Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-12-21 / 51. szám

ki maga elnökölt az' ankéten, előre kijelentette, hogy ' csak eszme-csere és öntájékoztatás lesz célja az összejövetelnek ; de a miniszter terveibe s a művelt világiak észjárásába tanulságos bepillantást engedett az ankét. Eszmékben sem volt szegény a eonferentia. Sőt inkább a sok eszniéjűség volt egyik főjellemvonása az illustris értekezletnek. Nagyon sokfelé ágaztak a vélemények : nem tudták, mitévők legyenek avval a sok port vert autonómiával. Sem a megindulás, sem a cél, sem az autonomia természete, sem formái felől nem tudtak egy véleményre jutni. Nekünk ugy tetszik, hogy az eszmék sem igen tisztázódtak. A «Magyar Állam)) meg- is tette rá a maga csipős megjegyzését: «Csáky ujabb fiaskója)); mi a Scblauch püspök hírhedt észrevételét (melyet a protestantismus mondott) tartjuk találóbbnak : «kínos vergődés» ; nem a miniszteré, ki ez értekezleten is megmutatta, hogy tudja mit akar, hanem a katholicismus kínos vergődése, mely a maga autonomikus mozgalmával «incidit in Scyllam, sí vult evitare Charybdim.» Az értekezletet a miniszter nyitotta meg, kifejezve azon óhaját, hogy az autonomia szervezése a hitközségi autónomiák létesítésével kezdetnék meg. Hadd lássák, hadd ismerjék meg a hívek az autonomia becsét, jogait és kötelességeit; a helyi önkormányzat az az alap, melyre az autonomia teljes organizációját idővel fel lehet építeni. Ez a modus az értekezlet többségének nem igen tetszett. Zichy Nándor gróf az elnapolt kath. congressus összehívását s a félre tett elaboratum elővételét sürgette, mert szerinte csak az illetékes ez alapon az autonomikus szervezkedést végleg megcsinálni. — Ugrón Gábor ellenzi, hogy a helyi autonomia szervezésével, alulról kezdjék a dolgot; ha komolyan akarja a miniszter az autonomiát, akkor kezdje felülről s rendezze be az erdélyi kath. status mintájára. Országos autonomiát sürget. — Hoiváth Boldizsár meggyőződése szerint szintén csak országos antonomiával és felülről kezdve lehet biztosítani a katholikusoknak önkormányzatot. Kivánja, hogy az 187r—iki congressus munkálata és a miniszter mostani előterjesztése kinyomatva az értekezlet rendelkezésére bocsáttassék. — Horánszky Nándor nemzetiségi és politikai szempontból tart a községi autonómiától; egyházmegyei autonomiát javasol, erős központi szervezettel. — Polonyi Géza szerint ha csak községi autonomiát akarunk szervezni, az nem érdemli meg a faradságot, ahhoz nem kell a kormány támogatása ; a katholikusoknak teljes autonomia kell, községi, megyei és országos szervezettel, mely részvételre és tömörülésre ösztönözze a világi elemet. Odáig jutottunk már — mondá panaszlólag — hogy csaknem bocsánatot kell kérnünk, ha azt említjük, hogy katholikusok vagyunk. A második napi értekezleten kissé bennebb mentek a dolog érdemébe, de az eszméknek ekkor is az a zűrzavara kóválygott az elmékben, mint az első nap. A miniszter a congressus határozatait és az ő előterjesztését nyomtatásban kiosztatta a tagok között, kik közül némelyek arra nézve is nyilvánítottak véleményt, hogy minő dolgok bízassanak az automikus testületek jog-és hatáskörére. Győrffy Gyula a hitközségi autonomiát feltétlenül szükséges alapnak tartja, de csak evvel nem lehet megindulni, hanem szervezni kell a megyei és az országos autonomiát is. Királyi Pál szerint az 1871-iki congressus jogilag még létezik, tehát ennek elaboratumához tartja magat s felhívja a minisztert, hogy az autonomia szervezését és életbeléptetését erre