, hogy az iró ezen tárgyról közvetlen tapasztalat után nem Írhatott; de lehetett volna írnia oly munka után, mely már közvetlen tapasztalat után készült; hogy abból merítse vonásait egy a mi olvasó közönségünk szükségeihez mért összefüggő rajzhoz. Hivat­kozik is két ily munkára, Thompsonéra és Schafféra, de nem ezekből merít, hanem Köstlin­nek az eredeti munkák alapján a német közön­séghez és viszonyokhoz szabott ismertetéséből, tehát csak harmad kézből és idegen szemüvegen át. Épen ezért az előadás nehézkes, szakadozott, a rajz halvány. Ezenkívül az az örökös hivat­kozás hol Thompsonra, hol Schaffra, hol meg Köstlinre, az olvasást szerfelett nehezíti, a benyomás élénkségét ellensúlyozza. Szóval: itt nem Köstlint kellett volna reprodukálni, hanem az általa felhasznált közvetlen tapasztalat folytán készült részletes fejtegetésekből kellett volna meríteni alkalmas vonásokat egy a felvett tárgyat feltüntető lehetőleg élénk és a magvar olvasó szükségeihez alkalmazott rajzhoz. A programúiban hangsúlyozott polemika kesztyűjét dr. Szldvik veszi fel, teljes fegyver­zetben és gyakorlott kezekkel. Szlávik már igen gyakran és többféle irodalmi működésében tett fényes tanúbizonyságot arról, hogy a tudós kül­föld theologiai és filozofiai irodalmában egy, még aránylag fiatal írónál csaknem páratlan tájékozottsággal rendelkezik. Ezt igazolja jelen ; cikke is. Célja felmutatni a katholikus történe-I lemirás irányzatos voltát. E végett a történelem­írás négy külön, egyenként is széles terjedelmű mezejéről felölel négy feltűnést keltő nagy mun­kát, u. m. először az egyház és művelődéstör­ténelem, másodszor a bölcsészettörténelem, har­madszor az irodalomtörténelem, és végül a missziótörténelem mezejéről. Az irányzatosságot egyes idézetekkel mind négy munkából kellő­leg bizonyítja. De hiszen ezt a katholikus tör­ténelemirásról régóta tudjuk, csakhogy nem neveztük Janssenismusnak s most sem szükség így nevezni, annyival kevésbé, mert ez az elneve­zés már régóta le van foglalva egy más irány­zat jelölésére. Azonban iró a mondott célból még igen sokat is nyújt; olyan sokat, hogy az olvasóban vágyat ébreszt arra, hogy többet tudjon, de ezen vágyat már nem elégíti ki. Es itt úgy szólok, mint ezen téren magam is laikus. Arra, hogy a szó alatt levő négy nagy művet elolvassam, nincs érkezésem; ezenkívül szakismeretem sincs annyi, hogy az alaptalan, elferdített vagy egyoldalú történelmi adatokat kiigazítani, a való tényállást visszaállítani tud­nám. Tehát szeretnék egy hozzáértő szak­ember kalauzolása után részletesebben meg­ismerkedni úgy ezen a katholikus világban nagyra tartott művekkel, az általok alkalmazásba

Next

/
Oldalképek
Tartalom