Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-23 / 47. szám

van maga után kesergő özvegyet és 4 felnevelt gyermeket. Temetésén, a nagyszámú közönségen kívül, lelkésztársai is szép számmal jelentek meg, hol a háznál Dányi Gábor k.-csányi lelkész mondott magasztos szép imát ; a templomban Nagy Imre mecskei lelkész Ján. XI: 11. alapján megható, szép beszédet. Kurucz Sándor mindszenti lelkész a sírnál beszélt, nem épen szerencsés modorban s nem kellő tapintattal. A jó öreg szerette az igazságot; az a sokszor hidegen kopár mélaság, mely kiszáradt ereit, s a multak felett elmerengő lelkét megszállta, teljesen jogosult volt ő nála. aMost, hasonlóan egy érett gyümölcshöz, visszahullottál a föld kebelére, honnan eredtél. Nem durván leszakítva, hanem gyengéden megszedetve lettél a halaitól, mert azon érettségre jutottál, melyet vénségnek neveznek.)) (Milton.) Nyugodj azért csendesen! Viraszszon álmaid felett ^feltámadás reményének angyala! i....n. IRODALOM. ** Magyar közmondások gyűjteménye cím a. a Franklin-társulat kiadásában Almásy János szerkesztésében egy hat ezernél több közmondásból álló 379 lapos gyűjtemény jelent meg a «Kis nemzeti muzeum» ismert alakjában. A gyűjteményt egy jó tartalmú, de hibás stylusú értekezés előzi meg, melyben «a magyar közmondások jelentőségéről különösen életbölcseleti és nevelői szempontból sok tanulságos dolgot mond el a gyűjtő. A közmondás — mint Erdélyi János találóan mondja — a nép hallható lelkiismerete, ó- és új-testamentuma, szellemi hitbizománya.» Azért adta ki a társulat is e közmondásokat, mert bennök a magyar nyelv géniusza leghatalmasabban nyilatkozik s mert bennök a magyar életbölcseség s észjárás leghívebben tükröződik vissza. E jelentőségüket Almásy bevezető értekezése teljes nagyságukban felfogja és méltányolja, a miért teljes elismerés illeti meg. Maga a gyűjtemény is helyes beosztási elv szerint csoportosítja az egyes mondásokat, midőn értelmök, jelentésük szerint fogja őket sorba. De a tényleges beosztás már nem mindenütt sikerült, a mennyiben az egyes általános címek nem mindenütt ölelik fel a rokon értelmű közmondásokat. Ezen kívül három nagyobb hibáját emeljük ki a gyűjteménynek, 1. hogy a közmondások zengzetes, zamatos magyarságára nem sok figyelemmel van; 2. hogy roppant sokat ismétel; 3. hogy a közmondások összegyűjtésében kevés kritikával jár el. A könyv ára 1 frt, kapható a Franklin-társulatnál Budapesten. ** Az elkeresztelési rendelet törvényszerűsége cím alatt újabb röpirat jelent meg s küldetett be szerkesztőségünkhöz is. Irta Liberatore, Budapest, Athenaeum. 1890, 8. r. 26. 1. ára 20 kr. Az álnevű szerző tanult jogásznak látszik, ki jogi szempontból bírálja a febr. 26-iki híres rendelet ezen jelmondatból indulva ki : «Nem a dogma kérdése az, a mit a rendelet ellenébe állítunk, hanem az állatni jog kérdése.» A jogi érvelés néhol a furfang eszközeit is megmozgatja annak bebizonyítására, hogy a kérdéses rendelet törvénytelen. S e felől bennünket még sem tudott meggyőzni. De további fejtegetéseivel bennünket is, nem meggyőzött, hanem megerősített azon régi meggyőződésünkben, hogy az adott viszonyok között az 1868. LIII. t. c. a lehető legbölcsebb, melynek további fenntaitása nemcsak fontos felekezetközi, hanem első rendű állami érdek. Ezért Liberatore nem is kivánja a törvény revízióját, hanem csak a ráépített rendelet visszavonását. Á törvény fentanására irányzott törekvését helyeseljük. A míg csak lehet, tartózkodni kell a revíziótól, mert az, ha minden megszorítás nélkül eszközöltetik, egy jelentőségű lesz a regnum Mariunum teljes visszaállításával s a protestantismus elnyomásával. A klérus által sürgetett revizió csak polgári anyakönyvvel és polgári házassággal volna államjogi szempontból tanácsos, csak hogy ez már aztán a kérdésnek elvi, gyökeres megoldása lenne, mire nem hiszszük, hogy egyhamar rászánja magát a magyar törvényhozás, bár nem félnénk tőle. ** A „Soproni ev. lyceumi Magyar Társaság története 1790—1890." Irta Kovács Sándor, theol. hallgató. A munka nyolcz ívre terjed s függelékül a szerző néhány ismeretlen levelet közöl Kistől, Kazinczytól, Vörösmartytól, Döbrenteitől és Székácstól. A kiket a legrégibb magyar nyelvművelő társaság múltja érdekel, történetét megrendelhetik Sopronban, a Magyar Társaságnál. Fűzött példányára 50 kr, díszes kötésben 1 frt. ** A katholikus egyház és . a ker. vallásfelekezetek közötti viszonosság címén dr. Barta Béla kúriai biró, ismert katholikus iró tollából egy vaskos röpirat hagyta el a sajtót. Megjelent Esztergomban, Buzárovits Gusztávnál, ára 80 kr. Telivér ultramontán szellemben, a plébánus-sajtó minden elavult jelszavát felkapva szellőzteti az egyházpolitikai és felekezetközi kérdéseket: az elkeresztelést, ' a miniszteri rendeletet, az 1868. LIII. t. cikket, a vegyesházasságot, vallási jogegyenlőséget és viszonosságot. Egészen a kath. dogma szempontjából itéli meg a nevezett kérdéseket. íme ízelítőül, a mint elvi álláspontját kijelöli. «A kath. egyház nem felekezet, nem secta, hanem közönséges anyaszentegyház ; a kik belőle kiváltak, azok a sectariusok, azok képezik a felekezetet. Épen azért a keresztség szentsége által a gyermek a róm. kath. vagyis a közönséges anyaszentegyház tagjává lesz s ezen közönséges anyaszentegyházba, nem pedig vallás-felekezetbe vétetik föl. Következőleg az 1868. t. c. 53.§-nak szavai, melyek a «más felekezetbe)) való felvételről rendelkeznek, a róm kath. egyházra nem illenek.» Ily félszeg elvekből egész természetesen folynak a mű félszeg következtetései, hogy a miniszteri rendelet törvényellenes, s igy minél előbb visszavonandó; hogy az 1868. évi 5 3. t. c. természet-ellenes, azért minél előbb a szülők szabad rendelkezése értelmében revideálandó; hogy a vegyes házasság is dogmatikai szentség s ezért a klérus reversalis-követelő magatartása törvényhozásilag nem korlátozandó, sőt oda kell törekedni a törvényhozásnak, hogy a vegyes házasságok mindig kath. lelkész előtt köttessenek; hogy a vegyes házasságból született gyermekek szabály szerint katholikusok legyenek, s hogy a vegyes házassági perek a kath. szentszékek illetékessége alá tartozzunk. Nem kevesebbet kiván tehát Batta ur, mint az eddigi öszszes vallásiig) i törvényeknek katholikus szellemben való megváltoztatását, mert az utolsó száz évi tejlődés — szerinte — az ország dekatholizálására vezetett. A jelenlegi kényes helyzetből csak ily szellemű elvi kibontakozás vezethet ki: az állammal szemben a katholikus egyház teljes autonómiájának életbe léptetése ; a felekezetekkel szemben külön viszonossági törvény, melynek rendelkezései azonban a kath. egyház hitelveit ne sértsék. Ezt az obseurus könyvet a «Religio» ugy mutatja be, mint «egy megvesztegethetlen, de az igazság honában magasan szárnyal ó hazafias elmének, magának a meghamisitat-