bizza. — Szapáry István gróf lényeges külömbséget lát a protestáns és katholikus autonomia között. Itt kegyúri jogok vannak, hierachikus az egyházi szervezet, külön püspöki és külön közegyházi javak vannak. A hitközségi autonómiában ezek mind vita tárgyává tétetnének a kevésbbé értelmes nép által. Helytelen volna tehát addig helyi autonomiát adni, míg a kormány tisztában nincs azon b<folyásra nézve, melyet a világi elemnek alni akar. E tekintetben szóló szélesebb alapon óhajtaná valósítani az autonomiát, mint az 1871-iki elaboratum. — Fenyvessy Ferencz szerint a kath. autonomia lényegesen külömbözik a protestánstól. A 71-iki elaboratum nem elfogadható alap, mert nagyon megnyirbálja a kir. jogokat. Á helyi autonomia nem elég; kivánja a megyei autonomiát, ez volna hivatva, hogy megoldja a kongrua, a kegyúri jog, a párbér, a stóla, az alapok és alapítványok ügyeit. Az országos autonomia létesítését még korainak, a kathol. congressus összehívását veszedelmesnek tartaná. Az országházban is láttuk, hogy a kath. papok egyházi kérdésekben egymással szembe állottak, még pedig nem a legtiszteletreméltóbban. — Berzeviczy A. államtitkár szerint a kegyúri jogok rendezése mindenesetre sürgős dolog s épen azért kell az autonomiát szervezni. A kegyuraság jogutódja az autonomia lesz, melyre annak jogaival terhei is átszállnának. A püspöki joghatóságot az autonomia nem érintené. A vallási és tanulmányi alapok kezelése nem bízandó az országos autonomiára ; még kevésbbé szabad arra gondolni, hogy az alapítványi iskolák autonom kezelésbe bocsáttassanak át. A mai viszonyok szerint ez teljes lehetetlenség, még a prot. iskolai autonomia hatáskörét is lehetőleg szűkíteni kell; indokolt volna a közép és felső iskoláknak teljes államosítása. A kath. autonomia a hitközségivel kezdendő, ezt követni kell a megyeinek s talán az országosnak, mely azonban más természetű legyen, mint az 1871-iki. Asbóth János szerint a magyar kath. egyháznak ezer éves állami autonomiája van, mely kifejezést nyert a felség apostoli kir. jogaiban és az esztergomi érsek primási joghatóságában. Most protestáns mintára belső autonomiát is akarnak szervezni, mely «állam lenne az állam»-ban, s e mellett ellenkezik a kath. egyház szervezetével, valamint a kir. legfőbb patronusi jogokkal, melyekből szóló egy hajszálnyit sem hajlandó engedni. Általában egyházi szempotból az autonomia csak feltételesen óhajtandó, ha t. i. a világi elemet be lehetne vonni az egyházkormányzatba. Ezt meg a katholicismus bierarahicus szervezete nem tűri meg. Az egész autonómiai mozgalmat s abban különösen a miniszter initiativáját helyteleníti. Neppel Ferencz rövid felszólalásban helyesli a miniszter kezdeményezését, célszerű nek tartja, hogy a helyi autonómiával kezdi, de kéri, ; hogy folytassa az egyházmegyei és országos autonomia [ létesítésével. Nagy érdekű volt Samassa József egri érsek felszólalása. Az autonomia kérdése egyértelmű az állam és egyház közti viszony rendezésével; szóló e két hatalomnak megkülönböztetését és nem elválasztását kivánja. A községi autonomiát egymagában nem tartja kielégítőnek, először, mert nagyon szűk keretnek bizonyulna a magán patronusok jogosítványaival és kötelezettségeivel szemben, másodszor, mert nem volna beleilleszthető a felsőbb hatóságok keretébe és ebből kimondhatatlan konfliktusok keletkeznének magával a szorosan vett egyházi hatalommal, a melytől a hitközségek mindinkább függetlenebbekké óhajtanának válni. Tekintetbe veendő a magyar nemzeti eszme szempontja