Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-12-07 / 49. szám

Érdekes vállalat. Dalton, berlini ref. lelkész egy társulatot alakított «a berlini ifjak ker. társulata)) cim alatt, hogy azzal a szándékkal járja be a nagy világot, hogy a socialistákat és anarchistákat jó útra térítse. A társulat áll 12 apostolból, azaz tagból, a berlini előkelő családok gyermekeiből, s rövid idő múlva megérkezik Párisba. A vallástalanság terjedésének egyik bizonyítéka az esküvel való visszaélés is. Ezelőtt századok alatt nem hangzott el annyi hamis eskü, mint most néhány év tized alatt és óta. Nagy előmozdítója ennek az az ihlettség nélküli s túl modern gyakorlat, melylyel az esküt a világi hatóság kezeli. De befolyással van az is, hogy csaknem minden felekezet más felfogás szerint állapítja meg az eskü szentségét. Érdekes, a mit Bengalla államügyésze beszél az esküről. A török csupán azt az esküt tartja szentnek, a melynek mondásakor a korán a fejét érinti; ha nem érintette, bármily csekély távolságra lett légyen is attól, ha épen a haj sűrűsége okozta is ezt a távolságot, az eskü semmis. Semmi sem könnyebb tehát, mint az esküt kijátszani; s a török akárhányszor megteszi ezt minden lelki furdulás nélkül; mert hiszen az ő vallása szerint nem eskü az, a minek mondásakor ha csak tizedmilliméter távolságra volt is fejétől a Korán. Az indiai izraelitáknál megint másként van. Ezeknél már több fogásai vannak az eskünek. így az állam -ügyész előtt egyszer egy zsidó esküt tett, mely nagy befolyással lett volna egy nagy összeg oda ítélésére; szerencsére olyan egyén ült mellette, a ki ismerte az indiai zsidók szokásait; ez aztán figyelemeztette, hogy «fia életére)) esküdtesse meg a zsidót. Ez ugyan ismeretien eskü forma a törvényszékek előtt, mind a mellett az lőn az eredménye, hogy az izraelita egészen ellenkezőre esküdött mint előbb. Hát bizony a kinek nincs lelkiismerete, a vallás formlitását könnyen használja hasonló dolgokra. Bizony bizony nagyon messzire vagyunk a Krisztus moráljától, melyben az esküt e szavak pótolják : igen, igen; nem, nem. Hetesy Viktor, lelkész. IRODALOM. ** Keresztyén egyháztörténetem, irta Balogh Ferencz theol. akadémiai tanár Debreczenben, I. füzet, II—ilc javított kiadás, kiadja Harmathy Pál Debreczenben, ára 80 kr. — E második kiadást ért akadémiai kézikönyvet, első megjelenése alkalmával, most 17 éve, Radácsi György keményen megrostálta Lapunkban ; hasábokon keresztül foglalkozott «szörnyü nyelvezet))-ével s ezen kívül még négy nagy cikket irt a könyv belső «egyébb hiányairól)), melyeket így foglalt össze : ((rendellenesség és képtelenségek hajmeresztő járatlanság a német nyelvben, eredetiség a felfogásban)). «Német kutforrások után rövidletes vezérfonal. Sok szorgalom mellett kevés judicium ; idétlen magyarság mellett gyenge németség; megalkotott, de végre nem hajtott tervek s mindezekhez oly álláspont, melyről a tisztánlátást a századok pora iránt érzett túlzó tisztelet akadályozza : ezek a festék-anyagok, melyek egymást áthatva adják a képet, a mi egyháztörténetirónk képét. Egy alaktalan alak». (Prot. egyházi és isk. Lap 1873. évf.) Ennyi rossz mellett semmi jót nem tudott mondani a szegény megvetett könyvről a kérlelhetlen kritikus. A fiatal lelkes Íróból s a még fiatalabb heves kritikusból azóta tapasztalt professzorok lettek. Balogh most «javitott» kiadást bocsátott közre munkájából; hiszem, hogy Radácsi is sokat javítana akkori bírálatán. A könyv valóban ((javított)) kiadásban áll előttünk. Sok simításon ment keresztül a nyelvezet, bár még mindig hagy fenn kívánnivalót. A szócsinálás és ujszók használata s a néhol idegenszerű és pongyola szó-fűzés most is egyik gyengéje a tiszteletre méltó szerzőnek. De a szörny-szók száma mégis csökkent. Uj és szokatlan szavak: ajtónok (janitor), térencz (katechumen), imaly (cultus), hitészeti (theologiai), szigornok (asceta), hitidom (symbolum), kornok (presbyter), intéznök (episcopus), ajánlvány (libellus pacis), czáf-munká (eonfutatio), szövegész (exegeta), szigorelvű, fönnelgő stb.; helytelen képzései: időbeni, helybeli, terbóli, mert nyelvünkben a ragozott neveket nem szabad tovább képezni. De az ilv hibák száma is kevesbedett ez uj kiadásban. Még határozottabb javításon ment keresztül a belső tartalom. A ((rendellenesség és képtelenség)) eltűnt, tiszta rendszer és soliditás lépett helyébe. Előadásának melegsége, felfogásának józan conservativizmusa jó benyomást tesz az olvasóra. A «mult századok pora iránti túlzó tisztelet»-nek nyomát se látjuk, e helyett a mult iránti józan kegyelet és meleg egyháziasság sugárzik ki a munkából. E mellett van a szerzőben kellő jellemző és festő erő, melylyel az egyéneket és eseményeket szemléltetni tudja és erős vallásos temperamentum, mely épít és melegít. Kritikai ereje nem nagy, de e helyett kellő kárpótlást nyújt erős meggyőződése. Müvének kézikönyvi értékét emeli a forrás-művekre való gyakori utalás, a mivel további tanulmányozásra össztönöz. Legtöbbször angol és francia műveket nevez meg, melyekkel való közelebbi ismeretsége dicséretére válik s megóvja azon egyoldalúságtól, melybe legtöbb magyar theologusunkat a szokásos német-cultus észrevétlenül is belesodorja. Szerzőnek nagy olvasottsága és széleskörű ismeretei vannak. Kár, hegy a munkájának e fény oldalait a határozatlan és néhol nehézkes stylus nem engedik kellően érvényesülni. Értékes, de nem teljesen élvezhető munkát irt. Műgond és formacsín nem erős oldala az irónak. Ehhez járul még a szegényes, sőt silány kiállítás, mely azonban már a kiadó rovására irandó. De a munka így is nyereség theol. akadémiai kézikönyv irodalmunkban, melyben ritka dolog, hogy valamely mű több kiadást érjen. Az érdemes szerzőt szívesen üdvözöljük, művét prot. közönségünk becses figyelmébe ajánljuk. — ő — ** Tanítók zsebnaptára az 1$91. évre, szerkeszti György Aladár 16 évfolyam, kiadják Légrády testvérek Budapest ára 1 frt 20 kr. A közkedveltségnek örvendő, jól ismert zsebnaptár csinos kiállításban nagy gonddal szerkesztett cikkekben tájékoztatja a tanítóságot. A naptári részen kívül minden irodalmi közleménye a tanügy köréből van véve és igen értékes. Az irodalmi rész tartalma: A tanjtók nagygyűlése. Pontosabb miniszteri rendeletek. A népoktatásügy az országgyűlésen. Törvényjavaslat a kisdedóvásról. A közoktatásügyi miniszter 18-ik jelentése. A negyedik egyetemes tanitógyülés. A magyarországi tanítók országos bizottsága. A tanítók anyagi helyzete. A népiskolai tanterv módosítása. Az 1889/90-ki tanév történetéből. Vegyesek. Az irodalmi részt tanügyi címtár, hasznos tudnivalók, bélyeg, pénznemek, sorsolási naptár stb. zárják be. — Tanítóknak