Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-16 / 46. szám

* Tanár választás. Az erdélyi egyházkerület most lefolyt közgyűlésén következő főgimnáziumi tanárok választattak: a sepsi-szenígyörgyi kollégiumhoz a clas­sica-philologia tanárává Várkonyi Endre, a sepsi-szent­györgyi kollégiumhoz a magyar- és latin-nyelv taná­rává dr. Farnos Dezső, a szászvárosi kollégiumhoz a történelem s latin-nyelv tanárává Jánosy Gábor. A megválasztottakban jeles szakerőket nyertek református tanintézeteink. * Theologiai akadémiai istenitiszteleteket rend­szeresítettek Pozsonyban az ág. evang. lelkész-képző tanárok mindazon vasárnapokon, tehát két hetenként, midőn Pozsonyban nem tartat ik magyar istenitisztelet. A prédikációt felváltva a 'heol. tanárok tartják, nagy súlyt fektetve a kultusz liturgiái részére s ebben az énekre, melyet a theol. énekkar végez. Az istenitiszte­letet a reformátió-ünnepélyével nyitották meg, mely alkalommal Luther híres énekét új fordításban énekel­ték. A fordítás mai Tárcánkban olvasható. * A tályai evang. templom jubileuma. A tályai ev. egyház, melynek templomában Kossuth Lajos nagy hazánkfiát is megkeresztelték, közelebb ünnepelte tem­ploma felavatásának százéves évfordulóját. Az oltári alkalmi imát Farbaky József főesperes, az alkalmi be­szédet a tályai lelkész mondotta. Istenitisztelet után ünnepi közgyűlés tartatott, mely a roskadozó templom k 1 ] a v 11 a sát és Kossuth megkereszteltetését megörökítő emléktábla felállítását határozta cl. Bejelentetett, hogy a renoválás költségeire megindított országos gyűjtés eddigi eredménye 6500 frt; a gyűjtést tovább folytatják. * A soproni Magyar Társaság jubiláris ünne­pélye, melyet az ev. lyceum Kiss János emlékére ren­dezett, ki e Társasagot most száz éve alapította, fé­nyesen sikerült. Nagy és díszes közönség vett benne részt, köztük Karsay S. püspök, Radó K. ker. felügyelő, a helybeli és vidéki egyházak képviselői, a városi tanács, a pápai kollégium, a m. tudományos akadémia és Kis­faludy-társaság képviselői (Domanovszky Endre és Heinrich Gusztáv) a város művelt férfi és női közön­sége. Az ünnepély fénypontját Poszvék Sándor theol. tanár nagyszabású emlékbeszéde képezte, melyben Kiss János és a Társaság irodalmi és culturalis működését remekül jellemezte. A beszéd végeztével leleplezték Kiss János életnagyságú arcképét. Délben kétszáz terí­tékű bankett volt számos felköszöntővel. Az ünnepély részletes leírását a jövő számban közöljük. * Iskola-, imaház- és temető-avatás. A hódmező­vásárhelyi ágost. hitv. evang. egyház híveinek hitbuzgó­ságáról s a valláserkölcsi élete éberségéről tesz bi­zonyságot az az igazán szép, egyszerű, de lélekemelő ün­nepély, mely/, hó 2-án a h. m. vásárhelyi pusztán lepolyt. Ez egyház — mint Lapunknak irják — a város hatá­rában, Orosháza és Tót-Komlós között nagy számmal lakó hívei számára iskolát, (imaházat), s paplakot épí­tett s ott temető helyet nyitott. «A kietlenségnek iszo­nyú pusztájában, melyen semmi viz nem volt italra valów, immár áll a szent hajlék, melynek hivatása az, hogy élő viznek forrása legyen mindazok számára, kik eltik­kadva az élet terheinek viselésében megszomjúhoznak. A fent nevezett nap reggelén az imaház (iskola,) mellé felállított szép kis harang hívta a környék lakosait az istenitiszteletre, melyre közel kétszázan gyűltek egybe az uj imaház (iskola) tágas falai közé, valláskülönbség nélkül. Az ünnepélyen az anya-egyház részéről Fran­cziszti Lajos felügyelő, Huszár Sándor gondnok, Laczó Lajos tanító, dr. Draskóczy Pál egyházi ügyész jelen­tek meg. Az egyház beteg lelkészét Halmi János fő­gymn. tanár és ev. lelkész helyettesítette, ki II. Mózes i7-5~6- alap-igékből intézett a jelenlevőkhöz a mé­lyen érző lélek és a vallásos szív mélyéből fakadó, hasonlatokban és fordulatokban gazdag, szivet, lelket felemelő alkalmi beszédet, mely alatt a pusztában ösz­szegyült népnek szemeiben folyton csillogott az öröm, a hála és a meghatottság könnye. Szónok feltárta azo­kat a forrásokat, melyekből erőt meríthet egyházunk a megkezdett munka sikeres folytatásához, ezek: I. a meg­győződés, hogy a hódmezővásánhelyi egyház e pusztai imaház alkotásával égető szükséget pótolt; II. a hit, hogy mint hajdan Mózest segítették a népnek vénei a pusztában, úgy támogatni fogják a pusztában lakók az ifjú Mózes törekvéseit, kit a vásárhelyi egyház az ő számukra vezérül kijelölt; III. a Hidat, hogy a felvállalt munkának nem csak megkezdését, de áldásos folytatá­sát is az emberiség üdve, jövő boldogsága kívánja. Vé­gül Piavetz Gyula s. lelkész-tanítóhoz fordult a szónok s munkájához az Istennek áldását kérte, hogy a kevésen hivnek találtatván többre bizassék ezután. Az istenitisz­telet végezte után az imaházból a szépen körülkerített temetőbe vonult az ünneplő gyülekezet, hol Piavetz Gyula s. lelkész-tanító adta át rövid, de lendületes teljes beszéd kíséretében a temetőt a közhasználatnak. A mindenrészében igazán megható, szép ünnepély Halmi János fohászával s a nép buzgó énekével fejező­dött be. — F. L. * A reformátió emlékünnepét a késmárki fő­gimnáziumban is megünnepelték a tanári kar, a tanuló ifjúság valamint a felügyelőség és presbyterium csekély számú képviselői jelenlétében. Az ifjúsági dalárda meg­ható alkalmi éneke («Erős vár» stb.) után Votisky Károly tanár lépett a szószékre s irodalmi színvonalon álló, igen tanulságos beszédet tartott, azt fejtegetve, hogy a reformátió évfordulója ünnepélyes felszólítás ránk nézve, hogy elmélkedjünk a fölött, mit akart a refor­mátió, mit tett s minő feladatott hagyott ránk örökség­képen ? Megemlékezett a reformatiónak az egész emberi életet átölelő universális tartalmáról. Nem volt az — úgymond — pusztán hitjavítás, hanem összes gondol­kodásunk és érzelmeink átalakítása; az erkölcsi világ­rend fejlődési processusának eredménye. Találó voná­sokban ecsetelte a reformatio hatását a tudományok, főleg a természettudományok, a philosophia, a theologia, valamint a nemzeti műveltség felvirágzására s az erköl­csök javítására. Fölemlítette,mily hasznát vette a reformá­tió erkölcsnemesítő hatásának a katholicismus. Végül meglékezett a prot. öntudat ébrentartója és fejlesztőjéről t. i. a prot. irodalmi társulatról stb. A beszéd kinyo­matása kívánatos volna ! Ezután Pongó József VIII—ik oszt, tanuló szavalta el Szuhay Benedek «Károli Gáspár szobra előtt» czimű költeményét az ünnepélyhez mért öntudatos komolysággal. Az ünnepélyt az ifjúsági da­lárda szép szép alkalmi éneke fejezte be. — Zvarinyi Sándor. * A zsinati előmunkálatok ügyóban a konventi zsinati bizottság is kezd végre-valahára életjelt adni magáról. Debreczeni laptársunk értesülése szerint a zsi­nati első, az úgynevezett egyházalkotmányi, albizottság 3 csoportra oszolva kezdett a munka előkészítéséhez, t. i. a szorosan egyházalkotmányi bizottság, mely az egyházi törvények 1 —179. §-ait, a második küldöttség, mely 180—215. §-ait, a harmadik küdöttség, mely a 216—236. szakaszait revideálja. Az első albizottságn ak azon tagjai, kik az r —179. §-okat nézték át, már két ízben, augusztusban és most nov. 4-én tartottak tanács­kozást Debreczenben és a munkát be is fejezték immár ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom